NATO-csúcs: nyilatkozatban rögzítették, mikor csatlakozhat Ukrajna a szövetséghez

Néhány nap elteltével reagált Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter arra, hogy az Egyesült Államok újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, benne kazettás fegyverekkel. Sojgu a Reuters szerint azt mondta, ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának, Moszkva kénytelen lesz „hasonló fegyvereket” bevetni az ukrán erők ellen.

Sojgu leszögezte, hogy Oroszországnak is vannak kazettás lőszerei, de ezek szerinte sokkal hatékonyabbak, mint azok, amiket az amerikaiak küldenek Ukrajnába.

„A NATO-csúcs erős jelzést ad majd Ukrajna számára, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul” –  jelentette ki kedden az amerikai külügyminiszter az MTI szemléje szerint.

Antony Blinken az ABC műsorában megerősítette, hogy amíg tart a háború, addig az ukrán tagság nem fog megvalósulni. Hangsúlyozta azt is, hogy az Ukrajnától elvárt reformok részét képezi demokráciájának megerősítése, vlaamint hogy a NATO-csúcstalálkozó eredményeként látható lesz a védelmi szövetség egysége a nagyon gyakorlati és tartós támogatásban Ukrajna irányába. Ide értve a tagság felé vezető utat is. A Kelet-Ukrajnában jelenleg zajló ukrán ellentámadásról megjegyezte, hogy az ukránok rendelkeznek a sikerhez szükséges eszközökkel, ugyanakkor kihívásokkal szembesülnek, mert az orosz katonaság nagyon erős védelmet épített ki.

Az amerikai külügyminiszter később az NBC-nek arról beszélt, hogy a NATO és egyes tagállamai segítséget nyújtanak Ukrajna számára elrettentő erejének és védelmi kapacitásainak fokozatos felépítéséhez. Arra a kérdésre, hogy Oroszország érdekeltté válik-e a háború elhúzódásában, amennyiben a NATO kizárja az ukrán tagságot, amíg az háborúban áll,  Blinken azt mondta, hogy a háború csak egységesebbé teszi a NATO kiállását Ukrajna mögött, ami azt üzeni az orosz elnöknek, hogy nem tudja kifárasztani a védelmi szövetséget és az Ukrajnát támogató országokat.

Blinken a CBS-nek is nyilatkozott aztán, nekik azt mondta, az Egyesült Államok elkötelezett a NATO „nyitott kapuk” felvételi politikája mellett, ami azt jelenti, hogy bárki tagjává válhat a védelmi szövetségnek, amikor készen áll arra, és minden szövetséges egyetért a tagságra vonatkozó meghívással.

Facebook-oldalára feltöltött videójában a miniszterelnök újra elismételte, hogy „Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni, tűzszünetre volna szükség, és háború helyet minél előbb meg kellene kezdeni a béketárgyalásokat.”

Az ukrán elnök korábban úgy fogalmazott, abszurd lenne, ha nem ajánlanák fel Ukrajnának a tagságot a vilniusi NATO-csúcson. Erre a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg azzal vágott vissza a felszólalásában, hogy a szövetséghez való csatlakozás mindig is feltételeken alapuló volt, a korábbi csatlakozási eljárásoknál is mindig feltételeket és nem határidőket szabtak meg.

Zelenszkij később a Twitteren tette közzé gondolatait, kijeletve, hogy szeretné „ha a NATO-ba vetett erős hite bizalommá válna”, továbbá, hogy „a NATO biztonságot ad majd Ukrajnának. Ukrajna pedig erősebbé fogja tenni a szövetséget.”

Today I embarked on a trip here with faith in decisions, with faith in partners, with faith in a strong @NATO. In a NATO that does not hesitate, does not waste time and does not look back at any aggressor… And I would like this faith to become confidence – confidence in the…

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2023

Máris megjelent a hivatalos közlemény, ami Stoltenberg szavai után részletezi, miként valósulhat meg a jövőben Ukrajna NATO-tagsága:

„Teljes mértékben támogatjuk Ukrajna jogát arra, hogy maga válassza meg a biztonsági intézkedéseit. Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásunkat, miszerint Ukrajna a szövetség tagja lesz, és ma elismerjük, hogy Ukrajna teljes euroatlanti integrációhoz vezető útja túlmutat a tagsági cselekvési terv szükségességén.

