Nem ma lett Irán a kozmetikai beavatkozások egyik központja, és nem ma kezdték Teheránt „az orrplasztika fővárosaként” említeni, de az utóbbi években meredeken emelkedni kezdett a műtétek száma, ami már olyan méreteket ölt, hogy sok orvos a páciensek egészségét, sőt az iráni identitást kezdte el félteni.
Az autentikus iráni arcot invazív eljárások torzítják el. Ide nem illő nyugati szépségszabványokat kényszerítenek az irániakra
– nyilatkozta a Financial Timesnak Babak Nikoumaram, a Plasztikai és Esztétikai Sebészek Iráni Társaságának vezetője.
A Nemzetközi Esztétikai Plasztikai Sebész Társaság (Isaps) legutóbbi, 2022-es adatai szerint az Iráni Iszlám Köztársaságban végezték el a 12. legtöbb plasztikai műtéti beavatkozást. 2016-ban még csak a 18. helyen álltak. A műtéti és nem műtéti beavatkozások száma 2022-ben 320 ezer volt, 2016-ban még mindössze 151 ezer.
Két éve a leggyakoribb beavatkozás az orrplasztika volt, ezt követte a zsírleszívás, a szemhéjplasztika, a has-, valamint a mellplasztika.
Legalább is ezt mutatják az Isaps adatai, de ez csak a „jéghegy csúcsa”. A reális számok jócskán magasabbak lehetnek, mert kevés iráni sebész szolgáltat adatot a nemzetközi szervezetnek, és az iráni egészségügyi hatóságoknak sem kötelesek tájékoztatást adni – állítja Nikoumaram, aki szerint a valós adatok a világ első öt helyezettje közé repítenék Iránt.
Az iráni Szabad Európa Rádió, vagyis a Radio Farda szerint sehol nincsenek olyan nagy arányban az orrplasztikán átesett férfiak és nők, mint Iránban. A Guardian 2013-as adatai szerint cikk akkor évente több mint 200 ezer ilyen operációt végezhettek el, azóta viszont nőtt a plasztikai beavatkozások – bevallott – száma is. Ugyanez a cikk említ egy, az Iráni Fül-Orr-Gégész Társaság és az amerikai Johns Hopkins Egyetem által közösen elvégzett kutatást, amely szerint az egy főre jutó orrpalsztikák száma Iránban a hétszerese az amerikainak.
Abban az országban, ahol az állam előírja, hogy a nőknek laza ruházatot és hidzsabot (fejkendőt) kell viselniük, ezt térfigyelő kamerákkal is figyelik, és ha nem lyen ruhában mutatkoznak, akár meg is korbácsolhatják őket. Hiába voltak széleskörű tiltakozások ez ellen Mahsza Amini halála után, a rezsim azóta csak szigorított – illetve szigorítana – a szabályozáson.
Iránban nyilvánosan táncolni, főként egy nőnek egy férfival, tilos, ahogy alkoholt fogyasztani is. A nők ezen kívül nem utazhatnak férjük engedélye nélkül, biciklizniük sem lehetséges. Mindezeket a szabályokat főként a vallásra hivatkozva vezették be az 1979-es iszlám forradalom óta. A tavalyi Nobel-békedíjas iráni újságírónő, az emberi jogi aktivista Nargesz Mohammadi is börtönben ül.
A Korán írásakor még nem léteztek plasztikai műtétek. Szerintem nem tiltott, mert a vallásunk nem tiltja a szépséget. Azt viszont kimondja: a nőknek oda kell figyelniük a testükre és törődniük kell magukkal.
– nyilatkozta a Deutschlandfunknak három éve a 33 éves Setoreh. Azt is hozzátette, ha kétségei lennének valamiről, akkor felhívhatja útmutatásért a vallási kérdések hivatalát, vagy az ország legfelső vezetője, Ali Hamenei imám irodáját.
A lapnak egy másik nő azt mesélte, hogy két trend van az országban: azoké a nőké, akik nem akarják, hogy mások észrevegyék, hogy megműtötték, és vannak, akik épp azt szeretnék, hogy látszódjon. Ez utóbbi – általában szájukat, állukat, arccsontjukat is megmásító – csoportot nevezik Iránban „párducoknak”.
„Egy barátom is meg akarja csinálni, pedig még csak a húszas éveiben jár. Egészen biztosan nincs rá szüksége, de azt mondja, »egy barátnőm is megcsináltatta, úgyhogy én is megcsináltatom«. Itt mindenki a plasztikai műtétekre gondol valamiért. Az irániak kilencven százaléka ezt csinálja – nyilatkozta a 30 éves plasztikai sebész Mahdije, aki szerint ugyanakkor egyre kevesebb a „párducarc” az utcákon, és inkább a természetesebb kinézet válik divatossá.
Megszokottá váltak a hialuron- és botox-injekciók. Olyan ez, mint egy divat, mint egy járvány. Mindenki a részese.
Ahmad Vahidi belügyminiszter tavaly év végén külön ki is emelte, hogy akik radikálisan megváltoztatták kinézetűket, azoknak új személyi okmányt kell csináltatniuk.
Több lap is arról írt, így az India Today, hogy gyakran látni az utcákon letapasztott orrú embereket, ami a friss orrműtét jele, sokan az Instagramon is eldicsekednek a letakart orrukkal, előfordul, hogy egyesek a szükségesnél tovább is fent hagyják a kötést. Az egyik influenszer igyekezett is kihasználni ezt a trendet, Sahar Tabar, vagyis a „zombi Angelina Jolie” manipulált fotóival jelentős követőt is szerzett magának a közösségi médiában, jelenleg tízéves börtönbüntetését tölti, mert a haóságok a fiatalok korrupcióra biztatásával és az Iszlám Köztársasággal szemben mutatott tiszteletlenséggel vádolták meg.
Miért?
A kés alá fekvők – iparági adatok szerint – 80 százaléka nő. Számos okra hivatkoznak, kezdve attól, hogy a szebbek szerintük előnyökhöz jutnak, egészen a közösségi média térnyeréséig. Az Isaps szerint irániak százezrei követik az ország szépségbloggereit, és mintegy 6 ezer plasztikai sebész hirdeti szolgáltatásait ezeken a platformokon.
Ez az új társadalmi elvárás. Társadalmunkban az vált a domináns nézetté, hogy a gyönyörű nők jobb házassági ajánlatokat, álláslehetőségeket kapnak
– nyilatkozta az FT-nek egy 34 éves iráni személyi edző, Maryam, aki már szintén több beavatkozáson (az orrán, az állán) is átesett. Az orrát szintén megműttető 25 éves fitneszedző, Neda a lapnak hozzátette, hogy „az iráni nők olyanok akarnak lenni, mint a külföldi modellek, akik gazdag férfiakhoz mentek feleségül, vagy akik vagyonosak és híresek lettek. Senki sem akar már természetesen kinézni”.
A Vice-nak még 2015-ben egy nő azon lamentált, hogy a hidzsáb is oka lehet az arcplasztikának, mert itt van az a kevés, amit meg tudnak mutatni magukból.
– Nem engedik, hogy megmutassuk a szépségünket – mondta egy nő a Guardiannek, panaszolva, hogy a hidzsáb és a ruházat az alkatukat, a hajukat, a bőrüket is eltakarja, csak az arc megmutatását engedi, így ebből kell kihozni a maximumot.
A 28 éves teheráni pszichológus, Mona, – aki négy éve műttette meg a „ferde és horgas” orrát, hogy egyenes legyen – csaknem egy éven át egy magán szépségklinikán dolgozott, ahol a testkép és az ebből eredő depresszió után kutatott. 20 és 40 közötti nőket interjúvolt meg, akik mell- vagy orrplasztikára vállalkoztak. Mona szerint sokan a kapcsolatuk miatt fekszenek kés alá.
