Három lehetőség van számomra: börtön, halál vagy győzelem
– ezekkel a szavakkal lelkesítette híveit Jair Bolsonaro egy függetlenség napi ünnepségen 2021 szeptemberében. Az akkor még hivatalban levő brazil elnök így kívánta kifejezni, hogy nem fogadja el, ha vereséget szenved a 2022-es elnökválasztáson („csak az úristen mozdíthat el a hatalomból”): amennyiben nem szavaznak neki bizalmat a második ciklusra, úgy börtönben vagy a föld alatt végzi. Ezek közül egyik sem valósult meg:
- egy vártnál szorosabb választáson alulmaradt a munkáspárti Luiz Inácio Lula da Silvával szemben, és habár a vereségét továbbra sem ismerte el, a békés hatalomátadásnak nem állta útját (igaz, miközben három hónapos elvonulását töltötte Miamiban, hívei az amerikai Capitolium elleni támadás mintájára Brazíliavárosban megrohamozták a legfontosabb középületeket);
- januárban amerikai tartózkodása alatt bélrendszeri panaszok miatt rövid időt töltött kórházban, de ezt leszámítva jó egészségnek örvend (megjegyezve, hogy a 2018-as választási kampánya során elszenvedett szúrt sebe miatt már négyszer műtötték);
- és börtönbe sem került (noha több ügy miatt is gyülekeznek a fellegek a volt elnök feje felett).
A politika élvonalából mégis hosszú időre kiírta magát Bolsonaro: június 30-án a brazil legfelsőbb választási bíróság úgy döntött, hogy a választási törvények megsértése miatt nyolc évre eltiltja az exelnököt a közhivatalért való indulástól. Ez azt jelenti, hogy Bolsonaro legkorábban a 2030-as elnökválasztáson újrázhatna. Ekkor 75 éves lesz, vagyis még mindig fiatalabban tölthetné be ismét a tisztséget, mint a 77 évesen visszatérő Lula. Addig azonban sem a 2026-os elnökválasztáson, sem a 2024-ben és 2028-ban esedékes önkormányzati választásokon nem szerepelhet a neve a szavazólapokon.
A külföldi diplomatáknak tartott fejtágító volt a banánhéj
Bolsonaro „hátba szúrásnak” nevezte az ellene hozott ítéletet. Az Itatiaia című rádiónak nyilatkozva elmondta: a pernek „semmi értelme”, hiszen nem „támadta” a választási rendszert, csak igyekezett rámutatni annak „lehetséges hibára”. A legfelsőbb választási bíróság – ez a legmagasabb rangú testület Brazília egyedülálló választási bírósági szervezetében – azonban úgy ítélte meg, hogy
Az exelnök régi kritikusa az immár huszonhetedik éve működő rendszernek, amely lényegesen felgyorsította a korábban napokig elhúzódó szavazatszámlálást. Bevezetése óta nem volt bizonyíték választási csalásra, ám Bolsonaro 2015-ben még a kongresszus tagjaként módosító javaslatot nyújtott be, amely azt indítványozta, hogy minden szavazógéppel leadott voks után nyomtatott változat is készüljön. Ezt a javaslatot végül – Bolsonaro másik nagy nemezise – a Legfelsőbb Bíróság a személyiségi jogok védelmére hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette.
A nyolcéves eltiltást eredményező konkrét eset 2022 júliusában történt. Az akkor még újraválasztására készülő államfő negyven külföldi diplomata előtt jelentette ki, hogy az elektronikus szavazógépekre épülő rendszer sebezhető, ezért kitett a csalásnak. Az elnöki palotában tartott ötvenperces beszédében, bizonyítékként említette, hogy az általa megnyert, 2018-as választás során is sikerült egy hackernek bejutnia az elektronikus választási rendszerbe – noha a rendőrség később megállapította, hogy ez a támadás nem befolyásolta a voksolás eredményét. A Brazíliában használt szavazógépek nincsenek csatlakoztatva az internethez, így szinte lehetetlen feltörni azokat, főleg tömegesen. Emellett Brazíliában kötelező a szavazáson való részvétel, ami szintén meghiúsít többféle visszaélési lehetőséget. Ennek ellenére
Az eltiltáshoz vezető ügy tavaly augusztusban kezdődött. Akkor a balközép Demokratikus Munkáspárt (ez nem Lula pártja, ő a Munkáspárt veterán politikusa) nyújtott be petíciót az elnök ellen, amellyel azt kívánták elérni, hogy a választási bíróság tiltsa el az indulástól. A vád szerint az elnök csak pozíciójából fakadóan hívhatta össze a diplomatákból álló közönséget, riválisai nem tehették volna meg ugyanezt. Ezáltal visszaélt a hatalmával, ráadásul az eligazítást az állami tévé is közvetítette.
