Növeli a vulkánkitörések esélyét, egyre veszélyesebbé teszi a repülést, ráadásul az alvásunk minőségét is rontja a klímaváltozás – írja a Másfélfok. Mindebből is jól látszik, hogy az éghajlati változásoknak jóval nagyobb hatással vannak az életünkre, mint azt sokan elsőre gondolnák.
Személyi sérülésekhez vezethet a klímaváltozás
Az egyik következmény közvetlenül érint minden embert: a globális hőmérséklet-növekedés miatt egyre rosszabbul és egyre kevesebbet alszunk. A szakértők szerint az ideális hőmérséklet az alváshoz 15-20 Celsius-fok körül mozog, a 25 Celsius-foknál magasabb hőmérséklet 3,5 százalékkal növeli annak valószínűségét, hogy az emberek hét óránál kevesebbet alszanak. A 30 Celsius-foknál melegebb éjszakákon pedig átlagosan 14 perccel alszunk kevesebbet, emiatt évente körülbelül 44 óra alvást veszítenek az emberek. És ez egyre rosszabb lesz: a jelenlegi kibocsátások folytatódnak, a század végére akár 50-58 óra, azaz évente átlagosan egy heti alvástól köszönhetünk el.
De nem csak emiatt van veszélyben a testi épségünk: egy korábbi kutatás szerint az elmúlt 40 évben 55 százalékkal nőtt a turbulenciák teljes éves időtartama a repülőutak során. Ez egyrészt kellemetlenséget okoz az utasoknak, másrészt a jármű rázkódása sérülésekhez is vezethet, mivel a tiszta időben jelentkező turbulenciát nem mindig tudják előre jelezni, így sokszor úgy veszi kezdetét, hogy az utasok nincsenek bekötve.
Nagy természeti katasztrófákat is okozhat
A klímaváltozás nemcsak egyes személyeket fenyeget sérüléssel munkahelyi balesetek és turbulencia révén, hanem akár ezreket veszélyeztető kataklizmákhoz is vezethet. Például a melegedés hatására egyre gyakrabban villámlik: a globális átlaghőmérséklet minden egyes 1 Celsius-fokos emelkedése a villámcsapások számának 12 százalékos növekedéséhez vezethet. Ez pedig az erdőtüzek kialakulásának esélyét is növeli, mivel a villámok hatására kigyulladhat a száraz növényzet.
Ennek oka, hogy számos gleccser borítja az aktív vulkánok oldalát, amelyek ha olvadásnak indulnak, megváltoztathatják a vulkáni magma mozgását, ami több kitöréshez vezethet. A jégtakarók nélkül ráadásul nemcsak gyakrabban jelentkezhetnek a kitörések, hanem nagyobbak is lehetnek.
