Folytatódtak a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, illetve a kormány részvételével zajló háromoldalú bértárgyalások, október 12-én szerdán összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), hogy többek között a jövő évi bérekről is tárgyaljanak. Mielőtt rátértek volna a bérek kérdésére, közösen áttekintették a jelenlegi gazdasági helyzetet és kilátásokat.
A VOSZ szektorsemleges vállalati támogatást javasol
Szó esett a különböző vállalkozásokat segítő kormányzati programokról is, például a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energetikai támogatási csomagjáról – mondta el a 24.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Perlusz Lászlótól megtudtuk, hogy erről a csomagról már megszületett a döntés – október 20-tól lehet majd rá pályázni. A támogatással az érintett vállalkozói kör energiaköltség-terheinek jelentős csökkentését és energiahatékonyságának javítását tűzték ki célul. Akik sikeresen pályáznak, azok október-november-decemberre visszakaphatják az energiaszámláik összegnövekményének felét, illetve energiahatékonysági beruházásaikhoz támogatást nyerhetnek el az önerő előteremtéséhez.
A VOSZ szerint jó a program, gyorsan dolgozták ki, érdemi segítséget jelenthet az érintett cégeknek, viszont ki kellene terjeszteni a többi cégre is. Mint Perlusz László elmondta, mintegy 50 ezer cég működik a feldolgozóiparban – közülük 10–12 ezer cégnek jelenthet segítséget a támogatás. Azonban van további 500–600 ezer cég, illetve vállalkozás, amelyek nem a feldolgozóiparban működnek, hanem például a szolgáltatásban vagy a mezőgazdaságban – nekik is szükségük lenne egy hasonló támogatási csomagra az energiaárak emelkedésének kompenzálására. Megemlítette, hogy a VOSZ ezen kívül is tett javaslatokat az energiaválság enyhítésére – ezeket továbbra is fenntartják, hiszen ha nem mentik meg a vállalkozásokat a tömeges bedőléstől, akkor foglalkoztatottak százezrei kerülhetnek az utcára, és a költségvetés remélt bevételei sem fognak teljesülni.
Szó esett a gyármentő csomagról is, amelynek keretében várhatóan 100–110 nagyvállalattal tárgyal majd a kormányzat. A Dunaferr ügyét nem ebben a csomagban, hanem külön fogják kezelni – tette hozzá.
Cél a bérek reálértéknek megőrzése közös szerepvállalással
A bértárgyalás témájában elhangzott, hogy lejár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás, helyette egy új rendszert kell kialakítani, amelyben a gazdaságnövekedési és inflációs előrejelzéseket továbbra is figyelembe kell venni. A munkáltatói oldal hangsúlyozta, a válság a VKF mindhárom oldalát érinti – a kormányt, a munkaadókat és a munkavállalókat is –, a megoldásban is mindhárom szereplőnek együtt kell működnie. Úgy gondolják, hogy a lakossági és a vállalkozói rezsin túl a minimálbér megfelelő emelésében is szerepet kell vállalnia az államnak, ahogy ez a hatéves bérmegállapodás éveiben, 2017–2022 között is történt. Mint Perlusz László fogalmazott,
Az idén év elején kis híján 20 százalékkal emelkedett a minimálbér – az idei infláció pedig éves szinten várhatóan 14–15 százalék körül lehet, a gazdaság pedig 3–4 százalékot növekszik. Az a kérdés, hogy jövőre milyen inflációval és GDP-növekedéssel számolunk, a reálérték megőrzését milyen béremeléssel tudják megtámogatni a munkaadók, illetve milyen tehercsökkentést tud mellé tenni a kormány például a munkáltatói vagy a munkavállalói adó- és járulékterheknél, illetve a cafeteriánál, persze a költségvetési szempontok figyelembevételével – mondta. A VOSZ szerint olyan rendszert kell felépíteni, amely mindhárom szereplőnek vállalható.
