A tudósok 13 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók az agy öregedésével, és a szakértők szerint egy napon az öregedésgátló kezelések célpontjaivá is válhatnak, írja a Live Science.
A tudósok közel 11 ezer 45 és 82 év közötti ember agyi mágneses magrezonancia-képalkotás (MRI) felvételeit elemezték. A felvételek alapján ezt követően megbecsülték az egyes résztvevők „agyi korkülönbségét” – ami azt jelenti, hogy mennyiben tér el az agy életkora a kronológiai kortól. A mesterséges intelligencia segítségével elkészített vizsgálat után kb. 3000 fehérje koncentrációját sikerült felmérni közel 5000 résztvevő vérében.
Ahogy az agy biológiai életkora emelkedett, az öregedésben szerepet játszó tényezőkhöz kapcsolódó fehérjék mennyisége megnövekedett a vérben, miközben az agy működését fenntartó fehérjék szintje, beleértve a sejtregenerációban résztvevőket is, csökkent. A csoport által azonosított fehérjék közül a brevican mutatta az egyik legerősebb összefüggést a biológiai agyi életkorral.
Erről korábban is ismert volt, hogy segíti a neuronokat az egymással való kommunikációban, így ez az eredmény alátámasztja a korábbi kutatásokat, miszerint a fehérje mérhető markerként működhet a neurodegeneratív betegségek kialakulásában. A tudósok ezen felül úgy találták, hogy a 13 fehérje koncentrációja az alábbi kronológiai életkorokban érte el a csúcsot a vérben: 57, 70 és 78 évesen.
A szakértők közül azonban sokan kételkednek az agy hullámokban történő öregedésében. Mark Mattson, a Johns Hopkins School of Medicine idegtudományi professzora szerint az eredmény nagyjából mindennek ellentmond, amit az agy öregedésével kapcsolatban gondoltunk.
A csapat elismerte, hogy a tanulmánynak több korlátjátja is van: ilyen például, hogy csak európai származású személyek adataiból dolgoztak, a brit Biobank adatbázisából. Éppen ezért további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy megfigyeljék, hogyan viselkednek ezek a fehérjék más rasszok esetében.
