Sajnálatos módon úgy látszik, a sportban az egyéni érdekek még mindig megelőzhetik a szakmai érdekeket. Így nem kaptam meg a lehetőséget, hogy az úszóakadémiámat elkezdhessem
– írja Instagram-oldalán Hosszú Katinka, miután nem kapott zöld utat elképzelése megvalósítására.
Nem állítom, hogy a NER tizenharmadik évében azonos időközönként és intenzitással háborodok fel bizonyos eseményeken, mint a rendszer első szakaszában, elvégre ebben a korszakban is elegendő tapasztalatot szerezhettünk már az igazság és a valóság vattacukkorrá alakításáról. Ha csak a Direkt36 által feltárt minapi ügyre tekintünk, pontosan tudjuk, hogyan hazaárulózhatna a Fidesz ellenzékben, ha arról értesülne, hogy egy szuverenitásról és magyar érdekről kiáltozó kormány a budapesti lakóövezetek közvetlen közelében engedi a kínai kommunistáknak vegyianyagelosztó-központ létrehozását úgy, hogy magyar oldalról a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter köre tűnik fel az üzletben.
A rendszer mindennapjai gazdagon telítettek ehhez hasonló, a nemzeti érdek és a patrióta fordulatokat karikírozó bizniszekkel, amelyek közös jellemzője, hogy a közösség jövőjét szomorítják, de cserébe valamelyik mindig a közösből, az államból, de sohasem ötletből, innovációból, teljesítményből vagyonosodó klán jól jár vele.
Hosszú Katinka minapi fölszólalása pedig prímán jelzi, a NER szellemisége hogyan mérgezi meg még azoknak a gondolkodását is, akik egyébként úgy nőttek fel, hogy tiszta versenyeket kellett teljesítménnyel nyerniük: ugyanonnan indultak, mint a többiek, egyszerre rajtoltak, és akkor nyertek, ha előbb értek célba, mint a riválisok. Merthogy Hosszúnak és az egyéni érdeknek azért van előélete a NER-ben.
Több mint hat évvel ezelőtt kezdtem írni az újságcikket, amiből közérdekűadat-igényléseken, NAIH-eljáráson, első- és másodfokú bírósági ítéleten és végrehajtói eljáráson át vezetett addig az igazságig az út, hogy
Pikantériája az ügynek, hogy úgy alakult, a négyszeres olimpiai bajnok ikon, Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt helye Hosszúék belépése után. Az Iron Aquatics-kommunikáció akkor így szólt:
Kialakult a piacon egy verseny, ahol ahogy Darnyi Tamás, úgy mi is egyike vagyunk a szereplőknek. Nem a mi, kiváltképp nem Hosszú Katinka felelőssége a kialakult helyzet.
Még egyszer: piaci verseny. Mármint olyan, melyben nincs pályázat egy állami presztízslétesítmény használatára, majd a használatról nincsen szerződés a felek között.
Az ügyben feljelentések születtek, a rendőrség nyomozni kezdett, majd kísérletet tett az eljárás megszüntetésére, ám az ügyészség hatályon kívül helyezte a határozatot, így folytatni kellett a felderítést. Hát annyira sikerült, hogy mikor legutóbb, januárban írtam az ügyről, akkor az volt a helyzet: a rendőrség három év alatt nem jutott gyanúsítotti kihallgatásig az ügyben.
Nem baj, itt nyilván nincs szó egyéni érdekekről. Ahogyan akkor sem volt, amikor a kormány éppen azon ügyködött, hogy Csillebércen szánjon milliárdokat a Hosszú-akadémiára, mert hiszen bizonyára kevésbé érdemelte volna meg, mondjuk, Darnyi vagy bármelyik korábbi klasszisunk, aki gyerekeket nevelne úszónak. Ennek nyomán abban sem lehet szerepe magánlobbinak, hogy kormányhatározatban rögzítették a Hosszú Katinka Sportakadémia tervét, elvégre hosszas társadalmi vita, sportkoncepciók és működtetési verziók versenye előzhette meg a döntést, egyéni lobbik evidenciaként nem játszottak szerepet a projekt futtatásában.
De ez már mindegy is, hiszen a csillebérci terv is odalett már,
Szédítő nézni, ahogyan végül mind több Fidesz- és kormányközeli médiamunkás, művész, sportoló, immár vállalkozó úgy látja, közösségi érdek, hogy milliókat (kezdők), százmilliókat (haladók), milliárdokat (VIP) vihessen haza a közösség vagyonából, de legalábbis valódi verseny nélkül juthasson hozzá olyan üzletekhez, amelyek garantált, kockázat és verseny nélküli profitot hoznak. Ezzel szemben egyéni érdekek érvényesülését látják, ha egyszer nem kapnak meg valamit, amit közösségi forrásból várnak. Esetleg verseny alakul ki, hovatovább pénzügyi rizikót kell vállalni a majdani nyereség reményében.
Mindehhez az ellenségképzés logikáját is sikerült tökéletesen elsajátítani. Tehát amikor Hosszú Darnyival szemben kapott állami nyugalmat, akkor piaci szereplők versenyeztek, most, amikor nem teljesült a várakozása, akkor azt közölte már idézett Instragram-posztjában:
Egy mára már bukott érából használt ideológiai rendszert alkalmaznak, ahelyett, hogy az utókor tisztességes, egyenes és progresszív nevelését tűznék ki célul.
Ha nyerek, jobb voltam, ha veszítek… Kommunisták. (Játszik még: bíró, Brüsszel, időjárás, Gyurcsány, pálya, Soros.) Egyenesen megdöbbentő, hogy egyelőre nem hangsúlyozta a meg nem nevezett döntéshozók háborúpártiságát.
Mindenesetre ez ígéretes jel. Azt ígéri, a NER kevesebb forrással sújtott időszaka tényleg elhozhatja majd a legszebb korát a rendszernek: végre Matolcsy Ádám és Tiborcz István követelhet korrupcióellenes intézkedéseket, Rogán Antal és Seszták Miklós meg megmérkőzhet majd a hazafi-bajnokság döntőjében.
Aztán majd mind együtt követelik az utókor tisztességes, egyenes és progresszív nevelését.
Ez lesz hát a magyar jövő iskolája.
