Élő Nagyvilág

A háború elvesztésének lehetőségéről beszélt az ukrán elnöki hivatal vezetője

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP
Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

Az előző nap történéseiről itt olvashat.

Ukrán külügyminiszter: Kijev nem számít arra, hogy lankadna a szövetségesei általi támogatása

A kijevi vezetés nem számít arra, hogy lankadna Ukrajnának a szövetségesei általi támogatása az ellene folytatott háborúban – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hozzátéve, hogy nem maradoznak el a fegyverszállítások.

Kijevi sajtótájékoztatóján az ukrán diplomácia vezetője a további amerikai és az európai uniós támogatási csomagok elfogadása körüli bizonytalanságra reagált. “Partnereink megértik, hogy jóval több forog kockán Ukrajnában, mint Ukrajna jövője” – közölte Kuleba, miután holland hivatali partnerével, Hanke Bruins Slottal tárgyalt. “Ezért nem várok semmilyen lassulást, vagy csökkenést sem figyelemben, sem pedig az érkező támogatásban” – hangoztatta a tárcavezető. Újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy a kijevi vezetést nem fogják tárgyalásokra kényszeríteni Moszkvával. “Senki sem fog tárgyalóasztalhoz ültetni bennünket Oroszországgal mindaddig, amíg mi magunk nem döntünk úgy, hogy ez az előre vezető út” – fogalmazott Kuleba.
(MTI)

„Folyamatos amerikai támogatás nélkül Ukrajna elveszítheti a háborút”

Ukrajna elveszítheti a háborút, ha az amerikai Kongresszus akár csak elhalasztja a szavazást a további pénzügyi és katonai támogatásról – jelentette ki az ukrán elnöki hivatal vezetője kedden Washingtonban. Andrij Jermak a US Institute of Peace pódiumbeszélgetésén kérdésre válaszolva nagyon fontosnak titulálta, hogy a támogatást megszavazza az amerikai törvényhozás, mert a Joe Biden elnök által az ukrajnai támogatások folytatására kért pénz nélkül Ukrajna nehéz helyzetbe kerülne.

Jermak azt is hangoztatta, hogy a külföldi támogatás segítségével képesek győzelmet aratni, és célnak nevezte nemcsak a 2022. február 24-e előtt állapotok helyreállítását, de a 2014 előtti határokat, ami a Krím visszafoglalását is jelenti. Mint mondta, Ukrajna jelentős eredményeket ért el az orosz hadsereg elleni harcokban, és  az oroszok által megszállt területek 50 százalékát visszahódították, a Fekete-tengeren sikerült visszaszorítani az orosz törekvéseket, valamint az orosz fél által felmondott fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodást képesek voltak más útvonalak megnyitásával pótolni, ami működőképesnek bizonyult.

Hétfőn a Fehér Ház levélben szólította fel a Kongresszust, hogy szavazza meg az elnök által Ukrajnának kért költségvetési kiegészítést. Az amerikai elnöki hivatal költségvetési irodáját vezető Shalanda Young levelében sürgősnek nevezte a Kongresszus lépését, mert az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret. A levél szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már mintegy 111 milliárd dollárt (mintegy 40 ezer milliárd forintot) hagyott jóvá Ukrajna számára. A levél szerint további pénzre van szükség, mert „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.

Az amerikai Kongresszus alsóházának republikánus tagjai között többen vannak, akik komolyabb feltételekhez és szigorúbb átláthatósághoz kötnék Ukrajna további támogatását. A republikánusok egy része azt is elvárja, hogy Biden és kormánya hatékony lépéseket tegyen az Egyesült Államok határainak védelmében, mielőtt további komoly összegekkel siet Ukrajna segítségére.

(MTI)

Oroszországba utazik az iráni elnök

Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtökön Oroszországba látogat, ahol orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Az iráni államfő moszkvai látogatásról elsőként kedd reggel a Tasznim iráni hírügynökség számolt be.

Megerősíthetem, hogy orosz-iráni tárgyalások lesznek. December hetedikén

– mondta Peszkov.

A Tasznim szerint Raiszi Putyin hivatalos meghívására, magas rangú, iráni kormánytisztviselőkből, valamint a kereskedelmi és gazdasági körök képviselőiből álló küldöttség élén látogat Oroszországba. A hírügynökség tájékoztatása értelmében a két elnök megvitatja a Moszkva és Teherán közötti kereskedelmi, gazdasági és politikai együttműködést, valamint a regionális és nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel a palesztinai helyzetre.

Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján találkozott iráni hivatali partnerével. Októberben a két államfő telefonon folytatott eszmecserét az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról, és megvitatta a dél-kaukázusi helyzetet is.

Peszkov azt is bejelentette, hogy az orosz elnök szerdán utazik munkalátogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába.

A Kreml szóvivője szerint a két országot érintő egynapos munkalátogatása során Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, energiaügyi együttműködésről, valamint a nemzetközi és a regionális napirend kérdéseiről, köztük a palesztin-izraeli konfliktusról fog tárgyalni.

Peszkov kérdésre válaszolva közölte: még nem született döntés arról, hogy Putyin részt vesz-e a G20-csoport jövő évi brazíliai csúcstalálkozóján, ahová Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő meghívta. A felvetés azzal kapcsolatban merült fel, hogy Brazília elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatóságát, amelynek előzetes tárgyaló kamarája március 17-én letartóztatási parancsot adott ki az orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman ellen ukrajnai gyerekek „deportálása” címén.

Moszkva szerint a zömmel árvaházi gyerekeket az ukrán tüzérségi támadások elől menekítették ki, és a hozzátartozóik jelentkezhetnek értük. Oroszország nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogy az Egyesült Államok és Kína, továbbá az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia sem, ahová szerdán várják az orosz államfőt.

(MTI)

Drónokkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg

Az ukrán hadsereg megsemmisített tíz orosz drónt éjszaka abból a tizenhétből, amelyeket Oroszországból indítottak – közölték kedden a helyi hatóságok.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója elmondta, hogy három drón egy meg nem nevezett infrastrukturális célpontot talált el, de a károk minimálisak, áldozatok nincsenek.

Az ukrán légierő közölte, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket az ország különböző régiói felett lőtték le. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy az orosz erők hat Sz-300-as típusú rakétával indítottak támadást polgári célpontok ellen a keleti Donyeck és a déli Herszon megyében.

Ez utóbbi megye azonos nevű székhelyén, Herszonban legalább két ember meghalt és egy megsebesült az orosz erők támadásában. Kedden kora reggel Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője az esetről Telegram üzenetküldő alkalmazáson számolt be.

(MTI)

Klicsko: Zelenszkij megfizet a hibáiért

Az emberek látják, hogy ki hatékony és ki nem. Volodimir Zelenszkij megfizet az hibáiért – jelentette ki Vitalij Klicsko, aki a napokban több újságnak is kritizálta az ukrán államfőt.  A kijevi polgármester kifejtette, hogy az ukrán nép csodálkozik azon, hogy miért érte felkészületlenül az országot a háború: szerinte

az ukránok kezdik elveszíteni a hitet a háborús vezető válságkezelésében. „Az emberek csodálkoznak, hogy miért nem készültünk fel jobban a háborúra, hogy miért tagadta Zelenszkij az utolsó pillanatig, hogy idáig juthatunk” – nyilatkozta a 20 Minuten nevű című svájci lapnak. A városvezető azt is felrótta Zelenszkijnek, hogy ilyen gyorsan elérték Kijevet az orosz csapatok.

De ettől függetlenül az elnöknek most fontos feladata van, és támogatnunk kell őt a háború végéig. Miután véget ért a háború, minden politikusnak el kell számolnia a sikereivel és a kudarcaival

– mondta Klicsko.

A Spiegelnek adott interjújában kifejtette, attól tart, hogy egy ponton már Ukrajna sem fog különbözni Oroszországtól, „ahol minden egy ember szeszélyétől függ”.

(Sky News)

A Fehér Ház felszólította a kongresszust, hogy sürgősen szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást

A Fehér Ház levélben szólította fel hétfőn a kongresszust, hogy szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.

Az Egyesült Államok igazgatási és költségvetési hivatalának (Office of Management and Budget) igazgatója, Shalanda Young levelében sürgősnek nevezte a kongresszus lépését, mert

az év végén elfogy a korábban jóváhagyott keret.

A fehér házi intézmény vezetője szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már 111 milliárd dollárt (mintegy 40 ezer milliárd forintot) hagyott jóvá Ukrajna számára, de a levél szerint további pénzre van szükség. Úgy fogalmaz, hogy

ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára.

A Fehér Ház többi között azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart.

A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.

A Fehér Ház kongresszushoz intézett felszólításával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az elnök által Ukrajna számára kért összeg hiányában leállnak a fegyverekre és felszerelésekre adott megrendelések, és az amerikai hadsereg készleteiből sem tudnak további segítséget lehívni anélkül, hogy az az amerikai katonai készenlétet befolyásolná.

Jake Sullivan azt állította, hogy az eddigi amerikai segítség hozzájárult ahhoz, hogy visszatartsák az orosz erőket, és, hogy Ukrajna képes legyen visszafoglalni az oroszok által korábban megszállt területek 50 százalékát, valamint az Egyesült Államokon belül, a hadiiparon belül „jól fizető” munkahelyeket teremtett.

Hozzátette, hogy a Fehér Ház bízik abban, hogy a kongresszus „helyes döntést” hoz majd.

Az amerikai kongresszus alsóházának republikánus tagjai között többen vannak, akik komolyabb feltételekhez, és szigorúbb átláthatósághoz kötnék Ukrajna további támogatását.

A republikánusok egy része azt is elvárja, hogy Joe Biden és kormánya hatékony lépéseket tegyen az Egyesült Államok határainak védelmében, mielőtt további komoly összegekkel siet Ukrajna segítségére.

Ősszel vitát okozott a Fehér Ház és a kongresszusi republikánusok között, hogy a Joe Biden által kért költségvetési kiegészítés egyben kezeli az Ukrajnának, Izraelnek, a határvédelemre, a természeti katasztrófák kezelésére és nemzetközi segélyezésre szánt keretet. A republikánusok egy része ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna támogatását elkülönítve kezeljék a többi ügytől.

(MTI)

Olvasói sztorik