Élő Nagyvilág

Hatalmas robbanás rázta meg az orosz csapatok ellátása szempontjából kulcsfontosságú Krími hidat

AFP
AFP
  • Hatalmas robbanás rázta meg a Krímet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosi hidat, amely nem csupán a 2014-es annexió gyűlölt szimbóluma, de a a vasúti közlekedés szempontjából is kulcsfontosságú.
  • A Kercsi híd a Krímben és a megszállt dél-ukrajnai területeken állomásozó orosz erők fontos ellátási útvonala.
  • Moszkva szerint három ember meghalt a Krími híd támadásakor.
  • Szombat kora reggel robbanások sorozata rázta meg Harkivot.
  • Oroszország először vette célba robbanóanyaggal megrakott „kamikaze drónokkal” Zaporizzsját.
  • Az ukrán állami nukleáris vállalat vezetője szerint katasztrófa előtt áll Zaporizzsjai atomerőmű.
  • Az ukrán környezetvédelmi miniszter szerint a zaporizzzsjai atomerőmű adott esetben akár tízszer annyi potenciálisan halálos radioaktív sugárzást bocsáthat ki, mint a Csernobili atomkatasztrófa 36 évvel ezelőtt.
  • Volodimir Zelenszkij szerint az orosz tisztviselők elkezdték felkészíteni népüket a nukleáris fegyverek esetleges bevetésére.
  • Zelenszkij azt is elmondta, hogy az ukrán erők közel 2500 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza Oroszországtól a szeptemberben kezdődő ellentámadás óta.
  • Moszkva új parancsnokot nevezett ki az ukrajnai hadműveletek vezetésére.
  • Az előző nap legfontosabb eseményeit itt tudja visszaolvasni.

30 százalékkal zsugorodott az ukrán GDP 9 hónap alatt

Ezt az ukrán gazdasági minisztérium jelentette be szombaton.

A gazdaságot befolyásoló negatív tényezők közül kiemelkedik az időjárás és a megszállók tettei. A szeptemberben egyes régiókban elhúzódó csapadékos időjárás miatt lelassult a gabonabetakarítás üteme, ami negatívan befolyásolta a betakarított termékek mennyiségét

– áll a minisztérium közleményében.

Emellett a megszállt ZANP [zaporizzsjai Atomerőmű] instabil működése és időszakos lekapcsolása Ukrajna energiarendszeréről szükségessé tette a terhelés újraelosztását a rendszer többi résztvevője között, ami jelentős nyomást gyakorolt ​​az egész ukrán energiarendszerre.

– tették hozzá.

Az oroszok azt állítják, újra megnyitották a megsérült krími híd egy részét

Oroszország azt állítja, hogy újra megnyitotta a megszállt Krím félszigetre vezető kulcsfontosságú híd sértetlen útszakaszát, A hidat szombat reggel robbanás sújtotta.

A BBC híre szerint csak a teljes körű átvizsgáláson átesett személygépkocsik és buszok használhatják az utat. A teherautókat a közeli kompátkelőhöz irányítják.

Orosz nyomozók azt állítják, hogy egy teherautót robbantottak fel, aminek következtében az út egyes részei összeomlottak, és felgyújtották a párhuzamos vasúti hídon lévő üzemanyagvonatot. A 19 kilométeres híd fontos utánpótlási útvonal a Dél-Ukrajnában harcoló orosz erők számára.

Putyin elnök nyitotta meg 2018-ban, miután Oroszország annektálta a Krímet.

Az ukrán állami nukleáris vállalat vezetője szerint katasztrófa előtt áll zaporizzsjai atomerőmű

Petro Kotin, az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom vezetője arra figyelmeztetett, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű dízelgenerátorai jelenleg csak korlátozott mennyiségű üzemanyaggal rendelkeznek.

Mint mondta, az éjszakai ágyúzás megszakította az áramellátást az erőműben, amely hűtésre szorul az összeomlás elkerülése érdekében, és arra kényszerül, hogy vészgenerátorra váltson.

Kotin a BBC World Newsnak elmondta: „Jelenleg a logisztikán dolgozunk, hogy több üzemanyagot szállítsunk ezeknek a generátoroknak.”

Ha (a generátorokból) kifogy az üzemanyag, akkor leállnak, és utána katasztrófa következik be… az aktív mag megolvad, és radioaktivitás szabadul fel onnan

– mondta.

Német védelmi miniszter: a NATO-nak többet kellene tennie a közös biztonságért

A NATO-nak többet kellene tennie a közös biztonságért, hogy megvédhesse magát Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter szombaton Litvániában.

A tárcavezető a NATO keretében a balti országban állomásozó német csapatokat látogatta meg a ruklai támaszponton, előtte pedig litván kollégájával, Arvydas Anusauskasszal tárgyalt Vilniusban. Lambrecht katonákkal, műveleti parancsnokokkal és Ingrida Simonyte litván miniszterelnökkel is találkozott. „Támogatjuk szövetségeseinket” – szögezte le a német védelmi miniszter.

