Tudomány

Hóviharokban, több száz kilométeren át vitte a gyógyszereket a hős kutya

Balto, a legendás szánhúzó kutya nevével sokan találkozhattak már, a híres ebről animációs filmek is készültek. 90 évvel a strapabíró példány elpusztulása után elemzés alá vetették DNS-ét, hogy kiderítsék, miért volt ennyire ellenálló – írja a CBS.

Balto 1925-ben részt vett egy alaszkai expedíción, amelynek célja az volt, hogy életmentő gyógyszereket vigyenek a diftéria által fenyegetett, elzárt Nome városkájába.

A csapat Anchorage-ből indult el több szánnal, hogy megtegye a több mint 960 kilométeres, veszélyes, hóviharos utat.

Az expedícióban mintegy 150 kutya vett részt, de Balto kimagasló teljesítményt nyújtott, az utolsó 85 kilométeren ő vezetett. Az eset után az állat valóságos hőssé vált, körbeturnézta Amerikát, a New York-i Central Parkban pedig utóbb egy szobrot is állítottak a tiszteletére.

A hős kutya 1933-ben pusztult el, maradványait azonban konzerválták, és a Clevelandi Természettudományi Múzeumban állították ki. Katherine Moon, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa kollégáival a tetemből vett minták segítségével elemezte, hogy miben tért el Balto genetikája a mai kutyákétól.

Arnaldo Magnani / Contributor / Getty Images Balto szobra a Central Parkban.

A tanulmány elkészítéséhez a hasi részből gyűjtöttek be anyagot, a DNS-t 135 fajta 680 példányának adataival hasonlították össze. Mint kiderült, Balto a mai szibériai huskykkal, illetve az alaszkai és grönlandi szánhúzókkal állt rokonságban.

Az információkat 240 másik emlősfaj genetikájával is összevetették. A szakértők szerint Balto kevesebb potenciálisan veszélyes mutációval rendelkezett, mint a modern kutyafajták, ami arra utal, hogy egészségesebb volt. „Balto olyan génváltozatokkal bírt, amelyek olyan dolgokkal állnak kapcsolatban, mint a tömeg, a koordináció, az ízületek kialakulása és a bőr vastagsága, amit egy ilyen környezetben való futásra tenyésztett kutyától el is várnánk” – állapította meg Moon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik