Az ukrajnai orosz invázió szerdai hírfolyamát itt lehet visszaolvasni.
Az ukrán fegyveres erők Donyeck megyében visszaverték az orosz csapatok Bahmut elleni támadásait, és eltaláltak egy orosz lőszerraktárt – számolt be csütörtök esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
A közlemény szerint az ukrán légierő 13 csapást mért az orosz erők személyi állományának és katonai felszereléseinek koncentrációs területeire, az ukrán rakétacsapatok és tüzérségi egységek pedig egy orosz lőszerraktárt találtak el. A vezérkar nem közölte, hogy pontosan hol mért csapást az ukrán hadsereg.
A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy a nap folyamán az orosz erők 24 légicsapást mértek az ukrán katonák állásaira és három rakétacsapást indítottak a Donyeck megyei Csasziv Jar, valamint Zaporizzsja városra. „A terrorcselekmény következtében lakóépületek rongálódtak meg, és a civil lakosság körében is voltak áldozatok” – tette hozzá a vezérkar további részletek közlése nélkül.
A dél-ukrajnai Herszon megye ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy csütörtökön az orosz erők a régióban lévő Beriszlav térségében – az előzetes információk szerint drónokkal – csapást mértek humanitárius segélyért sorban álló emberekre, akik közül kilencen sérültek meg, köztük egy gyermek. Az ügyészség az incidenst a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősítette.
(MTI)
Az ukrajnai háborúra vonatkozó konszenzus nélkül ért véget a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek újdelhi csúcstalálkozója csütörtökön – jelentette be az indiai diplomácia vezetője, miután az orosz agresszió és az egyre erősödő globális kínai befolyás kérdése uralta a nemzetközi találkozót. Szubrahmanjam Dzsaisankar szerint annyira eltérőek voltak az álláspontok az ukrajnai háború kérdésében, hogy nem tudták őket kibékíteni egymással.
Az indiai diplomácia vezetője hozzátette: a résztvevők egyetértettek a fejlődő országokat aggasztó legtöbb kérdésben, „mint a multilateralizmus megerősítése, az élelmiszer- és energiabiztonság előmozdítása, a klímaváltozás, a genderkérdések és a terrorizmus elleni küzdelem”, de ez kevés volt ahhoz, hogy közös nyilatkozatot tudjanak kiadni.
A házigazda India arra kérte a megosztott G20-csoport tagjait, hogy alakítsanak ki konszenzust azokban a kérdésekben, amelyek különösen aggasztják a szegényebb országokat, még akkor is, ha az Ukrajnával kapcsolatos, szélesebb értelemben vett keleti-nyugati megosztottságot nem is tudják áthidalni.
Miközben többen, köztük Antony Blinken amerikai külügyminiszter is úgy döntött, hogy a tagországoknak a globális válságok megoldásában játszott szerepét emelik ki, a G20-csoport megosztottsága kézzelfogható volt – mutattak rá hírügynökségek.
A múlt heti G20-as pénzügyminiszteri és jegybankelnöki csúcstalálkozó végén is csak elnöki összefoglalót tudott közzétenni a házigazda India, miután Oroszország és Kína megakadályozta a közös nyilatkozat kiadását, mert a G20 többi tagja a nyilatkozat szövegezése során ragaszkodott ahhoz, hogy ugyanazt a nyelvezetet használják, mint amely a 2022-es indonéziai G20-csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az ukrajnai háborúval kapcsolatban szerepelt.
A csütörtöki csúcstalálkozó elején Narendra Modi indiai miniszterelnök a G20 jelen lévő külügyminisztereihez intézett videóüzenetében arra biztatta a résztvevőket: ne hagyják, hogy a jelenlegi feszültségek megakadályozzák azokat a megállapodásokat, amelyeket az élelmiszer- és energiabiztonsággal, a klímaváltozással és az adósságteherrel kapcsolatban elérhetnek.
