Kétszereplősre szűkült a verseny a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt, valamint több más reptér, így Düsseldorf, Hamburg, Athén, Tirana és Sydney kisebb-nagyobb részesedéseit tartalmazó Hochtief-portfólióért. A német Hochtief céget a spanyol Grupo ACS vásárolta fel és deklarálta, hogy a reptéri portfóliót nem szeretné megtartani.
A világ legnagyobb építőipari cége, a francia Vinci és a repterekben, légitársaságokban, hajózásban és turizmusban érdekelt kínai HNA Group lehet a vevő, ők ketten maradtak versenyben és úgy értesültünk, hogy a kínaiak ajánlata érdemben magasabb.
Az év végéig lezárandó eladás várható összértéke egyébként menetközben éppen Budapest miatt nőtt meg, mert a magyar állam élt opciós jogával és a már meghirdetett eladás közben egy 25 százalékos kisebbségi BA-pakettet még 130 millió eurós áron átadott a Hochtief vezette konzorciumnak. Az összesen 1,5-1,7 milliárd eurósra taksált dealből a folyamat során már kiszállt a frankfurti repteret birtokló Fraport, a Deutsche Bankhoz köthető RREEF és a hatmilliárd dollárt kezelő Global Infrastructure Partners elnevezésű alap.
Kínai tervek
A már két légitársaságot a Hainan és a Hong Kong Airlines-t birtokló kínai HNA azonban eltökélt, kifejezetten szeretne Európában terjeszkedni és a kínai állampolgárok európai utazásait könnyítendő repterekkel, szállodákkal rendelkezni. Ezért nemrégiben mintegy százmilliárd forintnak megfelelő euróért 20 százalékot vett a NH Hoteles spanyol központú, négycsillagos szállodaláncban. Az egyik legismertebb és legfelkészültebb kínai menedzser, a HNA-t vezető, amúgy a Harvardon végzett Adam Han nemrégiben azt is bejelentette, hogy összesen 6.3 milliárd dollárt szeretne a csoport európai és amerikai befektetésekre elkölteni, amellyel 10-ről, 40 százalékra növelné a csoportban a külföldi eszközök arányát. Ahogy Adam Tan fogalmazott, a HNA készen áll a nagy ugrásra, és bizony ebben a terjeszkedésben fontos elem lehet a reptéri csomag.
A magyar állam, a Hochtief és a Budapest Airport ugyan folyamatos kommunikációban áll, de aligha Budapest fogja megválasztani az új tulajdonost. A kínaiak sokkal többet tudnak fizetni, később is maradhatnak forrásaik, ráadásul vélhetően valamelyik kínai állami bank refinanszírozná a budapesti befektetők hitelét. Ezek a fő pozitívumok, ugyanakkor hallottunk olyan véleményt is, hogy az elsőszámú vezető alatt gyengébb képességű menedzserréteg áll, ami nehezítheti a sok folyamatban levő fejlesztést, míg a francia cég a világ legtapasztaltabb projekteket vezénylő cége.
Reptéri számok
A Budapest Airport teljesítménye az idén eddig kiemelkedő, hónapról, hónapra rekordokat dönt az utasforgalom, a nyaralási szezon után az október havi forgalom is erős maradt, a 845 815 fős utasszám 9,2 százalékkal magasabb, mint a bázisadat. Januártól októberig 7,64 millió utasa volt a repülőtérnek, így teljesülhet a Budapest Airport várakozása és az év végéig a forgalom elérheti a 8,7 milliót. Igaz, a jó adatok elsősorban a bizonytalan jövőjű Malévnak voltak köszönhetők.
Bizonytalan jövő
Mindez azért is különösen érdekes, mert a 2005-ben 464,5 milliárd forintért privatizált Budapest Airport tranzakcióhoz egy későbbi fázisban egy speciális hitelklauzula is párosult. Amikor 2007 novemberében a Hochtief-csoport vette át a Budapest Airport részesedést, az 1,52 milliárd euróval finanszírozó bankokkal kötött megállapodásban a magyar állam is vállalt egyfajta garanciát. Azt ígérte, hogy az ő hibájából nem lehetetlenül el a reptér üzleti környezete. Ha azonban a Malévval komoly baj lenne, akkor felmerülhet, hogy az államnak fizetnie kell, vagyis a vételár, illetve a már elvégzett fejlesztések összegéért vissza kell vennie a reptéri pakettet. Ha valóban a kínaiak jönnek, és ők új, hazai refinanszírozást hoznak, talán mentesülhet az állam ettől a fenyegetéstől.
