Lecsapott a vihar Krímre, elmosta az orosz lövészárkokat

Oroszország azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint erről Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes beszélt hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.

Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában

hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.

„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át. Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá. Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából.

A hétfői orosz hadijelentés szerint az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el – közölték.

Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.

Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen. Azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára. Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.

(MTI)

Hollandia visszaszolgáltatta Ukrajnának azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket csaknem tíz évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.

Az amszterdami Allard Pierson Múzeum hétfői közlése szerint a műkincsek kivétel nélkül megérkeztek Kijevbe. Az ukrán főváros történeti múzeumának történészei köszönetet mondtak amszterdami kollégáiknak a műtárgyak gondos megőrzéséért, illetve segítségükért azok visszajuttatásában. A kijevi történeti múzeum szerint 565 visszaszolgáltatott műkincsről van szó, amelyek között antik szobrok, szkíta és szarmata ékszerek, egy 2400 éves szkíta aranysisak és 2000 éves kínai lakkdobozok is vannak.

A műkincseket öt ukrán – közöttük négy krími – múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül visszaadná a műkincseket az egyiknek, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.

Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére. 2023 nyarán a hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság elrendelte a műkincsek visszaadását Ukrajnának.

Els van der Plas, az Allard Pierson Múzeum igazgatója üdvözölte, hogy végre tisztázták a tulajdoni viszonyokat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor leszögezte, hogy az arany „a Krímé és ott is kell lennie”. Szergej Akszjonov, a Krím vezetője hétfőn bejelentette, hogy a tulajdoni vitát majd katonai eszközökkel fogják rendezni – mint fogalmazott – az orosz hadművelet győzelmével.

Tizenhárom ember megsérült a dél-ukrajnai Odesszai területre lecsapó hóviharban, a rendkívüli időjárás országszerte több mint 1600 településen áramszünetet okozott, és a hatóságok több mint egy tucat országutat voltak kénytelenek lezárni a gépkocsiforgalom elől – közölték helyi illetékesek hétfőn.

Az Odesszai területen nyolc ember kihűlés miatt orvosi ellátásra kényszerült, öten pedig kidőlt fáktól sérültek meg – közölte az állami sürgősségi szolgálat a Telegramon. Összesen 1638 település maradt áram nélkül az ország 17 régiójában, nagyrészt a Kijevi és a déli Odesszai és Mikolajivi területeken.

Mintegy 1700 teherautó ragadt a hóban, és 1130 személygépkocsit kellett elvontatni a helyenként két métert is meghaladó hótorlaszok miatt. A tucatnyi lezárt országúton 1200 ember dolgozik az utak megtisztításán. Ukrajna legnagyobb magán energiaszolgáltatója, a DTEK hétfői közlése szerint mintegy 250 településen sikerült helyreállítania az áramszolgáltatást.

Vasárnap Odessza polgármestere otthonmaradásra kérte a helyi lakosokat, a hatóságok pedig arra figyelmeztettek, hogy az áramszünet miatt megszakadhat a vízszolgáltatás a térségben a leálló szivattyúk miatt.

Az időjárási viszonyok javulása nyomán felgyorsíthatjuk a mentési műveleteket. Reméljük, a nap végére minden embert kiszabadítunk, és megtisztítjuk az összes kulcsfontosságú útvonalat

írta hétfőn Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ukrán határszolgálat vasárnap közölte, hogy Moldova átmenetileg felfüggesztette a járművek belépését az Odesszai terület két határátkelőjén Ukrajnából.

(MTI)

Mariana Bezuhla, az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottságának helyettesvezetője az ukrán hadsereg főparancsnokának elbocsátását követeli. Állítása szerint Valerij Zaluzsnijnak nincs háborús stratégiája a jövő évre.

Az elbukott ukrán ellentámadás után Zaluzsnij több kritikus hangú írást is közölt, melyekben kifejtette, hogy állóháborúvá változott a konfliktus, és ez Oroszországnak kedvez.

Amennyiben a katonai vezetés nem tud semmilyen tervvel előállni 2024-re vonatkozóan, és minden mozgósítási javaslatuk arra fut ki, hogy több emberre van szükség, anélkül, hogy bármilyen erőfeszítést tennének a hadsereg átalakítására, akkor a jelenlegi a vezetésnek le kellene mondania

– fogalmazott Bezuhla.

(The Guardian)

Moszkva nem tervezi területe további bővítését Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az amerikai védelmi miniszter korábbi szavaira reagálva. Lloyd Austin a minap azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem állna meg Ukrajnánál, ha győzne, és a következő állomás a Baltikum lenne.

Lavrov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek írt kommentárjában azt mondta, hogy Austin kijelentései egy olyan embertől származnak, aki annak ellenére, hogy a Washington és Moszkva közötti kapcsolatokat elemző szakértőktől kap tanácsot, nem érti, hogy „Oroszországnak soha nem voltak és nem is lehetnek agresszív vagy terjeszkedő tervei”.