Az egyik ok, amiért a nők megműttetik magukat, az a megcsalástól való félelem. Zárt társadalomban élünk, amelyben sok a személyiségzavar
– mondta a Deutschlandfunknak.
Maryam szerint a férfiak elvárása is megváltozott, olyan nőt akarnak, mint akit a tévében látnak, és van, mikor barátnőjüket megkérik, hogy ők is úgy nézzenek ki. A 34 éves botoxon és orrplasztikán átesett építész, Taraneh szerint a közösségi oldalakon látottak elbizonytalanítják a nőket.
– Sok ember, ha kitört is a foguk, még mindig inkább az orrukat operáltatják meg, hogy szépek legyenek. A fogaknak nem kell szépnek lennie. A száj csukva van – vélte egy 50 éves teheráni férfi, a mérnök Behruz.
Iráni sebészek arról beszélnek, hogy míg korábban a kozmetikai beavatkozások a jómódúakra és a középkorúakra korlátozódtak, ma már a szegényebbek és a fiatalabbak (akár tinédzserek) is igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat. A félrevezető, photoshopolt képek miatt sok középiskolás is sebészhez fordul – nyilatkozta Alireza Mesbahi arcplasztikai sebész, az Iráni Fül-Orr-Gégész Társaság titkára.
Meglepő módon, bármennyire is ezt sulykolja az ország vezetése, a büszke „perzsa kinézet” helyett egyre inkább az elítélt „nyugatos megjelenés” a divatos, hiába véli úgy a legfelsőbb vezető Hamenei, hogy „a nőket árucikké tette a Nyugat”. Ugyanakkor az elit sem kivétel, az ország korábbi elnökének jobbkeze a szemhéját plasztikáztatta, Hamenei külpolitikai tanácsadójának, aki egyébként orvos, Ali Akbar Velyatinak a felesége zsírleszívás utáni szövődményekbe halhatott bele.
Egy amerikai-iráni művészben, Haley Parsában fel is merült a plasztikáztatás.
Elkezdtem azon gondolkozni, hogy az én szép, nagy, erős orrom mit szimbolizál az iráni örökségem szempontjából? Azon gondolkoztam, hogy az eredeti orrommal vagy anélkül leszek perzsább?
A brit-iráni Sara Lenehan 2011-es antropológiai kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a globalizált divat- és szépségnormák határozzák meg az irániak hozzáállását, de ezt átitatja az iráni ön- és osztálytudat, a tekintélyelv, vagyis bár szerintük az „iráni orr” esztétikailag alacsonyabb rendű az „európai orroknál”, de ettől nem merül fel iráni identitásuk megtagadása.
Kereslet
A kereslet annak ellenére magas, hogy Iránban is elszabadult inflációval kell megküzdeniük az embereknek, ráadásul az ország vezetésének atomfegyverrel kapcsolatos ambíciói miatt életbe léptetett nyugati szankciók is hatással vannak az életükre. Egy másik iparág is rátelepült azokra az alacsony jövedelmű nőkre, akiknek nincs elég pénzük az esztétikai beavatkozásokra: nekik részletfizetéssel, hitelekkel teszik lehetővé a műtéteket.
De Iránban relatív olcsók ezek a műtétek, és viszonylag sok szakember van, akik tudnak operálni, így Irán komoly csábító erővel rendelkezik a más országokból érkező páciensek számára. Főként más arab államokból érkeznek hozzájuk, így például Irakból és a vallásilag még radikálisabban konzervatív Afganisztánból, valamint Európában és az Egyesült Államokban élő irániak is visszatérnek emiatt. Az összes kliens 8,5 százaléka érkezik külföldről Iránba.
