A legmodernebb tankjaiból küldhet a harctérre Oroszország

Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.

A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól.

A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment

– mondta.

Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról.

Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben.

Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába

– hangsúlyozta Kiril Petkov.

A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak.  A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.

Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.

A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól. „A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment” – mondta.

Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról. Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben.

Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába,

hangsúlyozta Kiril Petkov.

A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak. A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.

(MTI)

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol az Európai Unió Ukrajnának nyújtandó további támogatásáról folytat tárgyalásokat.

Michel a Twitteren megosztott egy vasúti peronon készült fotót, amely mellé azt írta: „Újra Kijevben, ahol az együttműködés formáiról tárgyalunk. 2023 legyen a győzelem és a béke éve!”

Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta: „határozottan úgy gondolja”, hogy páncélosokat kell küldeni Ukrajnának, mert a következő néhány hét döntő jelentőségű lehet a fronton.

Arról biztosította az ukrán felet, hogy az Európai Unió „hallja Ukrajna üzenetét”, és tudja, hogy Kijevnek még több légvédelmi rendszerre, tüzérségi fegyverre és lőszerre van szüksége.

Az ukránok a hazájukért és gyermekeik jövőjéért harcolnak

– magyarázta Michel.

Ugyanakkor közös európai értékeinkért, a békéért és a jólétért is küzdenek. Szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt

– tette hozzá.

Zelenszkij a Telegramon tett közzé egy fényképet, amelyen a kijevi kormányzati negyedben üdvözli Michelt. Michellel közös sajtótájékoztatóján az ukrán elnök felszólította szövetségeseit, hogy mihamarabb küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, mert ez a térségbeli biztonság záloga.

Az Európai Tanács elnöke Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel és az ukrán törvényhozás tagjaival is találkozik kijevi látogatása során.

Az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopard tankokat küld az országnak. Emellett tervben van egy tizedik szankciócsomag Oroszországgal szemben.

Brüsszel az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásában is segítséget nyújt, és támogatja egy rendkívüli nemzetközi törvényszék létrehozását az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonása érdekében.

(MTI)

Tizenegy NATO-tagország védelmi miniszterei újabb jelentős katonai segélyt ígértek Ukrajnának az észtországi Tapa támaszponton tartott csütörtöki találkozójukon – olvasható a tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban.

A felajánlások a németországi, ramsteini légi támaszponton pénteken tartandó szélesebb körű NATO-találkozóra szólnak, amelyen az Egyesült Államok képviselője is jelen lesz.

Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, Sz-60-as légvédelmi ágyúk, géppuskák, katonai szállító helikopterek, drónok, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.

Nincs döntés a német gyártmányú Leopard-2 harckocsik szállításáról, ami minden bizonnyal kiemelt napirendi pontja lesz a pénteki NATO-tanácskozásnak.

(MTI)

Varsó azt javasolja, hogy a nyugati államok szélesebb koalíciója legalább egy páncélos dandárnyi tankot adjon Ukrajnának – mondta el csütörtöki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak azután nyilatkozott újságíróknak, hogy videokonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett.

A nyugati szövetségeseknek a németországi Ramstein légi támaszponton pénteken rendezendő találkozóját megelőző konzultáción Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard-2 harckocsit adjon át Ukrajnának.

Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges – mondta a lengyel tárcavezető.

Közölte: a fenti javaslatot pénteken a ramsteini értekezleten fogja megismételni. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.

Leopard harckocsik átadására eddig Lengyelországon kívül Finnország fejezte ki készségét. Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy Nagy-Britannia Challenger-2 harckocsikat szállít Kijevnek. A modern harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló kezdeményezést az amerikai védelmi tárca és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is támogatta. A Leopardok átadásához viszont Németország jóváhagyása szükséges.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a davosi világgazdasági fórumon a CNN amerikai televíziónak adott interjúban a német jóváhagyásnál fontosabbnak és „kritikus jelentőségűnek” nevezte, hogy Berlin a saját készleteiből is küldjön Leopardokat Ukrajnába.

Felidézte: a lengyel kormány elsőként ajánlotta fel a tankok átadását.

Most pedig másokat, különösen a németeket biztatjuk arra, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt,

jelentette ki Morawiecki.

Hazatérése után, szerda este a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva a miniszterelnök kulcsfontosságúnak nevezte a Leopardok átadását, azzal érvelve, hogy elemzések szerint februárban új orosz offenzíva várható Ukrajnában.