Az elsődleges cél most az, hogy a foglalkoztatás fennmaradjon, hogy addig, amíg újra fellendülés jön, megmaradjanak a munkaadók és a munkahelyek is. Jelenleg még nem nő a munkanélküliség, de már látszanak a vészjósló jelek – tette hozzá. Mint kiderült, a kormány is készül – dolgoznak egy új munkahelyvédelmi akcióterven, hogy azonnal be tudjanak avatkozni, amint a foglalkoztatási helyzet romlik. A VOSZ ezt örömmel vette, és szorgalmazza a hatékony, mielőbbi és mindenkit elérő kommunikációt, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen, tömeges leépítések és bezárások.
Két–három hét múlva várható a VKF következő tárgyalása, addigra ígért konkrét, a gazdasági körülményekről és mozgástérről beszámoló adatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium, ami alapján a jövő évi béremelésekről körvonalazódhatnak a konkrét elképzelések.
Reálbérveszteséget a szakszervezet nem tud elfogadni
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert is részt vett a VKF-en. A szakszervezet nehezményezte, hogy nem vonták be őket a már elkészült támogatási programok kidolgozásába, és azt kérték, hogy legyen lehetőségük korrekciós javaslatokat tenni, ha szükségesnek látják – elvileg a kormány nyitott erre. A szakszervezet fontosnak tartja, hogy a vállalkozásokat megsegítse a kormány, illetve hogy ezeket a programokat bővítsék, szélesítsék, így őrizve meg a munkahelyeket. Zlati Róbert külön kiemelte: a szakszervezet elengedhetetlennek tartja a Dunaferr kormányzati megsegítését is. Ígéretet kaptak arra is, hogy a készülő munkahelymegmentési program kidolgozásába bevonják majd a szociális partnereket.
Ami a minimálbért illeti, a kormányzat nem fogalmazott meg konkrét álláspontot az emeléssel kapcsolatban, inkább várta a munkáltatói és munkavállalói oldal észrevételeit. A MASZSZ egyértelműen leszögezte, reálbérveszteséget nem tudnak elfogadni, vagyis a minimálbér-emelésnek legalább inflációkövetőnek kell lennie. A minimálbér jelenleg 200 ezer forint, az MNB szeptemberi inflációs jelentésében 11,5–14 százalékos inflációt becsült jövőre. Kérdés, ezt a becslést veszik-e majd figyelembe. Zlati Róbert úgy érzékelte, a kormány és a munkáltatói oldal sem tartja elrugaszkodott kérésnek a bérek reálértékének megőrzését. De az is érthető szerinte a jelenlegi helyzetben, hogy a munkáltatói oldal számít a béremeléseknél a kormányzati szerepvállalásra, adó- és/vagy járulékoldalról. Úgy tűnt neki, a kabinet nyitott arra, hogy megállapodás szülessen a bértárgyalásokon. De a kormány képviselői konkrétumokat még nem fogalmaztak meg erről, illetve a szakszervezet csalódottságára makrogazdasági adatokat, prognózisokat is csak a következő alkalomra ígértek.
A szakszervezet hiányolta, hogy az apaszabadság, illetve a munkáltatók tájékoztatási kötelezettségének tervezete nem került napirendre (mindkettő uniós irányelv) – mivel ezekben a témákban még nem született kormánydöntés. Türelmet kért a kabinet, ezekkel majd később foglalkoznak a VKF-en.
TIM: az egyeztetések heteken belül folytatódnak
A Technológiai és Ipari Minisztérium közleményt adott ki a VKF után. Ebben kiemelték, a hazai minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett, már magasabb, mint az előző évtized elején az átlagbér volt. A kötelező legkisebb kereset idén januárban 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt. A hazai volt a legnagyobb mértékű emelés az Európai Unióban. A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés. A felek a kötelező legkisebb bérek megállapításánál leginkább mérvadó szempontként a főbb makrogazdasági mutatókat – többek között a GDP-t, a bértarifát és az inflációt – veszik figyelembe. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak, ugyanakkor a gyorsan változó, bizonytalan gazdasági helyzet nagyfokú rugalmasságot követel meg a felektől.
Kitértek arra is, hogy a VKF-en Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár bemutatta a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energiatámogatási programját, amely a rezsiterhek tartós mérséklését, a hazai ellátásbiztonság fokozását is előmozdíthatja a munkahelyek megőrzése mellett. A regisztráció 2022. október 20-án indul a www.energiatamogatas2022.hu oldalon, a pályázati úton elérhető idei forrásmennyiség 100 milliárd forint.