A G20-csoportnak a világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7 mellett a többi között tagja még Oroszország, Kína, India, Brazília, Ausztrália és Szaúd-Arábia is.
(MTI)
Megérkezett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség három munkatársa a zaporizzsjai atomerőműbe, a frontvonal mögé, így több hetes csúszás után le tudták váltani a helyszínen tartózkodó kollégáikat. Az előző szakértők január elején utaztak el Európa legnagyobb atomerőművébe, és elvileg február elejéig maradtak volna, de a váltást csak most sikerült levezényelni.
Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója egy közleményben úgy nyilatkozott: „A bátor szakembereink – szorosan együttműködve az üzem üzemeltetőivel – rendkívül nehéz és kihívásokkal teli körülmények között műszaki tanácsokkal látják el és figyelemmel kísérik a helyzetet.” Hozzátette, hogy a NAÜ szakértői más, a frontvonaltól távolabb eső ukrán erőművekben is ott vannak.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön rövid megbeszélést folytatott orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval a világ legfejlettebb államait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek újdelhi csúcstalálkozójának végén, amely az első ilyen szintű találkozó az elmúlt fél évben, amióta az amerikai-orosz viszony nagyon feszültté vált az orosz-ukrán háború miatt. Amerikai külügyi tisztségviselők szerint Blinken és Lavrov mintegy tíz percig beszélt egymással a G20-as találkozón.
Egy magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő tájékoztatása szerint Blinken a maga részéről három kérdésről beszélt orosz hivatali partnerének: az Egyesült Államok addig fogja támogatni Ukrajnát a fegyveres konfliktusban, amíg csak szükséges ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak; Oroszországnak vissza kell vonnia döntését, amellyel felfüggesztette részvételét a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos Új START megállapodásban; valamint Moszkvának szabadon kell engednie az orosz őrizetben lévő Paul Whelan amerikai állampolgárt.
A névtelenséget kérő amerikai külügyi tisztségviselő a külügyminiszteri találkozóról szólva újságíróknak megerősítette, hogy Blinkennek „ki kellett ábrándítania” Lavrovot minden olyan lehetséges orosz ábrándból, amely szerint Ukrajna Egyesült Államok általi támogatása elbizonytalanodott volna.
Kérdésre válaszolva a külügyi tisztségviselő nem beszélt Lavrov válaszáról, de azt megerősítette, hogy Blinkennek az volt a benyomása, hogy Oroszország viselkedése rövid távon nem fog változni.
Az orosz hírügynökségek beszámolója szerint az orosz külügyminisztérium a találkozóval kapcsolatban csak annyit közölt, hogy Lavrov és Blinken futólag beszélt egymással, hivatalosan nem volt sem tárgyalás, sem találkozó, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pedig csak annyit mondott: Blinken kezdeményezett egy megbeszélést.
Az amerikai és az orosz külügyminiszternek ez volt az első megbeszélése tavaly nyár óta, amikor Blinken telefonon felhívta Lavrovot a moszkvai őrizetben lévő Paul Whelan, valamint Brittney Griner amerikai profi kosárlabdázó (WNBA) szabadon bocsátására vonatkozó amerikai javaslattal kapcsolatban. Grinert később szabadon engedték az Egyesült Államokban bebörtönzött Viktor Bout orosz fegyverkereskedő kiengedéséért cserébe. Whelan azonban továbbra is orosz őrizetben van: a vállalatbiztonság területén dolgozó michigani cégvezetőt már négy éve fogva tartják kémkedés vádjával, amely családja és az Egyesült Államok kormánya szerint egy teljesen alaptalan.
Blinken és Lavrov legutóbb 2022 januárjában Genfben találkozott személyesen, Ukrajna orosz megszállásának előestéjén. Az amerikai diplomácia vezetője akkor figyelmeztette Lavrovot a lehetséges következményekre abban az esetben, ha Moszkva végrehajtaná tervezett “különleges hadműveletét”, viszont igyekezett megválaszolni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Egyesült Államokkal és a NATO-val kapcsolatos panaszait.
