Április 11-én fogadta el az Országgyűlés a visszaéléseket bejelentő rendszerről szóló jogszabályt, ami többek között arról rendelkezik, hogy a legalább 50 fős hazai vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük, hogy egy akár névtelenséget is biztosítani tudó etikai forródróton keresztül jelenthessék a szabálysértéseket a dolgozók. Nem e rész miatt emlegették ugyanakkor sokat a Varga Judit és Semjén Zsolt által jegyzett jogszabálytervezetet, hanem annak III. fejezete miatt, ami
Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések
– címet kapta.
Ennek értelmében azokat a személyeket is be lehet panaszolni a törvény szerint, akik például kétségbe vonják a házasság és a család szerepét, vagy épp a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A múlt héten a Parlamentben 118 igen, 23 nem és 24 tartózkodás mellett a kormánypártok megszavazták a jogszabályt, amibe gyakorlatilag bele is törődött már mindenki – Novák Katalin ugyanakkor másképp gondolta.
A köztársasági elnök péntek este levelet intézett Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, melyben kifejtette, hogy összességében miért nem ért egyet a tervezettel. Novák azt írja, tisztában van vele, hogy a törvény az uniós irányelv átültetését szolgálná, de véleménye szerint az eszközei joggal vitathatók, hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják.
Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentéseknek (…) szabályozása nem
kapcsolódik az Irányelv átültetéséhez, és a közérdekű bejelentésekre vonatkozóan eddig is létezett magyar szabályokhoz sem illeszkedik szervesen
– érvel az államfő, hozzátéve még azt is, hogy a törvény említett III. fejezete nem egyértelműen utal a bejelenteni való magatartásokra, továbbá az sem derül ki a jogszabály szövegéből, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezményekkel járnának.
Novák egy következő bekezdésben a visszaélés-bejelentő rendszerről is ír, arra hívva fel a figyelmet, hogy az „alaptörvényi értékek védelme” érdekében tett bejelentésekkor vizsgálni kell, hogy az ominózus magatartás jogellenesnek minősítése összhangban áll-e a véleménynyilvánítás – szintén Alaptörvényben biztosított – szabadságával.
A köztársasági elnök a levele végén arra kérte Kövér Lászlót, hogy fontolják meg az észrevételeit, és ha az Országgyűlés újra elfogadja a törvényt, akkor azt úgy tegye, hogy a kifogásolt III. fejezetet addigra kiveszik a szövegből.