Ukrajna egyre inkább interoperábilissá (együttműködővé – a szerk.) vált és politikailag integrálódott a szövetségbe, és jelentős előrelépést tett a reformok terén. A NATO és Ukrajna közötti megkülönböztető partnerségről szóló 1997. évi chartával és a 2009. évi kiegészítéssel összhangban a szövetségesek továbbra is támogatják és felülvizsgálják Ukrajna előrehaladását az interoperabilitás, valamint a szükséges további demokratikus és biztonsági ágazati reformok terén.

A NATO külügyminiszterei rendszeresen értékelni fogják az előrehaladást a kiigazított Éves Nemzeti Programon keresztül. A szövetség támogatni fogja Ukrajnát abban, hogy a jövőbeli tagság felé vezető úton végrehajtsa ezeket a reformokat. Ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek, képesek leszünk meghívást intézni Ukrajnához a Szövetséghez való csatlakozásra” – áll a katonai szövetség által kiadott, szintén a Guardian által közölt nyilatkozatban.

Felszólalt a vilniusi csúcson a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, beszédében a két reflektorfényben lévő ország, Svédország és Ukrajna közül az utóbbi helyzetének értékelésével kezdett.

Stoltenberg a Guardian közvetítése szerint kijelentette, hogy amennyiben a szövetségesek mind egyetértenek és teljesülnek a feltételek, a NATO meg fogja hívni a soraiba Ukrajnát.

Közben a Reuters helyszíni források alapján arról is, hogy a NATO-tagországok megállapodtak az Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjáról szóló nyilatkozat szövegéről: e szerint – Stoltenberg szavaival összehangban – a nyilatkozatban az áll majd, hogy ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek, a tagországok végre abban a helyzetben lesznek, hogy meghívót küldjenek Ukrajnának.

A külügyminiszter is külön bejegyzést szentelt a vilniusi eseményeknek, történelminek nevezve az éppen zajló NATO-csúcstalálkozót, „ahol minden bizonnyal sikerül felelősségteljes döntést hozni, mellyel nem idézzük elő a háború eszkalációját”.

Szijjártó leszögezte, hogy Ukrajna sem meghívást, sem menetrendet nem kap az esetleges csatlakozásra, Svédország leendő NATO-tagsága ellenben folyamatos beszédtéma lesz a következő a két napban. A külügyminiszter tájékoztatott arról is, hogy Orbán Viktor tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, egyeztettek a svédek ügyéről és „a jövőben is folyamatosan egyeztetni fognak”.

Kapcsolódó

Szijjártó Svédország NATO-csatlakozásáról: Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása

A kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé - írja a külügyminiszter.

Leszámítva Putyint. Képek a litvániai NATO-csúcsról.

Hogy ez annak szól-e, hogy a magyar kormány ma azt kommunikálta Svédország NATO-csatlakozásáról, hogy már csak technikai kérdés a ratifikáció, vagy valami egészen másnak, rejtély. Még az is lehet, hogy puszta véletlen, mindenesetre itt egy videó az esetről, amint a vilniusi NATO-csúcs résztvevői felvonulnak egy közös fotóhoz.

Biden shook hands with just one leader during the on-camera “family photo” event at NATO summit in Vilnius: Hungary’s @PM_ViktorOrban.

Hungary said today it now supports Sweden’s accession, and ratification is purely a “technical matter.” pic.twitter.com/i2Y6GQIgSi

— Jennifer Jacobs (@JenniferJJacobs) July 11, 2023

Az észak-koreai vezetés részéről Csoe Son Hui külügyminiszter reagált arra, hogy az Egyesült Államok újabb, 800 millió dolláros katonai segélycsomagot küld Ukrajnának. A Guardian írása szerint az ázsiai ország elítélti mindezért az Egyesült Államokat, hangsúlyozva, hogy az bűntettet hajt végre éppen.