Hasonlóképpen érvelt Davosban a médiának nyilatkozva Andrzej Duda elnök is. Elmondta továbbá: a világgazdasági fórum idején tartott egyeztetései során felmerült amerikai Abrams harckocsik ukrajnai szállításának témája is.

A The Wall Street Journal amerikai napilap értesülésére reagálva, miszerint Berlin akkor lehet hajlandó Leopardokat küldeni Ukrajnába, ha Washington is támogatja a várható orosz támadás elleni védekezést ugyanilyen kategóriájú M1 Abrams tankokkal, Duda elmondta: ilyen német feltételről ő nem tud.

Mindazonáltal Ukrajna védelmi érdekei szempontjából nagyon jó lenne, ha változatosság kedvéért a német fél az Egyesült Államokat a korszerű Abramsok adományozására bátorítaná – vélekedett Andrzej Duda.

(MTI)

Oroszország ellenőrzi az amerikai tüzérségi lőszerek Izraelből Ukrajnába történő szállításáról szóló médiajelentéseket – közölte Anatolij Viktorov, Oroszország izraeli nagykövete egy, a Valdaj nemzetközi vitaklubban csütörtökön tartott moszkvai eszmecserén.

Ellenőrizzük ezt az ügyet, és a csatornáinkon keresztül megkérjük izraeli kollégáinkat, hogy beszéljük meg a témát

– mondta Viktorov.

Elsőként a The New York Times című amerikai lap közölte amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok tavaly megállapodást kötött Izraellel arról, hogy Ukrajnának 155 mm-es tüzérségi lőszert szállítanak a zsidó állam területén található amerikai raktárakból. Az információ szerint az egyezség 300 ezer tüzérségi lövedék Kijevnek történő átadását irányozza elő. Ennek mintegy felét már elszállították Európába, és várhatóan Lengyelországon keresztül fog Ukrajnába érkezni.

Mi nagyon odafigyelünk Izrael minden biztonsági aggályára, nemcsak most, hanem már évek óta. És természetesen izraeli partnereinktől is viszonosságra számítunk

– nyilatkozott a nagykövet.

Mindkét ország számára fontos, hogy ez az (izraeli) irányvonal, miszerint elutasítják a fegyverek, azok alkatrészeinek és más eszközöknek a szállítását a konfliktusövezetbe Ukrajna számára, továbbra is fennmaradjon

– tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az orosz fél elégedett az izraeli hatóságok kiegyensúlyozott álláspontjával.

(MTI)

A kétoldalú, egyebek között az energiaügyi és közlekedési együttműködésről, valamint a szíriai rendezésről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.

A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a felek a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről folytattak párbeszédet, beleértve az energetikai és közlekedési együttműködést. Az orosz elnök kitért a szíriai helyzetre is, hangsúlyozva az úgynevezett asztanai folyamaton belüli folyamatos koordináció fontosságát. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a kapcsolattartást különböző szinteken.

Az iráni elnök január 11-én aláírta azt a törvényt, amely a Kaszpi-tengeri térség országaival való gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szól. A két elnök legutóbb ezen a napon beszélt telefonon egymással.

Oroszország, Irán és Törökország garanciavállaló ország az asztanai folyamat néven ismertté vált szíriai rendezési tárgyalásokon.

(MTI)

Az Európai Parlament szerint különleges nemzetközi törvényszék létrehozására van szükség az Ukrajna elleni orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények felelőseinek elszámoltatására, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás joghézagainak felszámolására a büntetlenség elkerülése érdekében.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.

Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.

Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.

(MTI)

A korábban közölt három helyett egy gyerek szerepel annak a helikopterbalesetnek  a halálos áldozatai között, amely csütörtökön történt a Kijev melletti Bovariban, amikor a jármű egy óvoda közelében lezuhant. A 14 halálos áldozat között ott volt az ukrán belügyminiszter, a helyettese, illetve az egyik államtitkára is.

A közlés szerint a baleset után elvégzett törvényszéki vizsgálat során megvizsgálták az emberi maradványokat, és ez alapján csökkentették a hivatalos áldozatok számát.

A tragédia okát egyelőre vizsgálják, 16 sebesültet, köztük négy gyereket kórházban ápolnak.

(Guardian)

Svédország újabb csomag katonai segélyt, köztük Archer önjáró lövegeket és páncéltörő robotot küld Ukrajnának – jelentették be csütörtökön. A csomagban lesz ötven darab harci jármű is, amelyet Ebba Busch, svéd energiaügyi és ipari minisztere a világ legjobbjai közé sorolt.