Az akkori tárgyalások végül nem vezettek semmilyen eredményre, mert Moszkva megindította Ukrajna elleni katonai támadását, de Blinken még ezt megelőzően lemondta soron következő találkozóját Lavrovval, amely a 2022. február 24-i orosz támadás előtt két nappal volt esedékes. Azóta az amerikai és az orosz külügyminiszter számos nemzetközi konferencián vett részt együtt, például a tavalyi G20-as külügyminiszteri csúcstalálkozón az indonéziai Balin, de a két diplomáciai vezető 14 hónapja most beszélt egymással először.
A G20-csoportnak a világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7 mellett a többi között tagja még Oroszország, Kína, India, Brazília, Ausztrália és Szaúd-Arábia is.
(MTI)
Milos Zeman cseh államfő szerint Ausztria semleges státusa lehetőséget nyújthat arra, hogy közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország konfliktusában. „A semleges státus néhány esetben előny lehet. Mondtam az elnök úrnak, hogy Ausztria semlegessége bizonyos összefüggésekben lehetővé teheti, hogy ez az ország közvetítő szerepet játszhasson Ukrajna és Oroszország esetében” – jelentette ki Milos Zeman, akinek március 8-án jár le második ötéves megbízatási ideje.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő csütörtökön búcsúlátogatást tett a cseh fővárosban. A tárgyalásokat követően a két politikus közös sajtótájékoztatót tartott. A távozó cseh köztársasági elnök korábbi nyilatkozataiban Kínáról és Szerbiáról is úgy szólt, mint olyan országokról, amelyek képesek lehetnek közvetíteni az orosz-ukrán konfliktusban.
Milos Zeman és Van der Bellen újságíróknak egyaránt azt mondták, hogy az ukrajnai háború megítélése esetében egyetértés volt közöttük. Az osztrák államfő „tiszteletre méltónak” minősítette azt a segítséget, amelyet Csehország nyújt Ukrajnának.
Ausztria ugyan katonailag semleges ország, de ez a semlegesség nem jelent közömbösséget,
szögezte le Van der Bellen. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió országai Ukrajna kérdésében továbbra is egységesek maradjanak, és közösen lépjenek fel – tette hozzá. Az osztrák-cseh kapcsolatokat mindkét fél nagyon jónak minősítette.
Van der Bellen Prágában találkozik még Petr Pavel megválasztott cseh államfővel és Petr Fiala miniszterelnökkel is.
(MTI)
Terrorcselekményként jellemezte az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megyében csütörtökön történt fegyveres incidenst Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, behatoltak a határmenti területre és civilekre nyitottak tüzet,
jelentette ki Putyin egy oktatási tanácskozás részvevőivel online kommunikálva. Az elnök szerint a támadók látták, hogy egy civil autót, egy közönséges Nivát támadtak meg, amelyben civilek és gyerekek ültek, amikor tüzet nyitottak rá.
Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója szerint Ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe és dróntámadás érte a tőle mintegy 15 kilométerre található Szusane falut.
Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló „nacionalisták” likvidálására. A TASZSZ a rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy a fegyveresek, akinek létszáma több tucatnyira tehető, Ljubecsane mellett Szusanébe is behatoltak és legkevesebb hat túszt ejtettek. A hírügynökség informátora szerint az incidensnek több civil halottja és sebesültje volt.
A diverzánsok a kormányzó szerint tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült. A helyi hatóságok cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a támadás egy iskolabusz ellen irányult, és emlékeztettek rá, hogy a határövezetben korábban áttértek a távoktatásra.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője terrortámadásnak minősítette a történteket, és közölte, hogy intézkedések történtek a terroristák megsemmisítésére. Annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az incidens a Kreml kapcsolatba hozza-e az ukrán hatóságokkal, a rendvédelmi szervek által folytatott vizsgálat hatáskörébe utalta.
