A kormányfő azt ígérte, az árstopok kivezetése akkor várható, ha az infláció „egy bizonyos szint alá süllyed” – emlékeztet a hvg.hu. Hogy ez mennyi, azt nem tudni. De a 25,2 százalékos friss inflációs adat, illetve hogy például az élelmiszerek még mindig 40 százalék fölött drágultak, és emelkedett a maginfláció is, nem azt mutatja, hogy nagyon süllyedne az infláció.
A portál megnézte, mi lenne ha pusztán az érintett termékek termékpályájának alakulását figyelve a közeljövőben kivezetnék az élelmiszerárstopot. Elég aggasztó számok jöttek ki nekik, mint piaci árak.
- Az étolajnál például 1100 forintot meghaladó az ár a gyártói márkáknál a mostani, árstopos 750 forint helyett.
Ennél drágább termékeket (akár 1350 forint körüli literenkénti áron) persze már hónapok óta találhatunk az üzletekben, a kérdés az lesz, hogy a saját márkás, jelenleg több láncnál 600 forintnál is olcsóbb étolajak ára meddig megy fel – írták.
A tejnél jó eséllyel normalizálódás indulhat meg, mostanra ugyanis az alacsonyabb zsírtartalmú UHT tejek jóval drágábbak, mint az árstopos 2,8-as változat. Nehéz azonban nem észrevenni a nyerstej (és a tejtermékek) éves szinten 60 százalékot meghaladó drágulását – pusztán ezt figyelembe véve
- több mint másfélszeresére nőhet az árstopos tejek ára is – valószínűsítik.
A tojás piaci árszintje ugyan némileg csökkent a meredek emelkedés után, de még mindig több mint 70 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, és nagyjából annak a november eleji szinten jár, amelyiknél (szeptember végi fogyasztói árakkal) az árstopot elrendelte a kormány. Vagyis ha oda megyünk vissza,
- átlagosan 110 forint körül alakulhat a tojás piaci kiskereskedelmi ára a 80 forint körüli szint helyett.
A burgonyánál a nagybani piacon a hazai termék ára másfélszerese a tavalyinak, az importfajták pedig 25-78 százalékkal drágultak.
- A burgonyánál 350-500 forintos ár jöhet, tehát a mostani átlagárról indulna a „licit”.
A csirkemellfilénél már 2000 forintot meghaladó feldolgozói értékesítési ár lenne a kiindulópont, ami éves alapon 30 százalékos drágulást jelent – csak érdekességképpen: az EU-ban átlagosan 5 százalékos ez a szint. A sertéscombnál hasonló folyamatokat láthatunk, de természetesen mindkét terméknél értelmetlen az egy évvel ezelőtti fogyasztói árakat felszorozni, hiszen tavaly áprilisban már a kötött, a 2021 októberinek megfelelő árszint volt érvényben. Ahhoz képest pedig már 60, illetve majdnem 80 százalékos drágulásról beszélhetünk, ennek megfelelően pedig
- 2300 forintot meghaladó csirkemellárral és
- majdnem 2700 forintos sertéscombbal számolhatunk.
Ugyanígy
- a búzafinomlisztnél körülbelül 300 forint körül mozogna a piaci ár,
a kristálycukoré pedig még durvábban szállna el, a világban ugyanis évtizedes csúcsokon jegyzik az alapanyag árát. Ez februárban nagyjából 500 forintos beszerzési árat jelentett a hazai kiskereskedők számára – nagyjából ennek fele a fogyasztói ár –, reálisan tehát
- a kristálycukornál legalább 600 forintos kilónkénti árral kellene számolni pusztán piaci számítások alapján.
