Élő Nagyvilág

Putyin adóemeléssel finanszírozza a háborút

Getty Images
Getty Images

Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak.

Kanada nem küldi vissza a katonai kiképzőket Ukrajnába

Kanada úgy véli, nem megfelelő az idő arra, hogy visszaküldje katonai kiképzőit Ukrajnába tekintettel más NATO-tagországok ódzkodására egy ilyen lépéstől, mondta hétfőn Bill Blair kanadai védelmi miniszter.

A tárcavezető a NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása nyomán beszélt újságírókkal, amin arról határoztak, hogy a katonai szövetség a jövőben nagyobb szerepet fog vállalni a kijevi vezetésnek szánt fegyverszállítmányok koordinációjában.

Szó esett egy, a kiképzést támogató NATO-misszióról. Jelen helyzetben a körülmények nem megfelelőek meglátásom szerint arra, hogy kanadai kiképzőket telepítsünk Ukrajnába

– tette hozzá. „Úgy gondolom, jelenleg érthető aggályok övezik a kiképzőmisszió kiterjesztését Ukrajnába”, tette hozzá.

Kanada 2015 óta több mint 40 ezer ukrán katona kiképzésében segített, kiképző kontingensét pedig 2022 februárjában vonta ki Ukrajna nyugati részéből röviddel Oroszország támadása előtt. A kanadai kiképzők Lengyelországban, illetve Nagy-Britanniában folytatták az ukrán csapatok felkészítését.

(MTI)

Rakétatámadás Ukrajnában, kilenc sérüt

Kilenc ember megsérült, miután hétfőn orosz rakétatámadás érte az Ukrajna közép-keleti részén található Poltava régiót – közölte Filip Pronin regionális kormányzó. A támadás megrongálta az elektromos vezetékeket is, emiatt rengeteg fogyasztó áram nélkül maradt.

Az első hírek szerint a támadásnak halálos áldozatai nincsenek, ugyanakkor több magas épület is megrongálódott.

A regionális kormányzó később hozzátette, hogy az elektromos vezetékekben keletkezett károk miatt mintegy ötvenháromezer magán- és kétezer-négyszáz ipari fogyasztónak kell áramszünettel számolnia.

(Reuters)

Hivatalos: Putyin kedden Észak-Koreába repül

Kedden érkezik meg Vlagyimir Putyin orosz elnök Észak-Koreába, ahol kétnapos látogatást tesz. A látogatás híre önmagában nem új, de az információt immár mindkét ország megerősítette hivatalosan is.

Az orosz elnök várhatóan Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tárgyal. Putyin huszonnégy év után most először látogat a távol-keleti országba. Először 2000 júliusában, nem sokkal első megválasztása után járt ott, akkor azonban még a jelenlegi diktátor apjával, Kim Dzsongillel találkozott.

Észak-Korea központi hírszolgáltatója közölte: Putyin kedden és szerdán Kim Dzsongun meghívására tesz állami látogatást az országban. Az állami média további részleteket egyelőre nem közölt. Oroszország egyidejűleg közleményben erősítette meg a látogatást.

Az év elején Putyin egy csúcskategóriás Aurus Senat  limuzint küldött Kim Dzsongunnak.

Ezt még akkor mutatta meg neki, amikor szeptemberben Oroszország távol-keleti részén, Vlagyivisztokban tartottak csúcstalálkozót. Szakemberek szerint a luxusjármű leszállítása önmagában megsértette az ENSZ egyik határozatát, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Észak-Koreára a nukleáris fegyverprogram leállítása érdekében. Az ENSZ-határozata kifejezetten megtiltotta luxuscikkek szállítását Észak-Koreába.

Oroszország és Kína közben többször is megakadályozta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy újabb ENSZ-szankciókat vessenek is Észak-Koreára a sorozatban végrehajtott, tiltott ballisztikus rakétakísérletek miatt. Márciusban orosz vétó vetett véget az ENSZ-ben a nukleáris fegyverprogram miatt bevezetett szankciók ellenőrzésének is. Nyugati bírálatok szerint, erre azért volt szükség, hogy Oroszország ukrajnai felhasználásra fegyvereket vehessen Észak-Koreától.

Vlagyimir Putyin mindig is törekedett rá, hogy helyreállítsa a Phenjannal még a szovjet korszakban kiépített jó kapcsolatokat. Moszkva és Phenjan kapcsolata a Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben kezdett meggyengülni. Ezt jól mutatja, hogy Kim Dzsongun először 2019-ben találkozott Putyinnal Vlagyivosztokban.

(AP)

Stoltenberg: A NATO-nak láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentő kapacitását

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségnek láthatóbbá kell tennie nukleáris elrettentető arzenálját az ellenfelei részéről megnyilvánuló jelenlegi fenyegetések közepette.

Stoltenberg a Daily Telegraph című brit konzervatív napilapnak adott, hétfőn ismertetett interjúban elmondta: konzultációk zajlanak a tagországok körében olyan rakéták készenlétbe állításáról, amelyek jelenleg tárolókban vannak. A NATO főtitkára szerint „a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni”.

Stoltenberg közölte: nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban, „de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük”.

Úgy fogalmazott, hogy „a nukleáris átláthatóságot a NATO nukleáris stratégiájának sarokkövévé kell tenni”, az átláthatóság ugyanis elősegíti annak a közvetlen üzenetnek a kommunikációját, hogy „mi természetesen nukleáris szövetség is vagyunk”.