A szóvivő nem kívánt választ adni arra a kérdésre, hogy megváltoztatja-e a „különleges hadművelet” státusát a támadás. Elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a Brjanszk megyében kialakult helyzetről az FSZB, a védelmi tárca és az orosz nemzeti gárda vezetésétől, valamint a régió kormányzójától.
Hozzátette, hogy az orosz biztonsági tanács a történtek miatt nem fogja előbbre hozni a péntekre beütemezett ülését. Putyin ugyanakkor elhalasztotta a csütörtökre tervezett pjatyigorszki látogatását.
Roman Sztarovojt, a szintén az ukrán határ mentén fekvő Kurszk megye kormányzója azt írta a Telegramon, hogy Tyotkino községet csütörtökön ukrán belövések érték, amelyek következtében többen megsérültek. Sztarovojt szerint az orosz hadsereg viszonozta a tüzet.
A Tula megyei Berezovszkij községben a RIA Novosztyi szerint csütörtökön egy másfél méter átmérőjű, robbanás okozta gödröt fedeztek fel a helyiek. A hatóságok feltételezése szerint a kráter egy drón lezuhanásának nyoma lehet.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Szolovjov Live médiacsatornán azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt lévő Zaporizzsja városban az okozta több ember halálát, hogy az ukrán légvédelem lakóépületek felett próbálta meg elhárítani a katonai létesítmények elleni orosz rakétatámadást. Rogov szerint az eltalált rakéta, és a légvédelmi rakéta lezuhanása következtében egy háznak három emelete omlott össze. Három lakó életét vesztette, további hármat kórházba kellett szállítani.
Az FSZB közölte, hogy az orosz Távol-Keleten lévő Habarovszkban őrizetbe vett egy helyi lakost, aki együttműködött az ukrán felderítéssel, katonai objektumokra vonatkozó adatokat kísérelt meg eljuttatni az ukránoknak.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó provokációnak nevezte az Oroszországban akciózó ukrán szabotőrök történetét. Podoljak szerint az oroszok ezzel akarják igazolni az Ukrajna elleni inváziót és szerint Putyinnak inkább az orosz partizánoktól kell félnie.
https://twitter.com/Podolyak_M/status/1631241403920527361
(MTI)
Ismeretlen tettesek az orosz zászló színeivel, három széles csíkban fehér-kék-vörös színűre fújták le a dán főváros, Koppenhága egyik legismertebb és legnépszerűbb nevezetességének számító Kis hableány szobor kőtalapzatát – jelentette a dán média csütörtökön.
A 125 centiméteres bronzból készült szoborról a takarítók reggelre eltávolították a festéket, még mielőtt a turisták lefényképezhették volna a műemléket. A rendőrség vandalizmusnak minősítette az esetet, a hatóságok ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak.
A koppenhágai Langelinie tengerparti sétányon álló, 110 éves szobrot a múltban többször is megrongálták. Több alkalommal öntötték már le festékkel, a fejét már kétszer lefűrészelték, egy alkalommal pedig a jobb kezét is levágták.
Russian flag painted on base of Denmark's "Little Mermaid" statue https://t.co/bVIiVcF9tj pic.twitter.com/xFxZwHrRNi
— Reuters (@Reuters) March 2, 2023
(MTI)
Jelenleg nincs értelme
– felelte Olaf Scholz a ZDF német közszolgálati csatorna kérdésére, amely azt firtatta, kell-e most harci repülőgépeket küldeni Ukrajnába.
A német kancellár, akit korábban sokat bíráltak, mert vonakodott harckocsikat küldeni a megtámadott Ukrajnának, az interjúban azt mondta: más országok szállítási nehézségei igazolják azt a döntését, hogy vállalta a konfliktust az ügyben.
Németország februárban végül beleegyezett, hogy német tankokat küldjön, és ezt megengedte más országoknak is. A szállítások azonban akadoznak a korlátozott készletek miatt.
