„Miután Miniszter Úr ‘a szerénység erényére’ hívta fel a figyelmemet, ezért néhány kiemelt, bántóan valótlan állítását szeretném tényszerűen cáfolni, és egyúttal ‘az igazmondás erényére és a tények tiszteletére’ szíves figyelmét felhívni” – írta a szerkesztőségnek Ángyán József. A volt államtitkár cáfolja, hogy a pályázati rendszert ő véglegesítette, sőt állítja: azt a kezdetektől határozottan bírálta, változtatását próbált elérni.
A volt államtitkár szerint Kanyok Attila, aki Borsodban 493 hektár bérleti jogát kapta meg, Fazekas állításával szemben, nem agrármérnök, hanem szociálpedagógus, csak egy gyorstalpaló gazdatanfolyamot végzett. Ángyán arra is felhívta a figyelmet, hogy a földterületi limitet – szintén a miniszter állításával ellentétben – nagyvonalúan túllépte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, „valószínűleg nem is gondolva arra, hogy valaki pályázók és érdekeltségek szerint is rendezi ezeket a szerződéseket, és összegzi a területeket”.
A példaértékű két érdekeltség közül az egyik Mészáros Lőrincé. „Az egykori gázszerelő, 2011 óta Felcsút polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke családi érdekeltségébe tartozó három pályázó (egy cég és két közvetlen családtag, a feleség és a testvér) Alcsútdoboz és Vál meghirdetett földjeinek túlnyomó többségét, Kajászó és Óbarok meghirdetett földjeinek pedig mintegy 1/3-át megszerezte.
Az érdekkörhöz tartozó 3 pályázó 25(!) bérleti szerződéssel összesen 1327(!) ha – 31 940(!) aranykorona értékű – területet kapott bérbe, ami a VM által hangoztatott 20 hektáros országos átlagnak több mint 66-szorosa! Így hozzájuk került a Fejér megyében eddig bérbe adott összes terület 25%-a, az összes aranykorona-érték 26,3%-a” – emlékeztet Ángyán József, aki szerint hamis Fazekas Sándor állítása, hogy csak „kevéssel több, mint 900 ha” föld bérleti jogához jutott. A volt államtitkár teljes válasza a 168 óra következő számában olvasható.
Ángyán József korábban azt mondta, az uniós földtámogatási pénz megszerzése jelenleg a legnagyobb üzlet. Már akkor jelezte, fél évet küzdött a bírálati rendszer átalakításáért, hiába. Az lett belekódolva, hogy annak adják a földet, akinek akarják, pedig immár a kormány szavahihetőségéről, hitelességéről és a becsületéről szól ez a történet.