A nemzeti digitális tér létrehozásával Magyarország a digitális állampolgári szolgáltatások terén is élen jár
– közölte a csíksomlyói búcsún részt vevő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Semjén Zsolt az MTI-nek nyilatkozva elmondta: emberi jogi és alkotmányos alapon minden magyart – és evidenciaszerűen – minden magyar állampolgárt megillet az, hogy a tartózkodási helyétől függetlenül élni tudjon az állampolgárságához kapcsolódó jogaival és az állampolgároknak járó szolgáltatásokkal.
Kiemelte: egy magyar állampolgárnak joga és lehetősége kell, hogy legyen – bárhol éljen és tartózkodjon is épp a világban –, hogy intézményes és kulturális kapcsolatot tartson a magyar állammal; a magyar identitását megélhetővé téve közvetlen hozzáférése legyen az állam szolgáltatásaihoz és az anyanyelvén rendelkezésre álló releváns információkhoz és digitális tartalmakhoz.
Ezek közé tartoznak nemcsak az állam már ma is nyújtott digitális szolgáltatásai (például az Ügyfélkapu, a magyarország.hu szolgáltatásai, a Filmio, a közszolgálati média műsorszolgáltatásának teljes spektruma), hanem potenciálisan a magyar digitális szolgáltatások teljes köre is – mondta Semjén Zsolt.
Hozzátette,
az EU és a világ jelentős részének szolgáltatási és szabályozási felfogása jelenleg hagyományos (azaz: egyre inkább elavult) formában közelít ezekhez a kérdésekhez;
számtalan példát tudunk arra, hogy még az EU saját – közös és elvileg korlátlan – szolgáltatási keretein belül is az egyes tagállamok állampolgárai és nemzeti kisebbségei nem tudják az anyanyelvükön meglévő tartalmakat korlátozások nélkül fogyasztani, azokhoz egyáltalán hozzáférni.
A „nemzeti digitális/virtuális tér” létrehozásával, a digitális kor lehetőségeit teljes mértékben kihasználva a magyar állampolgársággal járó jogi és szolgáltatási lehetőségeket elválasztják a hagyományos földrajzi-tartózkodási elvektől és gyakorlattól, azaz bármely magyar állampolgárnak a pillanatnyi tartózkodási helyétől függetlenül egy „digitális platformon” keresztül, egyszerű és ingyenes regisztrációt követően
hozzáférést biztosítanak a Magyarországon elérhető mértékadó digitális tartalmakhoz
– jelezte a politikus.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete honlapján található beszámoló szerint a legutóbbi, 2019-es adatok alapján Magyarország az internethozzáférés tekintetében az EU élmezőnyében található, az internetes szolgáltatások elterjedtsége uniós átlag körüli. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2022. évi mutató (DESI) alapján ugyanakkor Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll. Az emberek 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól.
Hasonló a helyzet a fejlett technológiák esetében: a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nagy adathalmazok tekintetében Magyarország szintén jóval az uniós átlag alatt teljesít. A digitális közszolgáltatások tekintetében a fő mutatók vegyes képet mutatnak. Jelentős előrelépés történt az e-kormányzat keresleti oldalán: 2021-ben az internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, szemben a 2019. évi 64 százalékkal, és ezzel meghaladta a 2021. évi 65 százalékos uniós átlagot. A polgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások minősége és teljessége azonban továbbra is viszonylag alacsony fokú, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások terén, mely azonban nagy jelentőséggel bír a digitális évtized azon célkitűzésének elérése tekintetében, hogy 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatás teljes mértékben online elérhető legyen – olvasható a témában 2022-ben közölt uniós tanulmányban.
– A magyar digitális szolgáltatások földrajzi korlátainak úgynevezett VPN technológia segítségével történő feloldásával terveik szerint 2024. január 1-től minden magyarnak „magyarországi” IP-címet biztosítanak, azaz állampolgári jogon biztosítják a magyar nemzeti digitális tér elérését” – ismertette Semjén Zsolt.
Közölte azt is, a magyar jogalkotó számára a digitális közszolgáltatásokat igénybe vevők „digitális magyar állampolgárok”, akik, noha földrajzilag nem tartózkodnak belföldön, mégis úgy tekintendők, mint akik belföldön vannak. Mivel maga a VPN szolgáltatás eleve ezen a „fikción” alapul, a megoldás nem pusztán technikai-műszaki, hanem jogi értelemben is megfelel a 21. század összes digitális kihívásának és lehetőségének – fogalmazott Semjén Zsolt.