Ez talán jelzi, miért is olyan fontos az egymással – például az Egyesült Államokkal – való összhang és a döntéseink gondos előkészítése: azért, hogy működjenek
– jegyezte meg.
Mint köztudott, Ukrajna újabban harci repülőgépeket kér, ám Németországnak nincs egyetlen F-16-os vadászgépe sem, ami ebben az összefüggésben szóba jöhet.
Scholz az orosz invázió első évfordulójának előestéjén kijelentette, tart tőle, hogy a konfliktus „nagyon hosszan tartó háborúvá” válhat. Hozzátette ugyanakkor, hogy Németország és a Nyugat addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Szerinte az orosz elnöknek meg kell értenie, hogy a háborús céljai – amelyeket többször módosított – elérhetetlenek.
A szövetségi kancellár, mint arról hírfolyamunkban szót ejtettünk, csütörtökön délelőtt a Bundestagban szólalt fel. Itt elsősorban arról beszélt, hogy egyértelmű üzenete van Kína számára: a távol-keleti nagyhatalom vesse latba moszkvai befolyását, hogy véget érjen az ukrajnai háború.
Scholz szombaton Indiába készül, hogy újabb partnereket nyerjen meg Ukrajna támogatásához. Mint mondta: ettől nem tántorítja el az sem, hogy sok nagy, feltörekvő ország vonakodik elítélni Oroszországot.
(Reuters)
Megerősítették, hogy most már legalább három ember meghalt, miután az éjszaka folyamán orosz rakétacsapás ért egy társasházat Zaporizzsja városában.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke a Telegramon közzétett bejegyzésében hozzátette, hogy öt sérült került kórházba.
Az emberek otthon alszanak, de a terroristák számára a lakóépületek is katonai célpontok
– összegezte véleményét a kabinetfőnök.
A házban élő terhes nőt, akinek a megmentéséről korábban már beszámoltunk, kilenc másik emberrel együtt a törmelék alól kellett kihúzni – derült ki az ukrán hatóságok tájékoztatásából.
(CNN)
A közelmúltban felszabadult dél-ukrajnai Herszonban talált kínzókamrák létrehozását és működtetését az orosz állam közvetlenül finanszírozta – közölte az elkövetett visszaélések feltárására létrejött nemzetközi nyomozócsoport csütörtökön.
A háborús bűnök felderítésével foglalkozó ukrán hatóságok januárban számoltak be először kínzókamrák létezéséről, amelyeket az orosz csapatok nyolc hónapos megszállását követően, a novemberben felszabadított Herszonban azonosítottak. Beszámolójuk szerint legkevesebb 200 embert kínoztak meg a létesítményekben 10 különböző helyszínen.
Az ukrán főügyészséggel együttműködő, uniós, brit és amerikai támogatással Hágában tevékenykedő nemzetközi nyomozócsoport közölte:
a Herszonban gyűjtött friss bizonyítékok azt mutatják, hogy a kínzókamrák hálózatát az orosz állam tervezte és közvetlenül finanszírozta.
A nyomozócsoport tájékoztatása szerint mintegy 1000 túlélőtől kaptak tanúvallomásokat a kínzásokról, és 400 ember tűnt el Herszonban. A kínzókamrák finanszírozása része volt annak az orosz állami tervnek, mely az ukrán civil vezetők és másként gondolkodók „megtörésére, átnevelésére vagy meggyilkolására” irányult. Szemtanúk szerint az orosz erők egyebek mellett áramütéses és fullasztásos kínzást alkalmaztak.
A nyomozócsoport szerint a kínzókamrákat orosz biztonsági ügynökségek működtették, köztük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) emberei.
(MTI)
Ukrán diverzánsok hatoltak be a Klimovó járásbeli Ljubecsane községbe – közölte Alekszandr Bogomaz, az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a védelmi minisztériummal együtt műveletet indított az orosz területre behatoló „nacionalisták” likvidálására.
