A kutatás megállapítja, a válaszadók 60 százalékának romlott az életszínvonala az utóbbi félévben, minden negyedik ember érzi úgy, hogy változatlan körülmények között él, 15 százalék pedig úgy vélte, jobb anyagi helyzetben van, mint korábban. A magyarok borúsan gondolkodnak a jövőt illetően: 56 százalék vélekedik úgy, hogy tovább romlik majd az életszínvonala, 26 százalék bízik a javulásban és majdnem minden negyedik szerint semmi sem változik majd.
A kutatás során arra is rákérdeztek, melyik gazdasági tényező okozza a legnagyobb életszínvonal-romlást az emberek életében. A növekvő energiaárakat kevesen nevezték meg (gáz: 6 százalék, villany: 4 százalék), mint az életszínvonaluk romlásának fő okozóját. Az üzemanyagárak drágulásában 9 százalék látja a kiváltó okot, a megtakarítások elinflálódásában ugyanennyien.
A megtakarítások kapcsán kiderült, míg korábban minden második ember tudott félretenni, addig ma már csak minden harmadik ember képes erre, a válaszadók kétharmada (66 százalék) pedig biztosan nem tud majd félretenni a közeli jövőben.
A biztosító tapasztalata szerint a magyar lakosság számára a biztonságérzet, a tartalékképzés rendkívül nagy jelentőségű. Ennek létjogosultságára a válságok még inkább ráirányítják a figyelmet. Úgy vélik, akár minimális megtakarítás is jelentős biztonságérzetet ad az emberek mindennapi életéhez. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai világossá tették szerintük, hogy stabil jövőt kizárólag öngondoskodással, több lábon álló hosszú távú megtakarításokkal lehet építeni. A biztosító úgy tapasztalja, a nem várt kockázatok elkerülése hosszú évek óta kiemelt cél ügyfeleiknél.
Az adatfelvételt az NRC piackutató cég végezte 2022. november- decemberében, telefonos hívással, összesen 1500 fős mintán. A kutatás közlésük alapján reprezentatívnak számít nemre, korra, régióra és településtípusra.
A KSH legfrissebb inflációs jelentése alapján januárban egy év alatt átlagosan 44 százalékkal drágultak az élelmiszerek.
