„A segítségüket kérem, 17 éve dolgozom a Zeneakadémia oktatásszervezési felelőseként, de még sosem voltam olyan helyzetben, hogy Önöktől kérjek segítséget” – írta februári posztjában Gazsi Olivia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Oktatási és Tanulmányi Osztályának vezetője. Arról írt, hogy az intézet önkénteseket keres, mivel az egyik ügyintéző egy másik egyetem jól fizető oktatási osztályára távozott, Kotán Attila, a Zeneakadémia kancellárja pedig a kapacitások optimalizálására hivatkozva nem kívánt új embert alkalmazni helyette.
„Kollégáim fizetése átlagosan nem éri el a 360.000 bruttó bért (ami azt jelenti, hogy kb. 240.00. nettó, amit hazavisznek), s ezért a bérért elhivatottan dolgoznak, de ebből megélni a mai infláció mellett, netán még albérletet is fizetve, lehetetlen. Fizetésemelésre, különösen az oktatással összefüggő területeken, esély sincs. Megszorítás minden területen van” – írta Gazsi Olivia.
Ahogy korábban mi is megírtuk, a rektorhelyettes szerint a kancellár vezetési stílusa miatt nagy számban hagyják el az egyetemet a felkészült szakemberek. Nemrég az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke beszélt róla, hogy nemzetközi botránnyal fenyegető hallgatói engedetlenséget terveznek, amennyiben aggályaikra és kérdéseikre nem születik megfelelő válasz. A diákok többek között aggasztónak tartják, hogy a kancellár több mint egy éve nem vesz részt a szenátus ülésein.
A Telex megkereste Kotán Attila kancellárt, aki így kommentálta kollégája bejegyzését:
„Munkatársunk Facebook-posztja minimum szokatlan és nem célravezető. Az Oktatási és Tanulmányi Osztály létszáma az elmúlt 10 évben 16 főről 20 főre – azaz 25 százalékkal, nőtt, miközben a hallgatói létszám 1000 főről 900 főre – azaz 10 százalékkal csökkent.”
A kancellár azt is kiemelte, hogy idén is pótoltak már egy távozó munkatársat, és szerinte elegen dolgoznak az osztályon, a probléma „egy munkaügyi irányítási és HR feladat”. Addig nem vesz fel új embert, amíg az oktatási rektorhelyettes át nem tekinti „az osztály feladatait, szervezeti- és létszámstruktúráját”. A rektorhelyettes azonban éppen a rektori feladatokat is ellátja (mert a 2023 nyarán kiírt rektori pályázat egyelőre sikertelenül zárult), ráadásul hiába csökkent a hallgatói létszám az utóbbi években, új szakok is indultak az egyetemen, ez pedig szintén plusz munkát jelent.
A kancellár a Telexnek azt írta:
Egyetértek azzal a megállapítással, hogy az Oktatási és Tanulmányi Osztályon és több más (jellemzően a funkcionális) szervezeti egységnél a bérek alacsonyak, az emiatt megvalósuló fluktuáció állandó HR-kihívást jelent (megjegyzem, sokszor lényegesen nagyobbat, mint a Facebook-posztban említettek).
Szerinte azonban az elmúlt években többször is volt központi béremelés, tavaly azonban a többi közintézményhez hasonlóan a Zeneakadémián is költségvetési elvonásra került sor, így nem tudtak bért emelni. De nem csak fizetésekre, a Telex forrásai szerint semmire nincs pénz az egyetemen: a hangszerek öregednek, karbantartásuk akadozik, az informatikai berendezéseket nem fejlesztik vagy pótolják, a dolgozók jellemzően saját eszközeiket viszik be, hogy mindennapi feladataikat egyáltalán el tudják látni. A Liszt Ferenc téri épületben hol működnek a liftek, hol nem, a Városligeti fasoron lévő kollégiumban ki kellene cserélni az ajtókat-ablakokat, mert átfúj rajtuk a szél, a fűtési szezonon kívüli hideg napokon gyakorlatilag lakhatatlan az épület, az elektromos rendszerét egy hajszárító is képes hazavágni.
Ingatlanfejlesztési projektekre viszont úgy tűnik, akad pénz: Kecskeméten felújítják a Kodály Intézet épületét, a Vörösmarty utcában álló régi Zeneakadémiába pedig látogatóközpontot terveznek, mely a kancellár szerint „az intézmény számára szakmai és anyagi sikert jelentő feladat lenne” – a szenátus azonban erre a konkrétumok ismerete nélkül egyelőre nem adta áldását.
A Telex arról az elméletről is megkérdezte a kancellárt, miszerint a kormányzat az alapítványi modell elutasítását az egyetem lassú elsorvasztásával büntetné. Ezt Kotán egyértelműen cáfolta: „2023. január 1-től – ittlétem óta – semmilyen formában nem vetődött fel az egyetemi modellváltás. A kérdésében megfogalmazott állítást »konteónak« tekintem (mint ahogyan azt is, hogy a kancellár nem képviseli az intézmény érdekeit)”.
Kotán Attila az egyetem jövőjéről így vélekedett:
„Az egyetem jövőképének formálásához egy karakteres, valós vízióval rendelkező egyetemi vezetés szükséges. Sajnos a 2023-as eredménytelen rektorválasztás »nem segített« a helyzet megoldásában. Fontos lenne stratégiai érdemi, oktatásszervezési ügyekről beszélni (fontosabb, mint arról polemizálni, hogy 19 vagy 20 fővel bonyolítjuk le a felvételit). A rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes ilyen jellegű program- vagy feladattervet nem terjesztett elő (pl. a Szenátusra, ha az funkcióinak megfelelően működne). Erre például jó alkalom lett volna a 2024. évi intézményi költségvetés jelenleg zajló előkészítése. Kár, hogy ettől a munkától az egyetem akadémiai vezetése tudatosan távol maradt. A magam részéről most is és a jövőben is készen állok érdemi döntéselőkészítő egyeztetésekre és valós »egyetemi program« megvalósítására. A feladatkörömbe tartozó egyetemi működtetés területén ilyet előkészítettem, és ebben az évben is biztosítjuk a végrehajtás feltételeit.”
