„Akik nemesi kiváltságnak örvendenek, minden adózástól mindenkorra mentesek maradjanak” – így rendelkezett az 1723. évi VI. törvénycikk. Werbõczy István 1514-ben kelt hármaskönyve szerint a férj, ha asszonyának házasságtörése a tudomására jutott, õt „szabadon és jogosan” megölheti. Igaz, ha a kikapós menyecskét visszafogadja és újra csalárdságon kapja, erre már nincs joga. A Népszabadság szerint a januártól hatályba lépõ új alaptörvény szerint a dokumentumot „történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”, a két idézett jogszabály pedig a történeti alkotmány része. Vagyis: a nemesek adómentességet élveznek, a felszarvazott férj pedig agyonütheti hûtlenségen kapott hitvesét.
„A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam” – mondja ki a ma hatályos alkotmány. A jogállamiságnak pedig része a jogbiztonság, illetve az is, hogy a hatályos jogszabályokat mindenki ugyanolyan módon értse – mondta a lapnak Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Szerinte a januárban hatályba lépõ új alaptörvény bizonyosan nem tesz eleget ezeknek a követelményeknek, ezért a közelmúltban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult.
Bárándy egyebek mellett azt kifogásolja, hogy az alaptörvény Nemzeti hitvallás címet viselõ preambulumából és a normaszövegbõl sem derül ki, hogy mit kell érteni történeti alkotmányon és annak vívmányain. Így a jogalkotó az értelmezésnek meglehetõsen tág teret adott, ezért az ügyvéd szerint nem kizárt, hogy most sokan lázasan keresik a nemesi kutyabõrt, mert úgy gondolják, mentesülhetnek az adófizetési kötelezettség alól. De az is kérdéses, mit kezdjünk ma a hitvesi hûség Werbõczy-féle egyoldalú értelmezésével; a házasságtörõ asszony megölése számos bontópert feleslegessé tenne, de jogállaminak a megoldás nagy jóindulattal sem minõsíthetõ.
Az ügyvéd beadványában kéri az alkotmánybíráktól azt is, hogy semmisítsék meg azt a passzust, amely szerint a bíráknak „az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezniük, hogy azok „a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”. Egyetemi tananyag, hogy a törvényeket lehet nyelvtani, történeti, rendszertani vagy logikai úton értelmezni, de nem a “józan ész” vagy a gazdaságosság alapján – mondja Bárándy, aki úgy véli, ilyen homályos rendelkezéseknek egyetlen jogszabályban sincs helyük.
Az Alkotmánybíróság korábban több határozatában leszögezte, az alaptörvény felülvizsgálatára nincs lehetõsége, de a volt
igazságügy-miniszter szerint ez merõben más helyzet, mert nem az alkotmány, hanem a még nem hatályos alaptörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát kéri. Tehát az AB kimondhatná, hogy a jelenleg érvényes alaptörvényt sérti a jövõre életbe lépõ. Könnyen elõfordulhat persze, hogy a testület az idén nem veszi napirendre az indítványt. Jövõre pedig már megint azt hangoztathatja, hogy töretlen gyakorlata szerint nincs hatásköre az alaptörvény felülvizsgálatára.
