A XX. századi modern szobrászat tele van érdekes művekkel, illetve történetekkel: az Országház mellett állt Andrássy Gyula-lovasszobor a második világháború után a Sztálin-szobor egy részévé, illetve egy József Attila-domborművé lényegült át, a brüsszeli Atomiumról pedig hatvan évvel ezelőtt az Ózdi Kohászati Művek munkásai készítettek jóval kisebb másolatot, hogy utána az évtizedeken át a Városi Stadion kertjében pusztuljon, majd felújítás után a borsodi város egy körforgalmában tűnjön fel újra.
Az utóbbihoz némiképp hasonlító eset történt nemrégiben Ajkán, ahol júniusban
A furcsa művet rövidesen Göröntsér Vera mutatta meg a Köztérképen, aki két, a szoborral kapcsolatos cikk információit is összefoglalta: ezek szerint
Az ajkai erőmű barakktelepének területén harminc fővel elindult, főleg nőket foglalkoztató Villamossági Televízió és Rádió Készülékek Gyárában az alak megszületésekor már közel kétezernyolcszázan dolgoztak, kezeik alatt pedig nagy tempóban születtek a transzformátorok, kondenzátorok, illetve egyéb tévé- és rádióalkatrészek, de bérmunkában háztartási gépek szerelését is vállalták.
Az évtizedek alatt elszürkült, a Városi Múzeum Fekete István-szobrát, illetve a budaörsi Kesjár Csaba-mellszobrot is jegyző Varga szobrának a gyár jogutódja, az Ajkai Elektronika Zrt., illetve a városvezetés közösen talált új helyet a Pénzes-híd melletti körforgalomban, a tisztítást, illetve a felújítást pedig Csabai Tibor grafikusművész végezte el.