Volodimir Zelenszkij a Twitteren mondott köszönetet a 4,3 milliárd svéd korona, azaz nagyjából 153 milliárd forint értékű csomagért. Ulf Kristersson svéd kormányfő egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Ukrajna háborús győzelme „leírhatatlanul fontos”.

Sincerely grateful to the Government of Sweden & @SwedishPM for the new military assistance package to 🇺🇦. CV90 IFVs, Archer self-propelled howitzers & NLAW ATGMs are powerful weapons that 🇺🇦 army needs to liberate our land from the Russian invader. Together to a common victory!

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 19, 2023

Tizenkétmillió forint értékben visznek aggregátorokat és invertereket a Momentum vezető politikusai Ukrajnába, Beregszászra és Kijevbe – közölte Tompos Márton, az ellenzéki párt szóvivője és frakcióvezető-helyettese csütörtökön.

A Momentum Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón elmondta, hogy kevesebb mint két hét alatt több mint hatmillió forint gyűlt össze a párt által meghirdetett adománygyűjtésen.

Hozzátette: a Momentum ezt az összeget megduplázza, így több mint 12 millió forint értékben háromtucatnyi eszközt tudnak vinni Beregszászra és Kijevbe.

A szóvivő közölte, Gelencsér Ferenccel, a Momentum elnökével, frakcióvezetőjével és Cseh Katalinnal, a párt európai parlamenti képviselőjével pénteken indulnak Ukrajnába, előbb Kárpátaljára, majd Kijevbe.

Hiába az orbáni agymosás, hiába az orosz propaganda, a magyar társadalomban igenis van szolidaritás, és felismeri azt, mikor kell adni, mik azok a fontos ügyek, amelyeket megéri támogatni

– fogalmazott Tompos.

(MTI)

Egy svéd bíróság csütörtökön Oroszország javára folytatott kémkedésben bűnösnek találta a biztonsági szolgálatok és a fegyveres erők egy volt alkalmazottját és testvérét. A kiadott tájékoztatás szerint az iráni születésű, de svéd állampolgárságú testvérek „együttes és összehangolt módon, engedély nélkül, Oroszország és a GRU (orosz katonai hírszerzés) szolgálatában olyan információkat szereztek, továbbítottak és adtak át, amelyeknek egy külföldi hatalom számára történő felfedése befolyásolhatja Svédország biztonságát”.

A stockholmi kerületi bíróság a két testvért súlyos mértékű kémkedésért, az idősebb testvért emellett minősített információk jogosulatlan kezeléséért ítélte el – derült ki. Az idősebb testvér, a 42 éves Peyman Kia 2011 és 2021 között gyűjtött bizalmas információkat, amelyeket öccse ezt követően továbbított a GRU-nak. Ebben az időszakban a vádlott többek között a svéd biztonsági és hírszerző szolgálat (SAPO), valamint a katonai hírszerzés (MUST) kötelékében szolgált. Testvérét, a 35 éves Payam Kiát azzal vádolták, hogy segített neki a titkos információk továbbításában.

A bírósági közlemény szerint az idősebb testvért életfogytiglani (Svédországban minimum 20-25 évet jelentő) börtönbüntetésre, a fiatalabb testvért pedig kilenc év 10 hónapra ítélték. A két férfi, akit 2021 végén tartóztattak le a képen látható épületben, tagadta a vádakat. A tárgyalás nagy részét zárt ajtók mögött tartották a nemzetbiztonság érdekében.

Az ügy Svédország közelmúltbeli történetének legsúlyosabb kémbotránya.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter (a kép bal oldlán) csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.

A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag). A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, „nem normális időket élünk” Európában, hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen”, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve.

Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma közzétette legfrissebb hírszerzési jelentését az ukrajnai háborúról, melyben kifejtik, hogy Oroszország kis számú, új T-14 Armata tankot küldhet a frontra.

Tavaly decemberben láttak napvilágot azok a képek, melyeken egy dél-oroszországi gyakorlótéren láthatók a harckocsik. Ezt követően a kormánypárti orosz médiumok azt állították, hogy a T-14-eseket bevetésre készítik elő.

A tárca szerint a harckocsik esetleges bevetése rendkívül kockázatos döntés lenne Oroszország számára, ugyanis

a T-14-esek tizenegy éve tartó fejlesztése során a programot késések, a flotta tervezett méretének csökkentése és gyártási problémákról szóló jelentések kísérték.

Ráadásul komoly kihívást jelenthet Oroszország számára, hogy a T-14-esekhez igazítsa logisztikai láncát, mivel ezek nagyobb és nehezebb járművek, mint a többi orosz harckocsi.

Amennyiben mégis bevetnék a T-14-eseket, az a minisztérium szerint első sorban propaganda célokat használhat: a gyártás vélhetően csak alacsony, tízes nagyságrendben folyik, a parancsnokok pedig éles helyzetben aligha bíznák katonáik életét a tankokra.

A T-14-es harckocsit drónok elleni védelmi rendszerrel, fejlett érzékelőkkel és fedélzeti drónokkal szerelték fel. Páncélzata magas ellenálló képességet biztosít, és képes ellenállni a szélsőséges hidegeknek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 January 2023

Find out more about the UK government's response: https://t.co/HRZcI9ke7Y

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/VWcroX4ASx

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) January 19, 2023

Olekszij Kuleba, Kijev kormányzója tájékoztatott a tegnapi helikopterbaleset utáni helyzetről, melyben Denisz Monasztyroszkij belügyminiszter és 14 másik ember életét vesztette:

A Brovariban történt tragédia után 16 személy marad kórházban, közülük hat gyermek. Mások járóbeteg-ellátásban részesülnek. Az áldozatok családjainak anyagi segítséget nyújtanak. A baleset helyszínét megtisztították a törmelékektől, a sérült épületben a közeljövőben megjavítják az ablakokat és az ajtókat. A sérült óvoda járó gyerekeket a szülők kívánságának eleget téve ideiglenesen a környékbeli intézményekbe helyezik át.

(Guardian)

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, putyinista provokátor újból nukleáris háborúval fenyegetőzött. Ezúttal a davosi Világgazdasági Fórum apropóján hasalt rá a klaviatúrára, ugyanis azt kifogásolta, hogy a résztvevők közül többen azt állították, Oroszországnak vesztenie kell Ukrajnában, és Kijevet minden lehetséges eszközzel támogatni kell.

Az egyiküknek sem jut eszébe, hogy ebből levonja azt az elemi következtetést, hogy ha egy atomhatalom veszít egy hagyományos háborúban, az könnyen atomháborúhoz vezethet. Az atomhatalmak sohasem veszítettek el olyan nagy konfliktusokat, amelyektől a létezésük függött. Ennek mindenki számára nyilvánvalónak kellene lennie. Még az olyan nyugati politikusnak is, akikben legalább némi nyoma maradt az intelligenciának

– elmélkedett Medvegyev a Telegramján.

(Guardian)

Kanada beidézte az orosz nagykövetet az ukrajnai Dnyipróban elkövetett támadás miatt, amely legalább 45 ember, köztük több gyermek halálát okozta – közölte Melanie Joly kanadai külügyminiszter.

A tisztviselők Oleg Sztepanov nagykövetet azért idézték be, hogy világossá tegyék: Kanada nem fogadja el a civilek ellen a közelmúltban Dnyipróban elkövetett brutális orosz támadásokat.

A dnyiprói toronyház elleni támadás volt a leghalálosabb orosz csapás azóta, hogy három hónapja az oroszok lőni kezdték a civil infrastruktúrát.

Ukrajna szerint az épületet egy orosz Kh-22-es rakéta találta el, de a Kreml állítása szerint a hétvégi rakétacsapások nem vettek célba lakóépületeket.

Kanada más nyugati országokhoz hasonlóan széles körű szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt, Joly pedig újból megerősítette, hogy Ottawa továbbra is felelősségre fogja vonni Moszkvát.

(Sky News)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4710-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4850-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Szerdán egy helikopterbalesetben meghalt Denisz Monasztirkszkij ukrán belügyminiszter, a helyettese és egy államtitkár is a Kijev melletti Brovariban. A helikopter egy óvoda és egy lakóház mellett zuhant le. A baleset után robbanás történt, a területen hatalmas tűz ütött ki. Az eset után további 25 ember, köztük 11 gyermek sérült meg.

A tragédiát követően ideiglenesen Igor Klimenkót, az ukrán nemzeti rendőrség vezetőjét nevezték ki belügyminiszterré.

Volodimir Zelenszkij elnök „szörnyű tragédiának” nevezte a balesetet, és bűnügyi vizsgálatot sürgetett. Az ukrán elnök esti beszédében kijelentette: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bűnügyi vizsgálatot kezdeményezett az esettel kapcsolatban

Utasítottam az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét, hogy minden más felhatalmazott szervvel együttműködve tisztázza a katasztrófa összes körülményét.

Az SZBU a tegnapi nap során közölte, hogy három alapvető verziót vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, a műszaki meghibásodást és szándékos cselekményt.

(Sky News)