Stoltenberg szerint a NATO célja a nukleáris fegyverektől mentes világ, de amíg ilyen fegyverek léteznek, a NATO is nukleáris szövetség marad. Veszélyes lenne ugyanis egy olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak nukleáris fegyverei, a NATO-nak viszont nincsenek – tette hozzá.

A főtitkár kijelentette: Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. Stoltenberg szerint Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.

Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak, és ez természetesen következményekkel jár – fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.

(MTI)

BI: Az ukrán hadsereg célja Krím visszaszerzése lesz

Az ukránok arra készülnek, hogy a 2023-as sikertelen offenzíva után újra nekifutnak az orosz védelmi állásoknak és megpróbálkoznak a Krím visszavételével – írja a Business Insider. A cikk szerint az ukránok a jövőben szinte minden figyelmüket a 2014-ben egyoldalúan elcsatolt félszigetre fogják fordítani és mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy visszaszerezzék a kulcsfontosságú területet. “Az oroszok számára egy itteni vereség nem pusztán vereség, hanem egyenesen megaláztatás lenne” – mondta Olga Hvosztunova, a Külpolitikai Kutatóintézet Eurázsia Programjának munkatársa. A Krímet tíz évvel ezelőtt viharos sebességgel vesztette el Kijev. Hirtelen ismeretlen fegyveresek jelentek meg a félszigeten, aztán hamar – szinte egyetlen nemzetközi szereplő által el nem ismert – népszavazást tartottak, majd Moszkva hamar kinyilvánította a terület annektálását. Egy hónappal később a Donbasz-medencében is harcok robbantak ki, ahol a szeparatista fegyveresek – orosz segítséggel – összetűztek az ukrán haderővel.

Ezt támasztja alá, hogy az ukránok az elmúlt hetekben támadások sorozatát indították az orosz állások ellen a Krímben, így például több légvédelmi üteget ért támadás a félszigeten.

(via portfolio.hu)

Dánia korlátozó lépéseket fontolgat az orosz árnyékflottával szemben

Dánia szövetségeseivel együtt fontolgatja, hogy milyen lépéseket tudna tenni a Balti-tengeren közlekedő, a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő orosz olajtankerekkel szemben – közölte Lokke Rasmussen dán külügyminiszter hétfőn.

Az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is. A tengeri úton szállított orosz olaj harmadát – a globális szállítmány 1,5 százalékát – a dán tengerszorosokon keresztül juttatják el a Balti-tengerre. Ezeknek a szállítmányoknak az esetleges korlátozása az olajárak emelkedéséhez vezetne, és csökkentené Oroszország bevételeit.

Lokke Rasmussen a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében azt írta: több szövetséges országgal, a balti államokkal és más uniós tagállamokkal közösen gondolkodnak arról, milyen intézkedésekkel lehetne korlátozni az orosz árnyékflotta mozgását. Arról, hogy milyen jellegű lépéseket fontolgatnak, a dán külügyminiszter egyelőre nem árult el többet.

Széles körű egyetértés van arról, hogy az árnyékflotta ügye nemzetközi probléma, és nemzetközi szintű megoldásra van szükség

írta Rasmussen, hozzátéve, ügyelni kell arra, hogy bármilyen új intézkedés a gyakorlatban is megvalósítható és a nemzetközi jog előírásainak megfelelő legyen.

Dánia aggasztónak tartja, hogy az orosz árnyékflottában közlekedő kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű tartályhajók veszélyt jelenthetnek a környezetre.

Tobias Billström svéd külügyminiszter egy áprilisi lapinterjúban fogalmazott meg hasonló aggályokat. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy súlyos környezetpusztítást idézhetnek elő ezek az orosz olajtankerek, és új szabályokra, illetve azok betartásának ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának.

(MTI)

Hosszabb áramszünetekre kell készülniük az ukránoknak

Ukrajnában a tervezett áramkimaradások és vészhelyzeti áramszünetek a következő hetekben súlyosbodni fognak a közelmúltbeli orosz támadások miatt – figyelmeztetett egy magas rangú ukrán energiaügyi tisztviselő.

Volodimir Kidrickij, az Ukrenergo országos hálózatüzemeltető vezetője kijelentette, hogy a helyzet sokkal keményebb lesz, az áramkimaradások akár napi 12 órát is igénybe vehetnek. Ez az időszak július végéig fog tartani és a fogyasztási csúcsidőszakokban is lesznek tervezett leállások.

A Guardian hozzáteszi, hogy a március óta eltelt időszakban az orosz légitámadások Ukrajna áramtermelő kapacitását a felére csökkentették, ami folyamatos áramszüneteket okoz Kijevben és az ország más részein is.

Adóemelésre van szükség Oroszországban

Oroszországban az adóemelések 2025-ben várhatóan 2600 milliárd rubel többletbevételt eredményeznek majd, amelyet bizonyosan a növekvő kormányzati kiadásokra, azon belül is főként az ukrajnai háború finanszírozására használnak majd fel – írta vasárnap a brit védelmi minisztérium jelentése.

A társasági adó 20-ról 25 százalékra, a legmagasabb jövedelemadó-kulcs pedig 15-ről 22 százalékra nő. A kormányzati kiadások ebben az évben 15 százalékkal emelkednek, és ez a növekedés valószínűleg 2025-ben is folytatódik a védelmi és szociális kiadások emelkedése miatt.

Az emelkedő adóterhek ezzel együtt akadályozni fogják a nem katonai szektorok beruházásait és növekedését, mivel a gazdasági növekedés okai a katonai szektorban zajló állami beruházások.

Olvasói sztorik