A orosz–ukrán háború vasárnapi eseményeiről szóló tudósításunkat itt olvashatja.
Kiemelt kép: Az ukrán hatóságok a háborúban meggyilkolt emberek holttesteit exhumálják Izium városában 2022. szeptember 16-án. Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Ügynökség az AFP-n keresztül
Ausztrália Németországban állomásoztatott katonai repülőgéppel és egy legfeljebb százfős katonai és civil kontingenssel veszi ki részét Ukrajna katonai és humanitárius szállítmányokkal való ellátásából – jelentette be hétfőn Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Berlinben német hivatali partnerével, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélését követően.
Az E-7A Wedgetail (egy átalakított Boeing 737) légtérellenőrző repülőgép feladata lesz egyebek között felügyelni az Ukrajnának szánt segélyek multinacionális logisztikai csomópontjait. Az elkövetkezendő hat hónapban Németországban állomásoztatott, 7040 kilométer hatótávolságú gép az európai légtérben fog járőrözni.
Albanese hangsúlyozta, mindez mutatja, hogy “Ausztrália a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásáért száll síkra”. Úgy fogalmazott, hogy jelentős hozzájárulásról van szó, és megköszönte Németországnak, hogy fogadja az ausztrál kontingenst. Scholz jó és figyelemreméltó lépésnek nevezte Canberra döntését. Hozzátette, hogy ez a jelentős ausztrál támogatás nagyon fontos Ukrajnának. (MTI)
A Kreml hétfőn megerősítette azokat a lapjelentéseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott a Wagner magán zsoldoshadsereg vezetőjével, Jevgenyij Prigozsinnal a Wagner vezetésének júniusi lázadása után.
“Valóban, az elnök tartott egy ilyen találkozót, amelyre harmincöt embert hívott meg – a cég valamennyi egységének a parancsnokát, közöttük magát Prigozsint” – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az Interfax orosz hírügynökség szerint.
A találkozóról elsőként a Libération című francia napilap számolt be pénteken nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva, és ezek szerint Vlagyimir Putyin Viktor Zolotovnak, a Nemzeti Gárda parancsnokának és Szergej Nariskinnak, a külföldi hírszerzés (SZVR) vezetőjének jelenlétében találkozott a Wagner alapítójával és parancsnokaival.
Nemzetközi szakértők napokig találgatták, mi történik Prigozsinnal és a Wagner fegyvereseivel, akik igen fontosak a Kreml számára Afrikában és a Közel-Keleten is – írták a hírügynökségek.
Dmitrij Peszkov hétfőn újságírókkal közölte,
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn, egy nappal a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt Isztambulban közölte: országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
Erre reagálva sajtótájékoztatóján Jens Soltenberg kijelentette, hogy támogatja Törökországnak az uniós tagságra vonatkozó törekvését, ugyanakkor szerinte Svédország teljesítette 2022. évi madridi NATO-csúcson megszabott feltételeket, amelyek révén a szövetség tagjává válhat.
Felsorolva a Svédország által a terrorellenes harc területén kifejtett erőfeszítéseket és kitérve arra, hogy Stockholm lazított a fegyverexport-korlátozáson és eleget tett Ankara kiadatási kérelmeinek, az észak-atlanti szövetség főtitkára emlékeztette Törökországot a szövetség más biztonsági érdekeire.
A NATO-nak eleget kell tennie a szövetségesek legitim igényeinek, akik minél előbb a szövetség tagjaként szeretnék látni Svédországot
– jelentette ki Jens Stoltenberg.
Olaf Scholz német kancellár ellenezte, hogy Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak újrakezdéséhez kössék Svédország NATO-felvételét. „A két kérdés nincs összefüggésben egymással” – jelentette ki hétfőn Berlinben a német kancellár, aki szintén hangsúlyozta, hogy Stockholm eleget tett a csatlakozás feltételeinek. “Remélem, rövidesen elérjük, hogy Svédország NATO-tag legyen” – tette hozzá.
(MTI)
Ukrajna kijelölt magyarországi nagykövete az Ukrinformnak adott interjújában azt mondta:
A legegyszerűbb és leggyorsabb módja a magyar-ukrán viszony rendezésének a háború megnyerése.
Sándor Fegyir szerint a háború nem csak az ukrán, de az uniós forrásokat is felemészti, de muszáj most erre költeni, különben valaki más seregét fogja etetni az ember.
Biztos vagyok benne, hogy a magyarok 73 százaléka a kocsmákban fog inni Ukrajna győzelmére
– mondta az egyetemi tanárból lett frontkatona. Sándor szerint bizakodására ad okot, hogy az elmúlt fél évben mint egy 70 millió hrivnya (kb. 660 millió forint) értékben adományoztak magyar szervezetek különféle felszereléseket (drónokat, akkumulátorokat, hőkamerákat, adóvevőket, töltőállomásokat, egészségügyi eszközöket stb.)