A diplomata szerint azzal, hogy az USA tömegpusztító fegyvereket ajánl fel Ukrajnának, veszélyes bűncselekményt követ el, amellyel újabb csapást idéz elő a világban. Mindezek miatt a kormánya nevében követelte, hogy az Egyesült Államoktól azonnal vonja vissza a döntését a katonai segélycsomagról.

„Az Egyesült Államok nagyon veszélyes döntést hozott, amely ismét napvilágra hozza valódi arcát, mint a béke rombolója, aki az agressziót és a mészárlást tekinti nemzeti politikájának és lételemének” – tette hozzá Choe.

Moszkva részéről Dmitrij Peszkov kommentálta az elmúlt napok eseményeit, valamint a keddi NATO-csúcs fejleményeit. A Kreml szóvivője az MTI szemléje szerint úgy fogalmazott, hogy a NATO hibát követ el az orosz határ felé való terjeszkedéssel, és ezt az európai vezetők képtelenek belátni. Itt tette hozzá, hogy az észak-atlanti szövetség közép- és kelet-európai terjeszkedése volt az elsődleges ok, amely a jelenleg fennálló ukrajnai konfliktushoz vezetett.

Peszkov szerint Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára, a rövid távú cselekvést illetően pedig úgy fogalmazott, hogy Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra. Noha Peszkov csalódottságát fejezte ki hogy Törökország végül támogatni fogja Svédország csatlakozását, azt is elmondta, hogy Moszkvának nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy Ankarának a szövetség tagjaként milyen kötelességeknek kell megfelelnie. Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár Oroszországnak és Törökországnak  megvannak a maga nézeteltérései, számos dologban mégis azonosak az érdekeik, így Moszkva szeretné továbbfejleszteni kapcsolatait Ankarával.

A szóvivő elítélte Emmanuel Macron francia elnök keddi bejelentését is, amely szerint Franciaország nagy hatótávolságú rakétákkal segíti Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. A Kreml szóvivője szerint Párizs Kijevnek nyújtott támogatása hiba, amelynek következményei lesznek Ukrajnára nézve. Peszkov közölte végül azt is, hogy a Kreml nyomon követi a vilniusi fejleményeket, alaposan elemezni fogja a NATO-csúcson történteket, egyúttal elítéli a csúcstalálkozó „erősen oroszellenes jellegét”.

Franciaország nagyobb hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök kedden a vilniusi csúcsra érkezve.

Tekintettel a fronthelyzetre és az Ukrajna által vezetett ellentámadásra, úgy döntöttem, hogy növelni fogjuk a fegyverek és felszerelések szállítását, hogy Ukrajna mélységben tudjon csapásokat mérni, miközben fenntartjuk a világos és koherens doktrínánkat, azaz lehetővé tesszük Ukrajna számára, hogy megvédje területét

– mondta Macron, ám azt nem árulta el, hogy milyen típusú fegyverből, hány darabot szállítanak Ukrajnába.

A CNN szerint a francia államfő a SCALP robotrepülőkre utalhatott. A franciák így nevezik a britekkel közösen fejlesztett Storm Shadow-kat. A nagy méretű, 1300 kilós robotrepülőből májusban a britek is adományoztak az ukránoknak.

A Storm Shadow-ból kétféle változat készület: az exportváltozat 300 kilométeres hatósugarú, míg a britek által saját használatra rendszeresített verzióval 500-550 kilométeres harcászati mélységben is lehet pusztítani. A Storm Shadow sebessége szubszonikus, tehát 1000-1100 kilométer/óra sebességgel képes haladni, ráadásul alacsonyan repül, és közben manőverezik.

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök szerint abszurd lenne, ha a NATO a vilniusi csúcstalálkozón nem ajánlaná fel Ukrajnának a NATO-tagságot, ugyanis ez új lendületet adhat Oroszországnak a „terror folytatására”. Az ukrán elnök a Twitteren közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: Ukrajna tiszteli a szövetségeseit és a közös biztonságpolitikát.

