A GfK Csoport 2006 április–májusában három kelet-közép-európai országban végzett reprezentatív felmérést, amelyben azt vizsgálták, mennyire ismerik Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország állampolgárai az alapvető jogokat.
A lengyel megkérdezettek 19 százaléka egyetlen alapvető emberi jogot sem tudott megnevezni – a csehek körében ez az arány alacsonyabb, 14 százalék. A felmérésben szereplő három országban legtöbben a „szabad véleménynyilvánításhoz való jog”-ot említették: Lengyelországban 46 százalék, Csehországban 49 százalék, Magyarországon pedig a megkérdezettek 44 százaléka.
A lengyelek hasonló arányban tudták megnevezni „az élethez és emberi méltósághoz való jogot, az ember tiszteletben tartását” (35 százalék), továbbá a „a gondolati, vallási és lelkiismereti szabadsághoz való jogot” (26 százalék).
Három magyarból egy a „választás és választhatóság” jogát, valamint a „magántulajdonhoz való jogot” említette a három országban legismertebb „szabad véleménynyilvánítás” és „az élethez és emberi méltósághoz való jog” után. Mindhárom országban a „magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot (levelezés, telefonok)” említették a legkevesebben.
Nem tűrjük a korlátozást
Az alapvető jogok rendkívüli állapot esetén történő korlátozásával szemben mindhárom ország megkérdezettjei egyaránt elutasítóak voltak. Arra a kérdésre, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy rendkívüli állapot esetén (pl. ha Magyarország biztonsága veszélyben lenne) az alapvető jogok közül bármelyiket ideiglenesen korlátozzák?” a magyarok a 14 alapvető jog közül 11 esetében is 60 százalékot meghaladó mértékben nyilatkozták, hogy egyáltalán nem értenek egyet annak korlátozásával rendkívüli állapot esetén.
Rendkívüli állapot esetén a csehek alig kisebb arányban negatívak az ilyen jellegű átmeneti korlátozásokkal szemben: a megkérdezettek mintegy fele jelezte az idézett jogok közel felénél, hogy egyáltalán nem ért egyet a korlátozásokkal. A lengyelek a legkevésbé elutasítók az alapvető jogok átmeneti korlátozásával szemben, és a 14 idézett alapvető jog egyike esetében sem haladta meg az 50 százalékot azoknak az aránya, akik nem támogatják az ilyen jellegű korlátozásokat.
A csehek 66 százaléka és a magyarok 60 százaléka tartja szükségszerűnek egy, az alapvető jogok betartását figyelő intézmény létrehozását. E kérdés kapcsán a lengyelországi adatok megint csak eltérnek a másik két országban jegyzett adatoktól: a lengyeleknek csupán 39 százaléka tartja szükségesnek egy ilyen intézmény felállítását hazájában.
