Néhány nappal azután, hogy felkérték a szakértői kormány vezetésére, a szlovák TA3-nak adott interjút Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, aki hamarosan az első szlovákiai magyar miniszterelnöke lehet északi szomszédunknak. A révkomáromi származású Ódort vasárnap kérte fel Zuzana Caputová a feladatra.
Korábban írtunk már róla hosszabban, hogy az év elején belpolitikai válság alakult ki Pozsonyban, az Eduard Heger vezette nyugatbarát, félig-meddig összeomlóban lévő ügyvezető kormány kétségbeesetten próbált talpon maradni, ám végül elvérzett. Ódor neve már ekkor felmerült, mint egy lehetséges szakértői kormány vezetője, a Parameter által szemlézett interjúban is utalt arra, hogy hónapok óta készült már arra, hogy átvegye az ország irányítását. Ezt megerősítette a beszélgetésen szintén jelen lévő Caputová is, mikor arról beszélt, hogy január óta készültek már a Heger-kormány visszahívására. Caputová és Ódor közösen választották ki a leendő kabinet tagjait, de Ódornak vétójoga volt.
„A legfontosabb kritérium a szakmaiság mellett az volt, hogy a jelölt a politikán kívül álljon, és a tisztessége ne legyen megkérdőjelezhető” – emelték ki, hozzátéve, hogy az nem volt szempont, hogy milyen a jelölt politikai orientációja. A miniszterelnök-jelölt elmondta azt is, hogy tisztában van vele, hogy nem sok esélye van arra, hogy a kormánya bizalmat kapjon a parlamentben, de mindent meg akar tenni ennek érdekében, ezért kész találkozni minden olyan párt képviselőjével, ami konstruktívan áll a szakértői kormányhoz.
Ódor reagált arra is, hogy Robert Fico nemrég Soros-ügynöknek nevezte őt, hiszen „tanít a bécsi CEU-n, és Soros-szervezetek környezetében dolgozott”.
Köszönöm Robert Ficónak, hogy a kormánya jelölt engem a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjára
– üzent korábbi kollégájának a bankár.
A nagyközönség egyébként most fogja csak igazán megismerni Ódort, akiről a többség eddig szinte semmit nem tudott. Ez derült ki legalábbis egy januári felmérésből, amelyben több potenciális miniszterelnök-jelöltről, köztük Ódorról kérdezték meg a lakosság véleményét. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek hozzávetőleg 52 százaléka egyáltalán nem nyilatkozott róla, ami úgy értelmezhető, hogy a lakosság túlnyomó többsége egyszerűen nem ismerte őt.
