Belföld

Cseh Katalin: Más színterekre helyeződhet át a harc a szabadabb Magyarországért

Béres Márton / 24.hu
Béres Márton / 24.hu
A Momentum egy teljesen új politikai helyzetbe került, miután ki kell vonulnia a párt identitását eddig meghatározó európai uniós pozícióiból. Az EP-eredmények kudarcát vállalva Donáth Anna elnökkel, illetve Cseh Katalin eddigi uniós képviselővel együtt a párt elnöksége is lemondott.

A Momentumnak a párttá válása után az első jelentős politikai sikere az volt, hogy a 2019-es európai parlamenti választás után Donáth Anna és Cseh Katalin személyében két képviselőt is küldhetett a brüsszeli testületbe – ez az eredmény azóta meghatározó eleme volt a párt identitásának. A politikai közösség a most vasárnapi dupla választással azonban alapvetően új helyzetbe került azáltal, hogy

  • a következő öt évre a vereség miatt kivonulnak az Európai Parlamentből (2019-es eredményük: 9,93 százalék – két mandátum; 2024-es eredményük: 3,68 százalék – nulla mandátum),
  • a listájukról nem jutott be egy képviselő sem a budapesti közgyűlésbe (4,98 százalékot értek el azaz mindössze 144 szavazattal maradtak le az 5 százalékos belépési küszöbről), miközben az önkormányzati rendszerben mégis szereztek új pozíciókat,
  • a hétfői frakcióülésen az uniós választási kudarc felelősségét vállalva Donáth Anna elnökkel és Cseh Katalinnal együtt a párt teljes elnöksége lemondott.

A Momentum Mozgalommal együtt Donáth és Cseh is öt évvel ezelőtt léptek fel az intézményes politika színpadára az EP-ben, ami az ellenzéki oldalon radikális átrendeződést előrevetítő június 9-ei választásig tartott. Donáth az eredményekre reagálva talán meglepően optimista, jövőbe tekintő beszédet fogalmazott meg a párttársai előtt még vasárnap este. A momentumos eredményvárón a távozó elnök még kitért a sajtó arra irányuló kérdései elől, hogy lemond-e az akkor már ismert szavazatszámok fényében.

Béres Márton / 24.hu Donáth Anna a Momentum eredményváró rendezvényén 2024. június 9-én.

„Az európai parlamenti eredményünk kudarc – még akkor is, ha úgy érzem, hogy a választók elsősorban az erőre mondtak igent, nem pedig a mi európai parlamenti munkánkra mondtak nemet” – írta ki Donáth Anna a Facebook-oldalára. Nemsokkal később Fekete-Győr András – aki egyébként tudomásunk szerint nem volt ott az eredményváró eseményen – bejelentette, hogy újraindul a párt elnöki posztjáért. A Momentum első elnöke posztjában a voksolás végkimenetelére utalva úgy fogalmazott: „készen állok rá, hogy megfordítsam a lefelé tartó tendenciát.”

Cseh Katalin a következőképp értékelte a 24.hu-nak a választást követő hajnali órákban azt, hogy mit jelent az eredmény a közösségük jövőjére nézve:

most más színterekre helyeződhet át a harc a szabadabb és emberséges Magyarországért.

A politikus arról beszélt, hogy számára megtiszteltetés volt a magyar emberek bizalmából képviselni a liberális értékrendet az Európai Parlamentben. Hozzátette: ezen a választáson láthatóvá vált, hogy ezzel párhuzamosan kiépítettek egy erős és összetartó politikai közösséget a magyar önkormányzatokban mind Budapesten, mind vidéken, és egészen kis településeken is tudott bővülni a Momentum. Új eredményként azt emelte ki, hogy