Sándor listája szerint jelenleg 374 magyar harcolhat az ukrán csapatok soraiban, többségüket a határőregységekhez osztották be, mint a 128. önálló Kárpátaljai rohamdandár, vagy a 33. dandár. Sándor elmesélte, hogy ezért is hordja a vállán a magyar trikolórt, mivel a katonáskodó magyarok így könnyebben felismerik egymást.
Az interjúban szóba került Sándor Fegyir nagyköveti kinevezése, ami jelenleg azért akadt el, mert Novák Katalin március óta nem ért rá aláírni az új nagykövet befogadó nyilatkozatát. Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tanulja a magyar nyelvet, mármint az irodalmit, mert a köznyelvet már elég jól ismeri. Amikor a két ország közötti hivatalos kapcsolatok helyzetéről kérdezték, illetve arról, hogy miként tervezne javítani a mélypont közeli állapotokon, Sándor azt válaszolta:
Az Ukrán Fegyveres Erők őrmestereként végrehajtom a legfelsőbb főparancsnok utasításait, aki a front ezen szakaszához rendelt.
(Via: Hvg.hu)
A Meduza és a Mediazona orosz oknyomozó újságíróinak becslései szerint a háború tavaly februári kitörése óta eddig közel 47 ezer orosz katona, illetve szerződéses halt meg a fronton. A Guardian szerint az oknyomozás 95 százalékos valószínűséggel állapította meg, hogy a reális szám 40 ezer és 55 ezer között van.
A vizsgálat annak fényében releváns igazán, hogy a Putyin vezette Oroszország 2022 szeptembere óta nem közölt hivatalos adatokat a háborúban elhunytak számáról. (Ekkor, azaz tavaly szeptemberben azt közölték, hogy 5937 katona esett el. Az ukrán hadsereg eközben azt állítja, hogy több mint 230 ezer orosz katonát öltek meg.)
A 47 ezres adat egyébként azt jelentené, hogy 15 hónap alatt közel háromszor annyi orosz katona halt meg Ukrajnában, mint ahány szovjet katona halt meg az afganisztáni háborúban – közel egy évtizeden keresztül.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a NATO úgy döntött, hogy nem teszi kötelezővé Kijev számára az úgynevezett csatlakozási akcióterv (MAP) követését – közölte az ukrán külügyi tárca vezetője hétfőn.
Intenzív tárgyalásokat követően a NATO-szövetségesek úgy döntöttek, hogy nem teszik kötelezővé Kijev számára a MAP követését. Üdvözöljük ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti a NATO-tagsághoz vezető utat Ukrajna számára
– közölte Kuleba a Twitter-oldalán.
A NATO július 11–12. között a litvániai Vilniusban tartja csúcstalálkozóját, ahol Ukrajna tagsága is téma lesz. Joe Biden amerikai elnök szerint azonban Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna ebben a kérdésben. Az amerikai elnök erről Európába utazása előtt beszélt egy vasárnap sugárzott televíziós interjúban. (MTI)
Rövid megbeszélést tartott hétfőn Londonban Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit kormányfő – adta hírül az MTI. Bident, akinek repülőgépe, az Air Force One hétfőre virradó éjjel szállt le a londoni Stansted repülőtéren, késő délelőtt fogadta Rishi Sunak a Downing Streeten.
Biden a 40 perces találkozón „sziklaszilárdnak” minősítette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonyát azzal együtt is, hogy a két szövetséges ország között nem sokkal az amerikai elnök londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki. Ennek közvetlen előzményeként a Fehér Ház pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek. Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott – köztük Nagy-Britannia –, ám az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna nem.
Az amerikai döntés után Rishi Sunak – jóllehet nyíltan nem bírálta az amerikai kormányt – kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” ezeknek a fegyvereknek a használatát.
A brit kormányfő az amerikai elnökkel tartott rövid hétfői megbeszélésen remek fejleménynek nevezte, hogy folytatódik a két ország párbeszéde az együttműködés és a gazdasági biztonság erősítéséről.
Joe Biden és Rishi Sunak az elmúlt öt hónapban ötször találkozott egymással különböző nemzetközi rendezvényeken, de az amerikai elnök hivatali idejének kezdete óta most először tett hivatalos látogatást a Downing Streeten. Biden és Sunak a héten újból találkoznak majd, mivel mindketten részt vesznek a kedden kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozón. (MTI)
Putyin június 29-én, néhány nappal a Wagner-lázadást követően találkozott Jevgenyij Prigozsinnal, a Wagner zsoldossereg vezetőjével, írja a Guardian. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő közlése szerint a háromórás megbeszélésen 35 parancsnok volt jelen, köztük többen a Wagner-seregből is.