Az orosz miniszter szerint Oroszország azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az ukránok „kiirtanak mindent, ami orosz”, miután az iskolákban és a hivatalos helyeken megszűnt az orosz nyelv használata.

(Guardian)

Csaknem kétmillió ember maradt áramszolgáltatás nélkül Oroszország déli régióiban, valamint az elfoglalt ukrán területeken: Dagesztánban, a Krasznodari területen, a Krímben, Rosztov, Herszon és Zaporizzsja megyében, valamint a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságban”. Ahogy korábban írtuk, a vihar elmosta az oroszok lövészárkait is.

Az orosz energiaügyi minisztérium a Telegram-csatornájának közlése és a Vesztyi FM állami hírrádió összesítése szerint a viharban négy ember vesztette életét, és tucatnyian megsérültek. A part menti szállásokról és lakóingatlanokból mintegy négyszáz ember kellett kimenekíteni.

Az energetikai tárca szerint a hálózat helyreállításán megerősített munkarendben dolgoznak, ám az ítéletidő hátráltatja a javítást. Az áramszolgáltatás helyreállításában több mint 2100 ember és 783 speciális berendezés vesz részt.

Korábban a helyi hivatalos források azt közölték, hogy donyecki régióban 525 ezer, a luhanszkiban pedig mintegy 23 ezer felhasználó maradt áram nélkül az orkánerejű szél miatt. Magában Donyeckben 190 ezer embert vágtak el az áramellátástól a kidőlt fák – írta az MTI.

Roman Vilfand, az orosz hidrometerológiai szolgálat tudományos igazgatója szerint a Krímben az időjárás-megfigyelés mintegy másfél évszázada alatt nem volt még ilyen erejű vihar. A félszigeten, ahol házakat és utakat öntött el a víz, félmillió ember maradt villany nélkül, és a vízellátás is megszakadt, több városban szükségállapotot vezettek be.

A félszigeten akadozik a mobilkommunikáció és az internet is. A szevasztopoli Akváriumban mintegy 800 állat pusztult el, köztük ritka egyedek is. A Krasznodari régióban Anapában és Adlerben fák dőltek ki, Szocsiban a tenger elárasztotta a parti területeket, a repülőteret pedig lezárták.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután meghallgatta a katasztrófa sújtotta területek kormányzóit, az érintett régiók megsegítésére utasította a kormányt.

Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányfője kijelentette, hogy a régiót az elmúlt négy évtized legkomolyabb hóesése érte. Az utak megtisztításán az éjszaka folyamán csaknem háromezer ember több mint kétezer géppel dolgozott. Mihajlovszkojéban 24, Novo-Ieruszalimban pedig 25 centiméter hó esett. Moszkvában 22 centiméteres hóvastagságot mértek.

Az orosz veszteségekről értekezik a brit hírszerzés a szokásos napi jelentésében. Idén novemberben naponta átlagosan 931 orosz katona esett el az ukrán fronton, ami meghaladja az eddigi legvéresebb hónap veszteségeit, amikor is tavaly márciusban napi 776 orosz áldozatot számolt az ukrán védelmi tárca Bahmut ostroma idején.

A brit hírszerzés, noha nem ismeri az ukrán számítás módszertanát, hihetőnek tartja ezeket a számokat. Az elmúlt hat hétben valószínűleg a legmagasabb orosz veszteségeket látjuk a háború során, amely nagy részben a Donyeck melletti város, Avgyijivka ellen indított orosz offenzívával magyarázható.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 November 2023.

Find out more about Defence Intelligence’s use of language: https://t.co/La7njOX8O7

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/YZmSKSpvsj

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 27, 2023

A Krím-félsziget után a Fekete-tenger keleti partvidékét is elérte a tomboló vihar, amely vasútvonalakat mosott el, és házakat öntött el. A népszerű orosz üdülővárosban, Szocsiban cunami-szerű áradatban zúdult a víz az utcákra a közzétett videók szerint.

A powerful storm hit #Sochi. It washed out the railway and flooded the first floors of high-rise buildings. pic.twitter.com/mU78TnAS7y

— NEXTA (@nexta_tv) November 27, 2023

Az ukrán-magyar határszakaszon 4696-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4542-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis 9.238-an érkeztek a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság közleményében.

Az ukránok helyett a vihar csapott le hétfőre virradóra az oroszok által megszállt Krím-félszigetre, amely miatt fél millió ember maradt áram nélkül. A vihar megrongálta az oroszok partra telepített védelmi állásait és elmosta a lövészárkokat is.

A széllökések sebessége elérte az óránkénti 140 kilométert. Az ítéletidő miatt Szevasztopolban a szociális szféra alkalmazottjai számára, a Krímben pedig általános munkaszüneti napot hirdettek hétfőre.

A storm washed away trenches in occupied Crimea that Russian army dug out on the beaches.

According to information from Crimean media, in Yevpatoria the water washed away the defense line on the coast, engineering buildings and firing positions.

The speed of wind at the coasts… pic.twitter.com/D9fFoISSYK

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 26, 2023