  • Soproni Tamás, a párt elnökségi tagja Terézvárosban, és az általuk is támogatott Pikó András Józsefvárosban magabiztosan megvédték a polgármesteri széküket;
  • Rózsa András frissen megválasztott polgármesterük Zuglóban legyőzte az óbaloldal emblematikus figuráját, a szocialista Horváth Csabát;
  • értékelése szerint jól teljesítettek a megyei közgyűlésekben (a 19 testületből 18-ban lesz képviselőjük);
  • és olyan, kelet-magyarországi településeknek is ők adják a polgármesterét a Fideszt leváltva, mint Bánréve (ami a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye mércéjével mérve is szegénységgel sújtott putnoki járásban található), vagy Vámospércs (a kisváros közvetlenül a román határ mellett fekszik a nyíradonyi járásban).
Soproni Tamás a Momentum eredményváró rendezvényén 2024. június 9-én.

Cseh szerint az ilyen településeket eddig nem a Momentumhoz kötötték, a választás viszont bebizonyította, hogy a liberális gondolatra igenis országszerte van fogadókészség.

Bebizonyosodott, hogy a szabadságjogok, női jogok és kisebbségi jogok iránti elkötelezettség emberi minimum és abszolút érték. Ezek után egy ilyen szabadsághiányos országban mindenképp folytatniuk kell a harcot ezekért az értékekért, főleg, mert nem biztos, hogy az a jó az országnak, ha a következőkben kizárólag két jobboldali párt küzd a hatalomért. Igenis hisszük azt, hogy a liberális értékeknek fontos szerepet kell játszaniuk a rendszerváltásban, amit el kell érnünk Magyarországon.

Cseh Katalin értékelése szerint a vasárnap jelentése a folytatást tekintve az, hogy olyan eredmény született országosan, ami óriási kudarc Orbán Viktornak, amitől 14 év után megremegett a NER, és ami reményt ad mindazoknak, akik hisznek egy szabad Magyarországban. A Momentum számára pedig a jövő azt tartogatja – miután levonták a belső tanulságokat és tanultak a hibáikból –, hogy a megszerzett belföldi pozícióikon keresztül kell tovább harcolniuk a liberális értékekért és a változásért.

„Öt éven keresztül a választóim bizalmából a hazánkért dolgozhattam Európában, és azt gondolom mindent megtettem azért, hogy a legjobb tudásom szerint képviseljem azt a programot, amire 2019-ben vállalkoztam.

Az én és csapatom munkájának is köszönhetően jött létre a jogállamisági mechanizmus, továbbá az, hogy 40 milliárd euróval több közvetlen uniós forrást értünk el az önkormányzatok és a civil szervezetek számára, és az is, hogy szigorúbbak lettek az antikorrupciós kontrollok egész Európában. Szerintem jól használtam ki ezt a mandátumot

– fogalmazott lapunknak Cseh Katalin.

Az Eumatrix kutatóintézet 2024-es, az EP-képviselők uniós politikára gyakorolt hatását mérő indexe szerint az előző ciklusban Cseh Katalin az összesen 751 képviselőből a 17., a 40 alatti korosztályban pedig a 2. legbefolyásosabbnak bizonyult a mögöttünk hagyott ciklusban Brüsszelben.

A NOlimpiával kezdődött

A Momentum Mozgalmat 2017 márciusában jegyezték be politikai pártként, országos ismertségre az év tavaszán a NOlimpia-kampánnyal tettek szert, aminek lényege a 2024-es olimpia budapesti megszervezése elleni népszavazási kezdeményezésük volt. A Momentum kampányának támogatottsága, és az azt kísérő tömegtüntetések következtében a Fidesz-KDNP kormány végül meghátrált, és Magyarország visszavonta pályázatát az ötkarikás játékok megrendezésére. Ezután a 2018-as országgyűlési választásokon – egyik fő ajánlatuk a kampányaikban ettől kezdve a teljes politikai generáció- és kultúraváltás volt – sokak meglepetésére még nem sikerült mandátumhoz jutniuk: 175 229 szavazattal 3,06 százalékot gyűjtöttek be. 2022-ben a Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel induló ellenzéki összefogással 34,44 százalékot értek el, és öt képviselőjük ülhetett be a parlamentbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik