A magyar kormány július 15-én kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik Orbánék szerint felelősek Sebestyén József haláláért. Szerdán Ukrajna bejelentette: teljes körű vizsgálatot indítottak a július 6-án meghalt férfi ügyében – a már folyamatban lévő vizsgálatot a kijevi elnöki hivatalban koordinálják, és több nyomozószerv is részt vesz benne.
Az ukrán-magyar kettős állampolgár – az ukrán hadseregbe való mozgósítása és kiképzése után – egy kórházban vesztette életét, az esetet azonban számos bizonytalanság és ellentmondás övezi, ezért a 24.hu most nem a konkrét esetről, hanem az ukrajnai úgynevezett „kényszersorozásról” kérdezte Bendarzsevszkij Antont, kül- és biztonságpolitikai szakértőt, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját.
Bendarzsevszkij szerint jogilag jelenleg Ukrajnában nem sorozásról van szó, hanem mozgósításról, ami a háborús helyzetben elrendelt intézkedés. és a Moszkva-barátnak tartott elnököt sokan emiatt azzal vádolták, hogy tudatosan gyengítette az ukrán hadsereget, éppen azelőtt, hogy Oroszország 2014-ben bekebelezte a Krím-félszigetet, illetve Donyeckben és Luhanszkban szeparatista mozgalmak indultak, amelyek során orosz nemzetbiztonsági akciók is zajlottak Ukrajna keleti részén. Az arany vécékeféjéről elhíresült Janukovicsot később lemondásra kényszerítették, és Oroszországba menekült, amiért tíz év fölötti börtönbüntetésre ítélték Ukrajnában.
Bendarzsevszkij szerint Janukovics nemcsak a sorozást szüntette meg, hanem csökkentette a haderő anyagi forrásait is, kritikus pillanatban gyengítette meg Ukrajnát. 2022, az orosz invázió kezdete óta kötelező jellegű behívás létezik Ukrajnában, de ez egy általános mozgósítás keretében zajlik. Itt háborús mobilizációról van szó, nem békeidőbeli sorkatonai behívásról.