A legfelsőbb választási bíróság felügyelője, a Bolsonaro-ügyet vezető bíró, Benedito Goncalves szerint az elnök összeesküvés-elméletek terjesztésére és a választással szembeni bizalmatlanság szítására használta a találkozót. – Azt a hiedelmet erősítette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a 2022-es választások eredményét manipulálják. Ez rendkívül komoly károkat okozott a demokráciának – vélekedett Goncalves.
A védelem azzal érvelt, hogy a diplomatáknak tartott fejtágító valójában kormányzati intézkedés volt: azzal a céllal hívtak össze, hogy felvázolják a választás biztonságával kapcsolatos jogos aggodalmakat. A probléma az, hogy a jogos aggodalmakat sehogy sem sikerült igazolni. A védelem koronatanúi, köztük Bolsonaro egykori kabinetfőnöke elismerte, hogy nem volt tudomásuk semmilyen csalásról az elektronikus szavazási rendszerben.
A legfelsőbb választási bíróság – alkotmánybírókból, szövetségi bírókból és a Legfelsőbb Bíróság által kinevezett jogászokból álló – héttagú testületében öten szavaztak a volt elnök elmarasztalása mellett.
Ez a fellépés megerősíti a demokráciába vetett hitünket
– nyilatkozta szavazata leadásakor Alexandre de Moraes, a testületet vezető alkotmánybíró.
Bolsonaro a következő nyolc évben a jobboldal királycsinálója és elítélt is lehet
Bolsonaro várhatóan fellebbez az ítélet ellen a brazil legfelsőbb bírósághoz, ám az elemzői konszenzus az, hogy a testület – melyet korábban az elnök azzal vádolt meg, hogy ellene akarja befolyásolni a választást – várhatóan helyben hagyja a döntést. Amennyiben el is törölnék az ítéletet, Bolsonaronak még további 15 üggyel kellene szembenéznie a választási ügyekkel foglalkozó bíróságon: egyebek mellett közpénzek szabálytalan felhasználásával és koordinált félretájékoztatási kampánnyal vádolják.
Az ítélethirdetés után a volt elnök elmondta, hogy azóta vádolják puccs előkészítésével, mióta hivatalba lépett, és egyúttal kijelentette:
Ez nem demokrácia.
A Consultor Jurídico által megkérdezett jogi szakértők közül a legtöbben egyetértettek abban, hogy a hatóság megfelelően használta a hatáskörét, és még a konzervatív Estadao című lap is „törvényesnek” és „szükségesnek” nevezte a büntetést. A politikai befolyástól nem teljesen független a brazil igazságszolgáltatás: az eltiltásról szóló döntést egy Bolsonaro által kinevezett alkotmánybíró ellenezte, a közelmúltban pedig Lula személyes védőügyvédjét jelölte alkotmánybírónak, aki korábban kiharcolta, hogy megsemmisítsék az elnök ellen hozott ítéletet.
Továbbra is ő a legismertebb és legnépszerűbb jobboldali politikus az országban, ráadásul pártja, a Liberális Párt a brazil törvényhozás mindkét kamarájában többségben van.
Bolsonaro az ítélethirdetés után arról is beszélt, hogy a jövőben más jobboldali jelöltek kampányára összpontosít majd. Erre vélhetően régóta készül, hiszen ezt Valdemar Costa Neto pártelnök már januárban is pedzegette. Akkor arról beszélt, hogy Bolsonaro a királycsináló szerepében még erősebb lehet, mint jelöltnek, és emellett annak is hangot adott, hogy a jobboldal vezetésére az egykori first lady-t, Michelle Bolsonarót tartaná alkalmasnak.
Bolsonarót emellett legalább fél tucat büntetőjogi ügyben is felelősségre vonás fenyegeti: a vádak a külföldről érkezett gyémántok elsikkasztásától kezdve a vesztegetésen át egészen az uszításig tartanak. A brazil Legfelsőbb Bíróság vizsgálja a leköszönő elnök szerepét az ország fővárosában történt zavargásokban. Napokkal Lula beiktatása előtt Bolsonaro egy videófelvételen megkérdőjelezte az októberi elnökválasztás legitimitását, amivel az ügyészek szerint az erőszakos tiltakozások felbujtója lehetett.
A közelmúltban Bolsonaro otthonában a vakcinaadatok hamisítása miatt házkutatást tartott a szövetségi rendőrség, ennek során a telefonját is lefoglalták. Brazíliában csaknem 700 ezer halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány, de eközben a nyomozók szerint hamis vakcinaigazolásokat állítottak ki. 2021 novembere és 2022 decembere között hamis adatokat adtak hozzá a járványügyi adatbázishoz, egyebek mellett a büszkén oltástagadó Bolsonarót is oltottként regisztrálták. A gyanú szerint a hamis Covid-oltási igazolás kiállításában Mauro Cid alezredes, a volt államfő segédtisztje, majd személyes tanácsadója segített főnökének, ami miatt májusban le is tartóztatták. Cid telefonján a nyomozók olyan dokumentumokat is találtak, melyek felvázoltak egy forgatókönyvet arra, hogyan lehetne megakadályozni a választást megnyerő Lula hivatalba lépését.
