Egyre kevesebb gyerek, egyre több idős, vagyis az egyre fogyatkozó aktív népességre egyre több teher hárul. Nem akarjuk idős éveinket szegénységben tölteni, de egyre kevésbé számíthatunk biztos vagy elegendő nyugdíjra. Minél hamarabb érdemes elkezdeni a takarékoskodást, de a nyugdíj előtti 5-10 évben sem késő.
1 millió 447 ezer 659 15 évesnél fiatalabb gyerek és 1 millió 577 ezer 094 65 évesnél idősebb ember élt 2011-ben a frissen közzétett népszámlálási adatok szerint Magyarországon. A statisztikákban ők azok, akik nem munkaképes korúak, és ennek alapján számolják ki az úgynevezett függőségi arányt, vagyis hogy a dolgozni még vagy már nem képes gyermekek és idősek milyen arányban szorulnak a munkaképes korúak támogatására.
Európában ez az arány 45 és 52 százalék között van, ami azt jelenti, hogy minden munkaképes korú emberre körülbelül két munkaképtelen korú – gyermek vagy idős – jut. Az arány mindenhol – Magyaroszágon is – az idősek javára tolódott el az utóbbi 10 évben, vagyis egyre kevesebb munkaképes korú emberre egyre több idős ember jut.
Fotó: Northfoto
Magyarországon ma 30 ezerrel több a 65 évesnél idősebb, mint 10 éve, ugyanakkor a munkaképes korúak több mint 44 ezerrel lettek kevesebben. Ugyanakkor 244 ezerrel kevesebb 15 évesnél fiatalabb gyerek van most, mint 2001-ben.
A statisztika alapján tehát jelenleg minden 1000 aktív korúra 437 nem aktív korú jut. Ez azonban csak statisztika, a szám attól függ, hol húzzuk meg a keresőkor határait lefelé és felfelé.
Ha a valósághoz közelítünk, Magyarországon a tanulmányok befejezése és a munkábaállás 20 éves kor körül kezdődik, miközben átlagosan 59-61 évesen távoznak az emberek a munkaerőpiacról. Ha ezt az összen plusz tíz évet is hozzáadjuk a nem kereső korú népességhez, akkor 1000 kereső korúra már 754 nem kereső korú jut, akik közül csaknem 400 idős.
Könnyű kiszámolni, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor egyre kevesebb gyerekből egyre kevesebb aktív korú felnőtt lesz. Ugyanakkor, mivel a várható élettartam folyamatosan nő, az egyre kevesebb aktív korúra egyre több 60-65 évesnél idősebb ember jut majd.
Mindebből egyenesen következik, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egyre kevésbé lesz fenntartható, egyre kevésbé számíthatunk a megélhetéshez elegendő nyugdíjra, vagyis valamilyen kiegészítő lehetőség után kell néznünk.
A pénzügyi szakemberek nyugdíjkiegészítési céllal négyféle megtakarítási formát szoktak javasolni, mert ezeknél jól kihasználhatók a különböző állami kedvezmények, illetve viszonylag magas hozamot lehet elérni velük:
- Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ)
- Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ)
- Megtakarítással kombinált életbiztosítások (Unit-linked vagy befektetési egységhez kötött biztosítások)
A hazai felmérések szerint jelenleg a legnépszerűbb, illetve a legismertebb megtakarítási formák az önkéntes nyugdíjpénztárak és a biztosítások. Ugyanakkor jelenleg a hazai felnőtt lakosságnak csak közülbelül a fele rendelkezik bármilyen öngondoskodási formával, és csak 19 százaléka a nyugdíjas évekre félretett tartalékkal.
