Belföld

Csak direkt marketinggel nyerhet a Fidesz

A választások két fordulója között mindkét párt igyekszik felrázni a passzívokat. A FigyelőNetnek nyilatkozó szakértők szerint a nagygyűlés már kevés: a direkt marketing a győzelem kulcsa.

Külföldről lehet tanulni

Az emberek elérésének sok módja van, ez országonként változik. Ennek egy érdekes példájaként említette Róka Jolán Bill Clinton egyik akcióját, amellyel a hagyományosan republikánus érzelmű Egyesült Államokban élő kubai emigránsokat akarta megnyerni. Tanácsadójára hallgatva abban az étteremben kezdett étkezni, ahol az emigránsok találkoztak. A szokatlan akció beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a kubaiak nyolcvan százaléka szavazott rá. „Az újraválasztott Clinton a televíziót tartotta a tömegek megnyerésére legalkalmasabb médiumnak, a hazaihoz hasonló tömeghisztériát keltő nagygyűlések Amerikában elképzelhetetlenek” – véli Róka Jolán. A kommunikációs szakember véleménye szerint Magyarországon is kezdenek visszaköszönni a demokrata elnök kommunikációjának elemei. Egyik példakánt említette az exelnök pályáját bemutató rövid, klipszerű kis filmjeit, vagy életszagú, metaforikus történeteit például egy rákbeteg kislány gyógyulásáról, mely az amerikai egészségügy dicséretévé vált, és ilyen a nagy elődök szófordulataihoz való visszanyúlás is. Gyurcsány Ferenc az örökmécsesnél így kezdete egy gondolatát: „Van egy álmom.” Orbán pedig a Tenkes Kapitányát jelölte meg példaképül, aki az „előre” helyett így kiáltott: „utánam”.

A választók elérésének egyik lehetséges módja Síklaki István szociálpszichológus, az ELTE Szociológiai Intézet Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezetője szerint a nagy tömegrendezvények jelentik. A tömeg együttes viselkedéséhez azonban nem elég sok ember egyidejű jelenléte, arra van szükség, hogy az emberek, mintegy varázsütésre, egyetlen közös lényként kezdjenek viselkedni. Egy jól irányított politikai nagygyűlésen ez meg is történik, a viselkedés egyéni vezérlése kiiktatódik, és helyét egy arra a szituációra érvényes közös normának való engedelmeskedés, megfelelés veszi át. A jelenség érdekessége, hogy a közös norma és az annak megfelelő viselkedés nem szóbeli konszenzuson alapul, hanem mint valami fertőzés terjed; benne van a levegőben. Egy nagygyűlésen például a közös nevező lehet a hit, hogy a haza bajban van, melyet egy hívószóval meg lehet piszkálni, amire az emberek elveszítik egyéniségüket. Orbán Viktor sikerrel mutatja fel a közös normákat a rendezvényeken, sőt Síklaki István szerint a szimbólumok, a helyszín megválasztásában, a hangulat kialakításában is a Fidesz a profibb.

Róka Jolán, az ELTE BTK mai magyar nyelvi tanszékének tudományos főmunkatársa a FigyelőNetnek elmondta, hogy a tömeg – George Gerbner szavaival élve – egy nagy aggregátum, olyan, mint egy massza, melyet lehet gyúrni. Ennek a módja az emocionális húrok pengetése, ha a szónok nem az értelemre igyekszik hatni, hanem az érzelmekre. Róka Jolán megjegyezte: egy szónoknak nincs is nagyon más választása, hiszen a tömeget alkotók életkora, neme, szociokulturális háttere különböző, őket külön-külön elérni lehetetlen, marad a „mellékutas” meggyőzés.

A rábeszélés a nyerő

Az emberek elérésének másik módja a direkt marketing. A személyes motiválás nagyon célravezető lehet, jó benyomással, egy golyóstollal sok mindent el lehet érni, főleg olyan valakinél, akit korábban egyik oldal sem keresett meg. A direkt marketing „csúcsa”, ha szemtől szembe valakiből ki lehet csikarni egy szóbeli nyilatkozatot, hogy el fog menni szavazni. A telefonos, sms-es megkeresés alacsonyabb hatásfokú.

Babocsay Ádám reklámpszichológus a FigyelőNetnek elmondta, hogy mindenekelőtt azt kell tisztázni, kinek szólnak az üzenetek. Az MSZP-SZDSZ oldalon tiszta a kép, hogy ki kit támogat, a jobboldalon viszont ez kialakulatlan, ami súlyos hátrányt jelent. Babocsay úgy véli, a jobboldal egyetlen esélye, ha megmozgatja azokat, akik eddig passzívak voltak. Ehhez azonban először ki kell békíteni az MDF szavazóit. Babocsay szerint ebben a feladatban se a televízió, se a rádió nem segít; személyesen kell elérni a passzívokat falugyűlésen, lakossági fórumokon, illetve a lakásukon.

Ki a jobb, Gyurcsány vagy Orbán?

A jobb- és baloldal szónokai között nincs nagy különbség kvalitásban – mondta Síklaki István a FigyelőNetnek. Hozzátette: Orbán Viktor valamivel nagyobb gyakorlattal bír, jobban képes előidézni a tömegek hangulati átbillenését. Ennek a hátterét Síklaki az 1994-es kampányban látja, amikor az akkori kétségbeesett szavazótáborba kellett lelket önteni. Gyurcsány is elindult ebbe az irányba, de az általa megszólított réteg nem szorul olyan karizmatikus vezetőre.

Egyaránt jó szónoknak nevezte Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet Róka Jolán, hozzátette azonban, hogy egyikük sem hiteles szónok, mindenki tisztában van például a korrupciós ügyeikkel. Gyurcsány Róka Jolán szerint didaktikusabb, szájbarágósabb, a médiavitában tanítós allürjei vannak, noha látható, hogy tovább akar lépni, és átvenni az orbáni retorika egyes elemeit. Orbán leblokkol, ha Gyurcsánnyal kerül szembe, nem tudja alkalmazni retorikai készletét, arcára kiülnek az érzelmei, amelyek nincsenek összhangban azzal, amit mond. Hiába próbál kompromisszumkésznek mutatkozni, ha közben feszült, keresi a helyét a pulpitus előtt, a nadrágját igazgatja. A saját bázisával szemben nincsenek ilyen problémái. A szónoki képesség azonban nem minden. Róka Jolán úgy véli, hogy nem azon fog múlni a választás kimenetele, hogy ki tud jobb stratégiát alkalmazni, hanem a megállapodásokon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik