Az itt élő külföldiek és határon túli magyarok testközelből, mégis kívülállóként figyelik a magyar választások előtti zűrzavart. Ráadásul van összehasonlítási alapjuk is, hiszen azt is látják, hogyan kampányolnak a pártok saját országukban.
„Románia elmaradottabb, mint Magyarország, de a kampány itt sokkal durvább, mint nálunk. Igaz, ott többfelé harcolnak a pártok, nem csak két nagy szervezet van” – mondta Paul Remus, aki hét éve érkezett hazánkba Romániából. Egy amerikai egyetemista szerint viszont az Egyesült Államokban hasonló sárdobálás folyik négyévente, mint Magyarországon. „Nincs sok időm a kampányt figyelni, de amit hallok a tévéből meg másoktól, elveszi a kedvemet” – tette hozzá a magyar származású Polony Zoltán, aki orvosegyetemi tanulmányai miatt költözött az Egyesült Államokból Magyarországra. „A kampány hasonló az Egyesült Államokban, csak ott több a politikai célokra kidobható pénz. Tulajdonképpen normális dolog, hogy választások előtt egymást szidják a politikusok, mert a politika az mindig politika lesz, akinek hatalma van, az meg akarja tartani, akinek nincs, az pedig meg akarja szerezni. Nincsenek barátok a politikában, ez üzlet” – véli az amerikai egyetemista. Hozzátette, a harcnak a választási kampányra kell korlátozódnia, egyébként ne mutogasson egymásra két politikus, vagy a kerület és a polgármester, hogy kinek a feladata a kutyapiszok felszedése vagy a graffitik eltávolítása.
Másik keleti szomszédunknál, Ukrajnában nem nagyon válogatnak az eszközökben. „Mindenki biztosra veszi, hogy Juscsenkót megmérgezték, azért lett ilyen az arca is” – vázolta az ukrán helyzetet Hatalovics Éva. A Miskolci Egyetem Ukrajnából származó hallgatója hozzátette, a négy évvel ezelőtti ukrán választásokon még robbantás is volt, ehhez képest a magyar kampány nem nevezhető durvának.
„Míg Németországban pártokra épül a kampány, itt Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc az ellenfél” – mondta a német Mathias Reimann. A másfél éve Budapesten élő HR-szakember hozzátette, a magyar kampány jellegzetessége, hogy inkább a politikusokról szól, őket hibáztatják a gazdaság problémái miatt. Németországban ezzel szemben a pártok vádolják egymást például azzal, hogy nem képesek megoldást találni a munkanélküliségre.
Közélet és családszakadás
Négy évvel ezelőtt kettészakadt országot vízionáltak a publicisták, és nem volt ritka, hogy családtagok vesztek össze egyik vagy másik oldali szimpátiájuk miatt. Az amerikai egyetemista szerint a politika már most szerepet játszik a mindennapi életben. Egyetért ezzel az ukrán diák is. „Nemrég egy fülkében utaztam két fideszes és egy mszp-s nénivel a vonaton. Az út végére majdnem ölre mentek egymással” – meséli Hatalovics Éva. A román építőipari vállalkozó Paul Remus is ettől tart: „Most is megtörténhet, hogy családtagok vesznek össze a politikai meggyőződésük miatt”. Mathias Reimann szerint is várható a szakadás, többek között azért, mert az emberek nem akarják megismerni a másik oldal véleményét, és nem hajlandóak kompromisszumot kötni. Ebben véleménye szerint szerepe van az elfogult médiának is. „Az emberek így csak a saját véleményüket kapják vissza, azt amit hallani akarnak, mert nincs Magyarországon objektív újság vagy éppen rádió” – mondta a német HR-szakember.
Kétpártiság kontra sokszínű parlament
A FigyelőNet arra is kíváncsi volt, jobbnak tartanák-e a több pártot a parlamentben, vagy az lenne célszerűbb, ha csak a két nagy párt kerülne be. Paul Remus szerint a román példát kéne követnünk. „Ha több párt van, többféle a stratégia is, abból könnyebb valami igazán jót kihozni” – véli. Ugyanígy gondolkodik a szintén többpárti törvényhozáshoz szokott Mathias Reimann is. Szerinte minél több pártra van szükség a parlamentben. Az Ukrajnában született lány viszont más véleményen van. „Talán jobb a kétpártrendszer, a kis pártok miatt ugyanis nagyobb az esélye a széthúzásnak” – mondta Hatalovics Éva.
