Egy új tanulmány alapján a következő évtizedben a nyári napokra gyakorlatilag jégmentessé válhat az Északi-sarkvidék – írja a The Guardian. A jelenség hátterében az ember okozta globális felmelegedés áll.
A jégmentesség valójában azt jelenti, hogy a régióban kevesebb mint 1 millió négyzetkilométert borít jég. Ilyen esetben a sarkvidék felszínének nagy részét tengeri jég helyett víz foglalja el.
A friss eredmények azt mutatják, hogy az első jégmentes nap a vártnál tíz évvel korábban bekövetkezhet. A szerzők szerint 2035 és 2067 között már jégmentes szeptemberek várhatók.
Az ezen időszakon belüli pontos évszám attól függ, hogy a világ milyen gyorsan csökkenti az elhasznált fosszilis energiahordozók mennyiségét. Az évszázad végére a magas kibocsátású forgatókönyv szerint május és január között, alacsony kibocsátású forgatókönyv szerint pedig augusztustól októberig lenne jégmentes a térség.
Ez az Északi-sarkvidéket teljesen más környezetté változtatná, a fehér nyári sarkvidékből kék sarkvidékké.
Még ha a jégmentes időszakok elkerülhetetlenek is, akkor is a lehető legalacsonyabb szinten kell tartanunk a kibocsátást, hogy elkerüljük a tartós jégmentes állapotokat” – mondta Alexandra Jahn, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A kutató kiemelte, amennyiben el is olvad az összes sarkvidéki jég, a szén-dioxid légköri szintjének csökkentése esetén megfordítható a felmelegedés, és a tengeri jég egy évtizeden belül visszatérhet.
A sarkvidéki átalakulás nemcsak a helyi élővilágot sújtaná, hanem a tengerszint emelkedése révén a partvidéken lakó közösségeket is. A víz alá kerülő térségekből aztán milliók kerekedhetnek fel, más országokban keresve menedéket, globális krízist indítva el.
