Az 1848-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulójához közeledve a kormánynak a március 15-i események egyik fontos helyszínével kapcsolatban akadt egy meglepő gondolata – derült ki egy, az Országgyűlésnek március 12-én benyújtott törvényjavaslatból, amelyet kedden tárgyalnak meg.
A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által benyújtott indítvány egyik pontjának indoklása ugyanis így szól:
A Budapest I. kerület 6546 helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből.
Ez a Várnegyed szívében húzódó Táncsics Mihály utca 9. alatti egykori József-kaszárnyát jelenti, ami leginkább
A kormány ezt az épületet szeretné levetetni a védettségi listáról, szabad utat engedve a műemlékvédelmi alapelveken túlmutató átalakításoknak vagy akár a kisebb-nagyobb bontásoknak.
Ez volt az az épületegyüttes, ahonnan
majd olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett a hívei húztak.
A rövid ideig Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós börtönét is jelentő kaszárnya fő tömbjét egy 1810 és 1833 között született, környezetébe illő kétemeletes barokk sarokház adja, aminek udvarán egy 1720 körül épült, szintén barokk épület áll.
Az 1887-ben kisebb bővítésen átesett, akkor már a Térparancsnokság épületeként (Platz Commando Gebäude) emlegetett cseréptetős együttes 1920-ban a Pénzügyminisztérium, majd a II. világháborút követően az Egyesült Államok birtokába került, így értékei megőrződtek, állapota pedig hosszú évtizedeken át jó maradt.
Az 1948 és 2014 közti időszakban többek közt tengerészgyalogosok, illetve a nagykövetség munkatársai által is lakott épület végül tíz évvel ezelőtt lett újra a magyar állam tulajdona, így elhárultak az akadályok a lehető legteljesebb régészeti feltárás elől. Ez 2016-ban indulhatott el, felszínre hozva a budai Vár védelmi rendszerének egyik legjobb állapotban megmaradt részletét: az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya a királyi rezidenciát (Kammerhof) védő maradványait, de a munkák során kályhacsempék, használati tárgyak, pénzérmék, ékszerek, illetve ágyú- és muskétagolyók is előkerültek.
A törvényjavaslatot nem szimplán csak a védettség kiradírozásának ötlete teszi furcsává, hanem az is, hogy
Az ügyben egyetlen józan megoldás elképzelhető: az, hogy a régészeti munkák folytatásához a jelenleg álló évszázados falak egy részének bontására van szükség, feláldozva őket egy középkori vagy kora újkori struktúra felszínre hozásáért.
Kérdéseinkkel a Miniszterelnökséget, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is megkerestük, cikkünket későbbi reakciókkal frissítjük majd, vagy új hírben számolunk be a fejleményekről.