Ukrajna képviselteti magát a vilniusi NATO-csúcson. Ez a tiszteletről szól. De Ukrajna is megérdemli a tiszteletet. Úton Vilniusba arról értesültünk, hogy egyes dokumentumok szövegezése Ukrajna nélkül készül el. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a dokumentum Ukrajna NATO-ba történő meghívásáról szól, nem pedig Ukrajna felvételéről. Ez példátlan és abszurd, hiszen sem a meghívásra, sem Ukrajna felvételére nincs időkeret meghatározva. Ráadásul Ukrajna meghívásához is homályos feltételeket szabtak

– fogalmazott Zelenszkij.

Úgy tűnik nincs szándék arra, hogy Ukrajnát meghívják vagy felvegyék a NATO-ba

– vélekedett az ukrán elnök, aki ezzel Oroszország előtt továbbra is nyitva áll a lehetősége annak, hogy Ukrajna felvételéről alkudozzon a NATO-val. Zelenszkij szerint ez Oroszország számára „motiváció jelent a terror folytatására”.

A bizonytalanság gyengeség. És ezt nyíltan meg fogom mondani a csúcstalálkozón

– zárta sorait Zelenszkij, aki szerdán Joe Bidennel külön is találkozni fog a litván fővárosban.

We value our allies. We value our shared security. And we always appreciate an open conversation.
Ukraine will be represented at the NATO summit in Vilnius. Because it is about respect.

But Ukraine also deserves respect. Now, on the way to Vilnius, we received signals that…

— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2023

Hétfőn egy ismeretlen személy agyonlőtte Sztanyiszlav Rzsickij tengeralattjáró-parancsnokot reggeli futása közben az oroszországi Krasznodar városában. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A parancsnok a krasznodari Győzelem 30. évfordulója parkban kocogott, amikor hétfő reggel 6 óra táján valaki négy lövést adott le rá egy Makarov pisztollyal. Rzsickij a helyszínen meghalt

– ismertette az eset részleteit az ukrán hírszerzés.

Az esős idő miatt a park üres volt, így a helyszínen nem voltak szemtanúk, akik részletekkel szolgálhatnának vagy azonosíthatnák a támadót

– olvasható a közleményben.

Rzsickij a Fekete-tengeri flotta egyik Kilo-osztályú, Krasznodar nevű tengeralattjárójának volt a parancsnoka, amely Kalibr cirkálórakéták kilövésére is képes. Erről a tengeralattjáróról indították az orosz-ukrán háború egyik legpusztítóbb csapását csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Vinnicja városa ellen, amely 23 civil, köztük három gyermek halálát okozta.

(CNN)

Ukrajna „pozitív üzenetet” fog kapni a NATO-tagság felé vezető útról – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Vilniusban.

Stoltenberg szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács érdekében. A tanács szerdán tartja első ülését.

Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk: a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz. (…) Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék

– mondta Stoltenberg.

A főtitkár rámutatott: a NATO világossá fogja tenni, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és nem fogják kötelezni a tagsági akcióterv követésére, ami „nagyon erős és pozitív üzenet lesz a NATO-tól Ukrajnának”.

(MTI)

Ukrajna azt állítja, hogy kedd éjjel 26 Shaheíd típusú orosz öngyilkos drónt lőttek le Odessza felett. Két drónt azonban nem tudott hatástalanítani az ukrán légvédelem.

Két kamikaze drón becsapódott egy odesszai kikötői létesítmény adminisztrációs épületébe, miután két kikötői terminál, köztük egy gabonaterminál kigyulladt. A tüzet eloltották, kritikus károk nem keletkeztek, sérülés nem történt

– közölte az ukrán légierő a Telegramon.

Odessza egyike azoknak a településeken, ahol a jövő héten lejáró fekete-tengeri gabonaegyezmény értelmében a háború alatt is folytatódhat a tengeri kereskedelem.

(The Guardian)

Joe Biden amerikai elnök és a NATO-szövetségesek a vilniusi csúcstalálkozón „egységes, pozitív jelzést” fognak küldeni Ukrajna felvételével kapcsolatban – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. A háború sújtotta ország felvételének pontos menetrendjéről azonban nem adott bővebben tájékoztatást.

Az újságíróknak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a litván fővárosban a szövetségesek meg fogják vitatni Ukrajna útját a jövőbeni NATO-tagság felé.

Ahogy Biden elnök úr megjegyezte, ha Ukrajnát most, a vilniusi csúcson felvennénk a szövetségbe, azzal a NATO-t háborúba sodornánk Oroszországgal

– hangsúlyozta Sullivan.

(CNN)

Közzétette mai hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• A moszkvai önkormányzat azzal fenyegette meg a helyi építőipari vállalatokat, hogy visszavonja a megrendeléseiket, ha azok nem tudnak kellő mennyiségű „önkéntest” szolgáltatni az ukrajnai háborúhoz. Az egyik vállalat nyár végéig harminc önkéntes kiállítása mellett kötelezte el magát.
• A lépés elsősorban a szegény orosz régiókból származó kisebbségeket fogja érinteni, akik Dagesztánban és a belső ázsiai területeken élnek, mivel az építőipari munkások jellemzően közülük kerülnek ki.
• A döntést valószínűleg moszkvai polgármester is támogatja. Szergej Sobajin a háború kirobbanása óta igyekszik csökkenteni a fővárosban élő, döntően orosz nemzetiségű lakosság részvételét a konfliktusban, miközben a háború támogatójaként is próbál fellépni.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/MaOrJhMOIZ

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/suSA0EAgSv

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 11, 2023

Három ember megsebesült, miután az oroszok hétfőn folyamatos ágyútűz alatt tartották a dél-ukrajnai Herszon régiót. Oleksandr Prokudin, Herszon katonai közigazgatásának vezetője Telegram-bejegyzésben közölte: a támadások között voltak lakott területekre mért csapások is.

Az elmúlt nap folyamán az ellenség 52 támadást hajtott végre, 297 lövedéket lőtt ki rakétavetőkből, tankokból, tüzérségi ágyúkból, páncéltörő gránátvetőkből, pilóta nélküli repülőgépekből

– tájékoztatott Produkin, hozzátéve, hogy ebből 21 támadást a megyeszékhely, Herszon városa ellen indítottak.

(CNN)

Hétfői esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy Ukrajna mára most is a NATO de facto tagja: ugyanazokat a fegyvereket használja, mint a többi tagállam, és a szövetség értékeit is magáénak vallja. Hangsúlyozta: a kedden kezdődő, vilniusi NATO-csúcstól azt várja, hogy kapjanak egy ütemtervet, amely országa hivatalos tagságához vezet. Zelenszkij aláhúzta, hogy országa az euroatlanti védelmi szövetség része lesz.

Azon dolgozunk, hogy a csatlakozási folyamatot a lehető legegyértelműbbé és leggyorsabbá tegyük

– mondta Zelenszkij, aki szerint a NATO keleti szárnyának biztonsága Ukrajnától függ.

The security reality here on NATO's eastern flank depends on Ukraine. When we applied to join @NATO, we were frank: 🇺🇦 is de facto already in the Alliance. Our weapons are the weapons of the Alliance. Our values are what the Alliance believes in. Our defense is the very element… pic.twitter.com/V9I5wYh2j7

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 10, 2023

(Sky News)

Éjszaka, a vilniusi NATO-csúcs kezdete előtt néhány órával Oroszország légicsapást mért Kijevre. Az euroatlanti katonai szövetség vezetői azért utaztak Litvánia fővárosába, hogy a Moszkva által jelentett biztonsági fenyegetésekről tanácskozzanak.

„Az ellenség ebben a hónapban már másodszor mért légicsapást Kijevre” – közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás egyik vezetője a Telegramon.

Az előzetes információk szerint az ukrán légvédelem az összes orosz drónt hatástalanította, mielőtt azok célba értek volna – mondta Popko. Hivatalos tájékoztatás szerint ezek iráni gyártmányú Shaheíd cirkáló lőszerek, köznyelvben öngyilkos drónok voltak.

Az Ukrán Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a támadásban magánépületek rongálódtak meg, ablakok törtek ki és egy gyepszőnyeg is tüzet fogott. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint Kijev felett egy órán át, Ukrajna keleti részén pedig ennél hosszabb ideig szólt légiriadó.

(The Guardian)