A Kreml szombaton jelezte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Putyin beleegyezésével vállalta el a közvetítést, mivel húsz éve személyesen ismeri Prigozsint. Peszkov közölte, hogy a Prigozsin ellen fegyveres lázadás miatt indított büntetőeljárást megszüntetik, és a felkelésben részt vevő Wagner-harcosokra sem vár retorzió korábbi szolgálatuk elismeréseként.
Az EU-nak meg kell nyitnia az utat, hogy Törökország csatlakozhasson az Európai Unióhoz, mielőtt a török parlament jóváhagyja Svédország NATO tagságát, mondta Erdogan hétfőn. A vilniusi NATO-csúcson a török elnök azt mondta, Svédország csatlakozása a tavaly nyáron megkötött megállapodás végrehajtásán múlik, ezzel kapcsolatban pedig senki ne várjon kompromisszumokat.
Erdogan Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, megkönnyítené a folyamatot, ha véget érne az orosz-ukrán háború.
(Reuters)
Négy civil meghalt, 11-en megsebesültek a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Orihivet hétfőre virradóra ért orosz légitámadásban, jelentette be a megye kormányzója.
Jurij Malasko a Telegramon közölte, hogy a támadás idején éppen humanitárius segélyt osztottak, a lakónegyedet ért légicsapásban három nő és egy férfi vesztette életét. Hozzátette, hogy
Az ukrán hadsereg ugyancsak hétfőn jelentette be, hogy négy négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza Bahmut környékén a múlt hét során, az ellentámadás kezdete óta pedig összesen 24-et. Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője elmondta, hogy a településnél továbbra is heves harcok dúlnak.
Hozzátette, hogy az öt hete kezdődött ellentámadás során már 193 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az orosz erőktől.
(MTI)
A NATO-országok vezetőinek vilniusi találkozóján Joe Biden amerikai elnök és legközelebbi szövetségesei arra fognak törekedni, hogy erőteljes üzenetet küldjenek Oroszországnak: a Nyugat egységesen áll szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborújával. Ám ezt az egységet veszélybe sodorja, hogy két olyan vezető – Orbán Viktor magyar kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök – is részt vesz a NATO-csúcson, akik blokkolják Svédország felvételét – írja a Washington Post.
Megemlítik: a két vezető eltérő kifogásokat emelt Svédország belépésével szemben, amelynek fejlett hadserege növelné a NATO harci erejét. Orbán és Erdogan magatartása rávilágít arra, hogy bármely tagállam képes zavart okozni a széles körben támogatott szövetségi prioritások megvalósításában. Az erős emberek – akármennyire is fontosak a NATO számára – számos problémát okozhatnak.
A Svédország csatlakozásával kapcsolatos vita, amelynek ratifikálásához a török és magyar törvényhozók jóváhagyása is szükséges, nem csak azt a célját fenyegeti Bidennek, hogy megerősítse a katonai szövetséget, de emlékeztet a NATO-t érintő egyéb nézeteltérésekre is.
Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyetteseként szolgáló veterán amerikai diplomata azt mondta, a belső nézeteltérések megoldása az „üzleti költsége” egy olyan konszenzuson alapuló testületnek, mint a NATO, hiszen a szövetségeseknek el kell kötelezniük magukat a csapatok küldése mellett abban az esetben, ha bármely tagállamot meg kell védeni egy katonai agressziótól – írja a Washington Post.
Lengyelországban letartóztattak egy ukrán állampolgárt, az orosz hírszerzésnek kémkedő csoport tizenötödik tagjáról van szó, közölte hétfőn Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter.
A lengyel államügyészség és a Belbiztonsági Ügynökség (ABW) által folytatott nyomozás keretében letartóztatott férfi katonai létesítményeket és tengeri kikötőket figyelt meg, és az orosz fél rendszeres fizetésben részesítette, írta meg Kaminski Twitteren.
Ügyészségi közlemény szerint a Lengyelországban 2019 óta élő férfit szervezett bűnözői csoportban való részvétellel, és külföldi hírszerzés javára folytatott, Lengyelország érdekeit sértő tevékenységgel gyanúsították meg, amiért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A bíróság jóváhagyta a gyanúsított háromhónapos letartóztatását.
A kémcsoport első tagjainak letartóztatásáról a lengyel belügyi tárca március közepén számolt be. Az ügyben folytatódik a nyomozás annak érdekében, hogy a kémcsoport tevékenységének részleteit kiderítsék, és leleplezzék a hálózat minden tagját.
Korábbi közlések szerint a kémcsoport többek között vasútvonalak megfigyelésével, a NATO-val és Lengyelországgal szemben folytatott ellenséges propaganda terjesztésével foglalkozott, és szabotázsakciókat is előkészített.