A Zvezda katonai tévécsatorna a kormányzói hivatalra hivatkozva közölte, hogy a helyi hatóságok egyelőre sem a támadók, sem a túszok létszámával nincsenek tisztában.
A diverzánsok a kormányzó szerint tűz alá vettek egy mozgásban lévő járművet, aminek következtében egy lakos életét vesztette, egy tízéves gyermek pedig megsebesült.
A helyi hatóságok cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a támadás egy iskolabusz ellen irányult, és emlékeztettek rá, hogy a határövezetben korábban áttértek a távoktatásra.
A TASZSZ közlése szerint a támadásnak több civil is áldozatául esett.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő közölte:
Vlagyimir Putyin orosz elnök a brjanszki területen kialakult helyzet miatt lemondta tervezett sztavropoli útját.
Peszkov a mai sajtótájékoztatóján terrorista akciónak minősítette a brjanszki támadást.
A orosz állami média állításait független fél idáig nem hitelesítette.
(MTI/The Guardian)
Moszkva felfüggesztette az Amerikai Egyesült Államokkal kötött nukleáris egyezményben való részvételét az Ukrajnának nyújtott USA támogatás miatt – jelezte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az ENSZ leszerelési konferenciáján Genfben.
A miniszterhelyettes szerint Oroszország erre azért kényszerült rá, mert az USA az egyezményt felhasználva stratégiai támogatást nyújtott Ukrajnának.
Rjabkov a konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei stratégiai győzelmet akarnak ülni Oroszország fölött Ukrajnában.
A helyzet tovább romlott, miután az Egyesült Államok megpróbálta az Új START-szerződésbe foglalt orosz stratégiai létesítmények biztonságának felmérésével segíteni az ukrajnai rezsim fegyveres támadásait
– fogalmazott Szergej Rjabkov.
„Ilyen körülmények között kénytelenek voltunk bejelenteni a szerződés felfüggesztését” – tette hozzá.
Az Új Start szerződés 2011 februárjában lépett hatályba, és 2021-ben további öt évvel meghosszabbították, miután Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépett.
A szerződésben foglalt korlátozásokat mind az Egyesült Államok, mind az Oroszországi Föderáció 2018. február 5-ig kölcsönösen teljesítette és azóta is tartotta. A korlátozások a következők voltak:
Szakértői vélemények szerint az egyezmény felmondásával a nukleáris fenyegetés veszélye konkrétan nem növekszik, az orosz fél mindössze megpróbálja megakadályozni, hogy az amerikaiak ellenőrizni tudják az egyezményben rögzítettek teljesítését az orosz nukleáris arzenálra vonatkozóan.
(Al Jazeera)
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön arra szólította fel Kínát, hogy ne küldjön fegyvert Oroszországnak, egyúttal arra kérte Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az vonja vissza a hadseregét Ukrajnából.
A német szövetségi parlamentben megtartott beszédében a Reuters jelentése szerint Scholz kiábrándítónak nevezte, hogy Peking tartózkodott az orosz invázió elítélésétől, noha üdvözölte a nukleáris eszkaláció ellen tett erőfeszítéseit is.
A Pekingnek szóló üzenetem egyértelmű: használja moszkvai befolyását az orosz csapatok kivonásának előmozdítására
– idézte a Reuters a német kancellárt.
Közben az MTI is kiadott egy rövidhírt a Bundestagban elhangzott beszédről. Ebben úgy értelmezték Scholz szavait, hogy
Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
A távirati iroda jelentése szerint a kancellár arról beszélt, hogy a német szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról.
A beszámoló tanúsága szerint Scholz úgy véli: minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna sikeresen megvédje magát, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” csak arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél megadja magát az agresszornak.
Ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége
– idézték a kancellár szavait, aki szerint Oroszország célja nem is a béke, hanem a katonai győzelem. Ezt a célt azonban – meglátása szerint – nem érheti el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta a Nyugatot, hogy szégyentelenül aláássa a fekete-tengeri gabonaegyezményt, amely lehetővé teszi Ukrajna mezőgazdasági termékeinek exportját a déli kikötőkből – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
A háború kitörése után az oroszok blokád alá vették a fekete-tengeri ukrán kikötők, ami miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt. Ez tovább rontotta az amúgy is szűkülő globális ellátást, és szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják.
Végül tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.
A megállapodást novemberben további 120 nappal meghosszabbították, és márciusban ismét meg kell újítani. Oroszország már jelezte, hogy elégedetlen a megállapodás egyes elemeivel, és kérte a mezőgazdasági exportját érintő szankciók feloldását.
Az ukrán fél jelezte, hogy legalább egy évre szeretné meghosszabbítani a gabonaegyezményt, és kiterjesztené azt a a mikolajivi kikötőre is.
(The Guardian)
Olenya Zelenszka, az ukrán elnök felesége csütörtök reggel a a Twitteren nyilvánította részvétét az éjszakai zaporizzsjai orosz rakétatámadásban meghaltak családtagjainak. Posztjában azt írta:
„Zaporizzsja bátran ellenáll az orosz agresszornak. Megtorlásként ők civileket támadnak. Tegnap este szándékosan eltaláltak egy sokemeletes épületet. A harmadik emelet teljesen megsemmisült, emberek haltak meg. Folytatjuk a keresést a romok alatt.
Részvétem az áldozatoknak. Ezt nem fogjuk megbocsátani.
Zaporizhzhia bravely resists ru-aggressor. In retaliation, it attacks civilians. A high-rise building was deliberately hit last night. 3 floors are completely destroyed, people died. We continue to search under the rubble. My condolences to the victims. We will not forgive this. pic.twitter.com/b0t2WCKuLG
— Олена Зеленська (@ZelenskaUA) March 2, 2023
Mint azt korábbi posztunkban a város megbízott polgármesterének közlésére hivatkozva megírtuk, Oroszország az éj leple alatt megtámadott egy ötemeletes társasházat Zaporizzzsjában. A rakétatámadásban két ember életét vesztette.
Csütörtök hajnalban az ukrán erők még tartották az állásaikat Bahmutban az orosz csapatok folyamatos támadása alatt.
Oroszország számára Bahmut elfoglalása megnyitná az utat a donbászi ipari régió maradékának teljes ellenőrzése előtt, ami végül is az egyik fő célja volt a tavaly februárban indított inváziónak. Ukrajna ugyan azt kommunikálja, hogy Bahmutnak korlátozott a stratégiai értéke, ennek ellenére heves ellenállást tanúsít.
Ukrajnában nem mindenki van meggyőződve arról, hogy Bahmut védelme a végtelenségig folytatható.
Azt hiszem előbb-utóbb valószínűleg fel kell adnunk Bahmutot. Nincs értelme minden áron megtartani
– mondta Szerhij Rahmanyin ukrán parlamenti képviselő az NV rádióban szerdán késő este.
A várost szerinte azonban jelenleg több okból is védik, legfőképp azért, hogy az orosz támadóknak minél több veszteséget okozzanak, és addig is lekössék a kapacitásaik egy részét.
(The Guardian)
Oroszország az éj leple alatt megtámadott egy ötemeletes társasházat Zaporizzzsjában. A rakétatámadásban két ember életét vesztette – közölte Anatolij Kurtev, a város megbízott polgármestere. A mentők túlélők után kutatnak a romok alatt.
Az épület a polgármester szerint „majdnem teljesen megsemmisült”.
A Zaporizzsjai Regionális Katonai Igazgatóság szerint Oroszország a jelek szerint S-300-as rakétát használt a támadáshoz.
A Reuters hírügynökség által közölt fotók alapján úgy tűnik, hogy a házból kimenekített túlélők között egy terhes nő is volt.
(The Guardian)
