A kormany.hu-n megjelent közlemény szerint bárkinek lehet személyre szóló Alaptörvénye, aki azt a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, körjegyzõségen vagy a kormányablakoknál igényli. „Magyarország Alaptörvényét Kövér László, az Országgyûlés elnöke személyes aláírásával Magyar Közlöny különkiadásaként lehet igényelni teljesen díjmentesen” – szól a közlemény.
A kormány ily módon is szeretné lehetõvé tenni, hogy Magyarország új alaptörvénye bárki számára megismerhetõ, elérhetõ legyen, és egyúttal – a közelgõ hatályba lépés alkalmából – személyre szóló emléktárgy is lehessen.
Ha komolyan vesszük a “személyes aláírást”, akkor mindenkinek saját kezével dedikálja Kövér László az ünnepi Magyar Közlönyt. Induljunk ki a szociális kérdõív adataiból. Nyolcmillió embernek küldték ki a levelet, ha mondjuk, minden egyes választópolgár kér egy dedikált Alaptörvényt (Magyar Közlönyt), akkor ennyiszer kellene Kövérnek aláírnia a nevét. Tegyük fel, hogy öt másodperc alatt írja le a nevét a házelnök, akkor ez 5-ször 8 millió, azaz 40 millió másodpercébe tellene. 40 millió másodperc az pokolian sok, 666 666, és még 666 század perc. 666 666 perc, az 11 111 óra.
Ha tehát mindenki kérné a dedikálást, akkor Kövér László több mint 11 ezer órát töltene csak az aláírással, az több mint 462 nap, ha csak ezzel foglalkozik a nap 24 órájában. Ha nyolcórás munkaidõvel számolunk, akkor 1388 nap jön ki. Azaz közel négy év.
Persze, nyilván nem fogja mindenki kérni az aláírt díszközlönyt, de kétmillió kérés már elképzelhetõ, s reálisan a Fidesz-szavazók kemény magjának tekinthetjük azt a több mint egymillió állampolgárt, aki Szijjártó Péter szerint válaszolt a szociális kérdõívre.
Az elõbbi számításokat is elvégezhetjük ezekkel az adatokkal, de egyszerûbb, ha a kapott értékeket elosztjuk 4-gyel, illetve 8-cal. Az jön ki, hogy kétmillió kérés esetén 2777, egymillió esetén 1388 órát vesz igénybe ez a mûvelet. Nyolcórás munkaidõvel ez több mint 347, illetve mintegy 174 nap.
Ha tehát a kormany.hu-n írt, sokak számára felemelõ ígéretét teljesíteni akarja a kormány, akkor a házelnöknek a következõ fél vagy egy évben semmi másra nem lesz ideje, mint napi nyolc órában a saját nevét írogatni. Ha nem élnek elég sokan ezzel a lehetõséggel, akkor nyilván jól jár Kövér, de kellemetlen helyzetbe kerül a csekély érdeklõdés kommunikálásával a kormány.
Vagy – és nyilván ez az ésszerû forgatókönyv – nem a házelnök saját kezû aláírásával, hanem annak digitálisan a közlönyre nyomtatott változatával díszítik az alaptörvényt. De akkor nem kellene azzal hülyíteni az embereket, hogy „Kövér László, az Országgyûlés elnöke személyes aláírásával” kapják meg a Fidesz-alkotmányt. A poszterboltokban sem azt mondják, hogy Salvador Dali személyesen festette azt a 3 ezer forintos másolatot.
Az Alaptörvény terjesztésével összefüggõ (nyomdai kivitelezés, postai terjesztés) költségekre egyébként a kormány mintegy nettó 50 millió forintos költségkeretet biztosít. A nyomdai anyagok elõkészítését és kinyomtatását a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. végzi el. A postai terjesztést a Magyar Posta végzi, amely az állam számára – a terjesztés nagysága miatt – kedvezményesen nyújtja ezt a szolgáltatást.
Az Országgyûlés idén április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfõn írt alá. Az új, kizárólag a kormánypártok támogatásával született alaptörvény 2012. január 1-jén lép hatályba.