(MTI)
Japánban megkezdték a halottak azonosításáról szóló, ukrán orvosszakértők számára indított tanfolyamot, mellyel kapcsolatban Kijev tavasszal kereste meg Tokiót – jelentették be hétfőn a szigetország hatóságai.
A magas rangú rendőrtisztek részvételével pénteken indított képzésen elsősorban
az eljárásokat a japán hatóságok az ázsiai országot 2011-ben sújtó hármas földrengés és szökőár után fejlesztettek magas szintre. A tanfolyamon emellett kitérnek az elhunytak hozzátartozói, valamint a holttesteket azonosítók számára nyújtandó pszichológiai támogatásra is.
Kijev korábban azt közölte, Oroszország tavaly februárban kezdődött Ukrajna elleni inváziója során már több tízezer azonosítatlan holttestről tudnak. Az ukrán kormány májusban vette fel az ügyben a kapcsolatot Japánnal, segítséget kérve az azonosításban. (MTI)
Svédország és Törökország vezetői hétfőn egy újabb kísérletet tesznek, hogy feloldják azokat az ellentéteket, amelyek miatt Ankara megakasztotta Stockholm NATO-tagsági törekvését – írja a Guardian.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan török elnök találkozójára a NATO-csúcs előestéjén kerül sor a litván fővárosban, Vilniusban. Elemzők szerint a NATO és a Fehér Ház is attól tart, hogy a Kreml a Törökországhoz fűződő kapcsolatait a nyugati szövetségesek megosztottságának növelésére próbálja felhasználni. Joe Biden amerikai elnök várhatóan szorgalmazza majd, hogy Erdoğan még ma este tegyen ígéretet arra hogy Törökország mielőbb jóváhagyja Svédország kérelmét.
Erdogan ugyanakkor ismételten csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Svédország „elmulasztotta betartani korábbi ígéretét”, miszerint felszámolja a „stockholmi utcákon kóborló kurd fegyveresek akcióit.”
Svédország tett néhány lépést a helyes irányba
– idézte Erdogan hivatala a török vezetőt, aki vasárnapi telefonon azt közölte Bidennel: ezek a lépések azonban semmit nem érnek, amíg Svédország megengedi a kurdbarát csoportoknak, hogy „szabad demonstrációkat tartsanak a terrorizmus dicséretére.”
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt reméli, hogy Erdogan és Kristersson hétfői találkozóján a török elnök végre áldását adja a bővítésre. (Guardian)
A Nyugat nem teljesíti a fekete-tengeri gabonaszállításra vonatkozó, egy hét múlva lejáró egyezmény megújításának feltételeit – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Hakan Fidannal folytatott telefonbeszélgetése során.
A feltételek közé tartozik az orosz gabona- és műtrágyaexportot akadályozó szankciók eltörlése – emlékeztetett az orosz külügyminisztérium vasárnap.
Az egyezmény véget vetett az ukrajnai fekete-tengeri kikötők hónapokig tartó orosz blokádjának. Az ENSZ felszólította a feleket, hogy a globális élelmezésbiztonság biztosítása érdekében hosszabbítsák meg a megállapodást.
A török és az orosz külügyminiszter beszélt arról is, hogy Törökország – Moszkva által kifogásolt módon – hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik részt vettek a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében.
Orosz források szerint Ankara és Moszkva megerősítette a további szoros együttműködés szükségességét annak ellenére, hogy az orosz kormány elégedetlenségének adott hangot az Azov ezred parancsnokainak hazatérése és az Ukrajnának szállított fegyverek miatt. (MTI)
Joe Biden szerint Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna ebben a kérdésben – az amerikai elnök erről Európába utazása előtt beszélt egy vasárnap sugárzott televízióinterjúban.
Az elnök a CNN hírtelevíziónak kijelentette ugyanakkor, hogy miközben az ukrán NATO-tagságról szóló vita a szövetségen belül korai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami ahhoz szükséges, hogy az ország be tudja fejezni a háborút Oroszországgal.
Nem gondolom, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem
– fogalmazott, és hozzátette: a szövetség „határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét.”
Amennyiben egy jelenleg zajló háborúról van szó, akkor mindannyian háborúba lépünk, háborúba lépünk Oroszországgal, ha az volna a helyzet, hogy Ukrajna a NATO tagja
– hangsúlyozta Joe Biden. Az amerikai elnök vasárnap Európába utazott, ahol hétfőn Londonban találkozik III. Károly királlyal és tárgyal Rishi Sunak miniszterelnökkel, majd Vilniusba megy a NATO csúcstalálkozójára, ahonnan Helsinkibe utazik, hogy csütörtökön részt vegyen az Egyesült Államok és az északi országok vezetőinek csúcstalálkozóján. (MTI)
