Lakhatási kérdésként kezeli a kormány a rövidtávú lakáskiadást – írta az Airbnb-nek adott válaszában Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Amint arról beszámoltunk, a cég a Budapesten megrendezett Európai Turizmus Fórum alkalmából nyílt levelet írt a tárcavezetőnek, amelyben egyebek mellett arra kéri a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy ismerjék el az otthonmegosztás helyi és nemzeti gazdaságokra gyakorolt pozitív hatásait, és tegyék lehetővé, hogy a lakáskiadó magyarok továbbra is megoszthassák otthonaikat, valamint kiegészítő jövedelemhez juthassanak a gazdaságilag nehéz időkben.
Az NGM azt írta, hogy Budapesten a lakhatási helyzet kritikussá vált: a bérleti díjak sok esetben a havi jövedelmek 50-60 százalékát is elérhetik, és a budapesti háztartások 18 százaléka, 140 ezer háztartás hosszú távú bérletben él. A rövid távú lakáskiadás (STR) – például Airbnb – terjedése jelentősen hozzájárult ehhez a problémához, mivel 2020 és 2024 között a kiadó szobák száma 80 százalékkal nőtt, és ma már a magánszálláshelyi szobák száma meghaladja a szállodai szobákét.
A rövid távú lakáskiadás a magyar fővárosban a regisztrált vendégéjszakák több mint 40 százalékát teszi ki, ami jóval magasabb a régiós fővárosok 28 százalékos arányánál. Ennek következtében éppen azok a lakások tűntek el az albérleti piacról, amelyekre a helyi bérlők, köztük diákok, fiatal családok és munkavállalók igényt tartanának – jegyezte meg az NGM. Az Airbnb célú ingatlanbefektetések tovább növelték az albérleti és ingatlanárakat, így a megfizethető lakhatás egyre elérhetetlenebbé vált azok számára, akik saját otthont szeretnének vásárolni. Hozzátették: az állandó lakosok különösen a belső kerületekben érzik ennek negatív hatásait, mivel az STR tevékenység gyakran zavarja nyugalmukat és magánéletüket.
A budapesti lakhatási válság megoldása érdekében a kormány lehetőséget biztosított az önkormányzatok számára a beavatkozásra, azonban a legtöbb kerület és a főváros sem tett érdemi lépéseket. Ezért a kormány a lakhatási problémák enyhítése céljából szigorítja a rövid távú lakáskiadás szabályozását.
Kiemelték, a jelenleg nyilvántartásban lévő és működő szálláshelyeket nem érinti a korlátozás, mivel a felfüggesztés csak új engedélyekre vonatkozik, és 2025 januárjában lép életbe. Az otthonmegosztást a kormány nem tiltja be, a szigorítás pedig kizárólag Budapestre vonatkozik, így a vidéki települések szabályozását nem érinti.
