Az emberi agynak sokszor nincs szüksége külső ingerekre ahhoz, hogy lefoglaljon minket: egyes becslések szerint az idő 30 százalékában nem direkt feladatokra koncentrál az elme, hanem szimplán elkalandozik. A tudósok azonban viszonylag keveset tudnak arról, hogy valójában mi zajlik az agyban ez idő alatt.
Egy új tanulmánynak azonban sikerült azonosítani az agyi tevékenység egy jellegzetes mintázatát, amely akkor lángol fel, ha hagyjuk elkalandozni, írja az IFLScience. A kutatók azt találták, hogy az agy memóriaközpontjaiból kiinduló „éles hullámoknak” nevezett minták gyakrabban fordulnak elő, ha nem direkt feladatokra fókuszálunk.
A Nature Communications szaklapban megjelent kutatás szerint a japán kutatók 10 epilepsziás betegnél vizsgálták meg, mi történik e folyamat során. Mindegyik résztvevő agyába elektródákat ültettek, hogy nyomon kövessék a rohamok aktivitását, a hippocampusban vagy a parahippocampus gyrusban – két olyan agyterületen, amelyek mélyen összefüggenek a memóriával.
Bár a kutatók szerint epilepsziás betegek voltak az alanyok, a korábbi, más fajokat és módszereket használó tanulmányok is hasonló eredményre jutottak. A szerzők ennek nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy az agy temporális lebeny mediális részének – ahol a hippocampus és a parahippocampus található – fontos szerepe van az öngenerált állapotokban.
Takamitsu Iwata, a kutatás vezetője szerint ennek fontos következményei lehetnek az emberi tapasztalat számos aspektusának vizsgálatában, mint például az intelligencia vagy a boldogság.