Tech

623 kilométer per óránál gyorsabban száguldott egy kínai vonat

~UserGI15994093 / Getty Images
~UserGI15994093 / Getty Images

Saját sebességrekordját döntötte meg egy fejlesztés alatt álló kínai ultranagy sebességű mágnesvonat – írja az IFLScience.

A jármű sebessége egy valós méretű tesztpályán a 623 kilométer per órát is meghaladta.

A projektet a China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC), egy állami tulajdonú űrtechnológiai vállalat irányítja, amely a rakétáktól kezdve a műholdakig és űrhajókig mindent gyárt.

A vonat 2023-ban egy teszt során, nem vákuumos körülmények között 623 kilométeres óránkénti sebességrekordot ért el. A South China Morning Post beszámolója szerint a CASIC azt állítja, az új kísérlet felülmúlta a korábbi csúcsot, a pontos sebességet viszont egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A tesztet alacsony vákuumú csőben végezték egy 2 kilométeres vonalon. A jármű a maglev technológiára támaszkodik, amely mágneses erővel hajtja előre a vonatot, valamint a sínek felett lebegteti azt, ezáltal csökkentve a súrlódást. A sebesség további növelése érdekében a vonat egy speciálisan kialakított, alacsony vákuumú csövön keresztül halad, amely mérsékli a légellenállást.

A technológia elképesztő ütemben fejlődik. 2022 októberében a CASIC vonata még „csak” 130 kilométer per órát ért el, a legutóbbi kísérletben azonban ennek jóval több mint a négyszeresére volt képes. A vállalat már azzal foglalkozik, hogy miként lehetne 1000 kilométer per órás gyorsaságot elérni.

A CASIC rekordja előtt a csúcs 463 kilométer per óra volt, amelyet a Müncheni Műszaki Egyetem mérnökcsapata valósított meg 2019 júliusában. 2018-ban világszerte mindössze hat mágnesvasúti rendszer működött: három Kínában, kettő Dél-Koreában és egy Japánban. Ezen vonatok mindegyike a szabadban közlekedik, szemben azokkal, amelyek alacsony nyomású alagutakat, úgynevezett hiperhurkokat használnak.

Bár a mágnesvasutak lenyűgözően nagy sebességgel tudnak közlekedni, rendkívül drágák. Emellett hatalmas mennyiségű energiát használnak fel, és saját infrastruktúrát igényelnek, amelyet nehéz integrálni a meglévő közlekedési rendszerekbe.

Kínán kívül sokáig a Hyperloop One járt élen a technológiában. Az Elon Musk által népszerűsített futurisztikus közlekedési rendszer mögött álló vállalat ugyanakkor tavaly év végén leállt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik