Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint egy sor alapvető dolog nem derül ki a 2023-as költségvetés módosításáról szóló kormányrendeletből. Ami történik, az szerinte az elmúlt 30 év pénzügyi gazdálkodásnak mélypontja.
Az látszik, hogy sebtében készült, nem úgy, ahogy egy ország költségvetési tervének készülnie kellene. A költségvetési törvény ugyanis az egyik legfontosabb, sőt talán a legfontosabb pénzügyi törvény, mert ez emeli törvényszintre az adóbeszedést, ami tulajdonképpen az államhatalom fellépése a polgáraival és a vállalkozóival szemben
– mondta Bod Péter Ákos a Szeretlek Magyarország!-nak adott interjúban.
Szerinte a költségvetés abszurditását jelzi, hogy rendeleti formában jelent meg:
Lehet látni, hogy itt hirtelen adóemeléseket jelentenek be. Illetve be sem jelentenek, csak megjelenik egy közlöny éjszaka, és kiderül hogy egy iparágra új terheket vetettek ki.
Bod Péter Ákos úgy látja, a kiadási tételeknél „olyan nagy, bontatlan alapok vannak, amelyekről nem lehet tudni, mi van bennük, és talán a szövegezője sem tudja, vagy „egyszerűen nem akarják az adófizető orrára kötni, mire költik a pénzt”. Szerinte ilyen értelemben „ez mélypontja az elmúlt 30 év pénzügyi gazdálkodásnak”.
A szakember kijelenti: a költségvetés lassan egy évtizede elvesztette azt a jellegét, hogy reagáljon az élet változásaira, miután rendszeresen nyáron terjesztik be, és akkor el is fogadják. Szerinte ennek közgazdasági értelemben nincs racionalitása, hanem politikai számítás van mögötte. Ezzel együtt a 2023-as költségvetés esetében a nyáron felvázolt makropálya irreális volt.
Tehát a nyári költségvetés 2023-ra abból indult ki, hogy nem nagyon lesz infláció, és a gazdaság 4,1 százalékkal növekszik. Most december vége van, lehet látni, hogy a magyar gazdaság 2023-ban aligha fog nőni. Hát beírtak 1,5 százalékos növekedést. Ugye ez a majd meglátjuk esete, a független elemzők számításaiból nem jön ki ennyi.
– mondta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy ezen túl 15 százalékos átlagos fogyasztói árindexet is meghatároztak, ami részükről önmagában nem kellemetlen, hiszen az állami bevételek szaporodását jelenti.
Hangsúlyozza:
egy rendes költségvetés azért is fontos, mert az érintett gazdasági szereplők abból tudnak valamilyen információt leszűrni a saját jövőjükre nézve.
Szerinte amennyiben ezek a tervek nagyon gyorsan változnak és komolytalanok, akkor ez a fajta gazdasági háttér hiányozni fog.
A büdzsé külső megítéléséről elmondta, hogy egy-két héten belül választ kapunk rá, hogy a hitelminősítők mennyire tartják reálisnak ezeket a terveket.