Míg az Egyesült Államokban körülbelül 6000 dollárba (2,1 millió forintba) kerül egy orrplasztika minden költséggel együtt, Magyarországon – a plasztikai sebészetek honlapjai alapján – pedig 900 ezer és 1,5 millió forint közötti összeget találni, addig Iránban a legolcsóbb beavatkozás kevesebb mint 300 ezer forintnyi összeg, és általában sem több 720 ezer forintnál.
A lapnak az egyik megszólaló azt mesélte, hogy ő egy kocsira vett fel hitelt, de csak azért, hogy ha azt eladta, meg tudja műtetni az orrát.
Az Ispas szerint körülbelül 430 akkreditált plasztikai sebész működik Iránban, az iráni plasztikai sebészet az orvostudományuk egyik kiemelkedő területe: a világ- és az iraki-iráni háborúk után komoly feladatot láttak el a plasztikai sebészek, és jelentős tapasztalatokat is szereztek (az ilyen procedúrák és szakemberek első képviselői egyébként már az ókorban megjelentek ezen a területen). A gond az, hogy 2000 orvos lehet, akik ilyen eljárásokat kínálnak, vagyis jelentős részük szakképzettség hiányában működik. Az iráni szakmai szervezet vezetője szerint sok orvos csak az aláírásával működik közre az ilyen beavatkozásoknál, valójában a technikusaik végzik el a műtétet.
Veszélyek
Nikoumaram szerint ezek a beavatkozások anyagi és emberi erőforrásokat szívnak el, munkaerőhiányt generál az egészségügyi rendszer más területein, a folyamatot összességében „a kozmetikai sebészet pusztító szökőárjának” nevezi. A Deutschlandfunk által megszólaltatott Mahdije is inkább még két évet tanult, hogy gyerekorvosból átképezze magát a jóval jövedelmezőbb plasztikai sebészetre.
Másrészt a szakképzettség hiánya és a szabályozás gyengeségei miatt egyre több a panasz. Az elmúlt öt évben megduplázódott a műhibák kivizsgálása miatt összehívott orvosi bizottsági ülések száma. Sok esetben azonban nem indul vizsgálat, vagy mert a sebészek gyakran inkább pénzt ajánlanak fel az áldozatoknak az ügy eltusolásáért cserébe, vagy mert a jogszabályok nem írják elő, hogy az orvosoknak jelenteni kell a szövődményeket. Esetleg a bírót fizetik le egy alacsonyabb mértékű pénzbüntetésért cserébe.
Mahdije azt is kiemeli, hogy főként a kisebb pénzmaggal rendelkező emberek járnak rosszul, és hogy nincs olyan testület, amely felelősségre vonhatná a kóklereket, és eltilthatná őket ettől a munkától. Eleve
csak akkor lehet panaszt tenni, ha a kezelőorvos rendelkezik engedéllyel. Akkor hiba esetén pereskedhetsz. De ha a kezelést egy szépségszalonban vagy akár otthon, egy kórházi nővér végzi el, nem érsz el semmit egy perrel.
Pedig, ahogy Mesbahi említi, a kis orr „nemcsak esztétikai elveket sért, és módosít faji jellemzőket, de légzési problémákat is okozhat, a szaglást is károsíthatja”.
Sokan helyrehozhatatlan károkat szenvednek, gyakoriak a műtéteket követően a légzési problémák, az orr eltorzulása, az orrmelléküreg-fájdalom, az orrvérzés, plusz szövetek és csontok növekedése. A megműtöttek mintegy 30 százaléka nem elégedett a végeredménnyel.
Ebből kifolyólag a vezető plasztikai orvosok azt szeretnék elérni, ha jobban szabályoznák az ipart, alsó korhatárt, az orvosok kötelező szakmai képzettségét, műhibák kötelező bejelentését is bevezetnék.
Ha egy épület szerkezetének a megváltoztatására léteznek szabályok, akkor miért ne lehetne szabályozni az emberek arcának átalakítását?
– vetette fel a kérdést Nikoumaram, a Plasztikai és Esztétikai Sebészek Iráni Társaságának vezetője.