Hallottuk, hogyan fenyegette meg Oroszország Litvániát, amely alkalmazta az európai szankciókat Kalinyingráddal közös határán

– mutatott rá Lambrecht. „Ez nem az első fenyegetés volt. Komolyan kell vennünk őket, és felkészültnek kell lennünk” – tette hozzá. Oroszország egyre durvább és gátlástalanabb az ukrajnai háborúban, és a nukleáris fenyegetések megmutatják, hogy az orosz hatóságoknak nincsenek lelkiismereti aggályaik – hangoztatta a tárcavezető.

A német katonák 2017-ben jelentek meg először Litvánia területén, miután a Krím félsziget orosz elcsatolása aggodalmakat váltott ki a NATO keleti szárnyához tartozó országokból. Berlin júniusban beleegyezett, hogy az ukrajnai háborúra válaszul jelentősen növeli a Litvániában állomásozó német csapatok létszámát.

Lambrecht pénteken felavatott egy állandó német parancsnoki központot Litvániában, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén tíz napon belül egy dandár (3-5 ezer katona) csatlakozzon az országban állandó jelleggel állomásozó ezer német katonához.

Három ember meghalt a Krími híd támadásakor

Három ember meghalt, miután az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő híd egy robbanás után lángra kapott, és egy szakasz összeomlott – közölték orosz tisztviselők.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság közölte, hogy a teherautó-bomba hét üzemanyagot szállító vasúti kocsit gyújtott fel, aminek következtében „a híd két szakaszon részlegesen beomlott”.

Egy férfi és egy nő, akik a hídon áthaladó járműben utaztak, meghaltak a robbanásban, holttestüket megtalálták – tájékoztatott az orosz Nyomozó Bizottság. A harmadik áldozatról nem közöltek részleteket.

(Guardian)

Zaporizzsját és Harkivot támadták az oroszok

Szombatra virradóan robbanások rázták meg az ukrajnai Harkivot, Zaporizzsja ellen pedig folytatódtak az orosz tüzérségi támadások, a halálos áldozatok száma tovább nőtt – derült ki a helyi hatóságok friss bejelentéseiből, melyet az MTI közölt.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy a kora reggeli robbanásokat a városközpontot érő tüzérségi támadások okozták. Mint írta, támadás érte egyebek között a város egyik egészségügyi intézményét, valamint egy nagyobb, de lakatlan épületet.

Beszámolója szerint a város fölött még reggel is füstfelhő gomolygott, a robbanások pedig további, kisebb detonációkat okoztak. Sebesültekről egyelőre nem tudni.

Zaporizzsját a helyi hatóságok közlése szerint az elmúlt napokban sorozatos tüzérségi támadások érték , melyek szombat hajnalban sem szűntek meg, s további két ember halálát okozták. A lakóházakba becsapódó rakéták eddig 14 embert öltek meg, 12 sebesültet pedig kórházban ápolnak.

Ruszlan Sztrilec ukrán környezetvédelmi miniszter az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy

múlt hónapban ugyan leállították a tűzkeresztbe került, orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőművet, ám egy, a létesítményt érő baleset akár tízszer több káros sugárzás bocsátásához vezethet, mint amilyet a 36 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa okozott. A miniszter szerint az atomerőművek bombázása globális jellegű következményekhez vezethet.

További tüzérségi támadások érték szombaton a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét is. Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója közölte, hogy a támadásban legalább egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsebesült, továbbá épületek, földgázvezetékek és elektromos hálózatok is megsérültek.

Nyikopol a Dnyeper partján fekszik, szemben az Oroszország által annektált dél-ukrajnai területekkel, s hetek óta támadják.

Éjszaka közzétett videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az ukrán hadsereg csak ezen a héten 776 négyzetkilométernyi területet és 29 települést foglalt vissza a keleti térségben, köztük hatot az elcsatolt Luhanszki régióban.

Az ellentámadások kezdete óta Zelenszkij fogalmazása szerint összesen 2434 négyzetkilométernyi területet, valamint 96 települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól.

Minimum három hídpillér összedőlt a robbanás után

A Bellingcat munkatársa, Nick Waters szerint a Krími híd legalább három pillére összeomlott a szombat reggeli robbanást követően.

A tényellenőrző szervezet munkatársa a Twitteren elemezte a robbanás által okozott károkat.

Tanulmányoztam a Kercsi-szorosban történt hídrobbanást, és gondoltam összegyűjtöm, miket vettem észre. Először is: a robbanás a híd Ukrajna felé vezető sávját érintette, körülbelül a 45.300105, 36.513240 ponton.

– írja Waters.

Úgy tűnik, hogy a híd legalább három pillére összeomlott. Kettő ott, ahol egy vonat ég (1. helyszín), és egy másik kelet felé (2. helyszín).

– folytatja.

A legjelentősebb kár az 1. helyszínen keletkezett. Sokan megjegyezték, hogy a detonáció pillanatában egy nagy teherautó éppen erre a támaszpontra hajtott, amiről nem tudjuk fontos-e vagy sem.

– írja Waters.

(Guardian)

Zelenszkij pártjának vezetője is reagált a híd felrobbantására

Volodimir Zelenszkij elnök pártjának parlamenti frakcióvezetője azt ugyan nem állította, hogy Kijev lenne a felelős a kercsi-szoroson átívelő híd felrobbanásáért, de a Krím „orosz szárazfölddel való integrálásának következményeként” tekint az akcióra .

Az orosz illegális építkezések kezdenek szétesni és lángra kapni. Az ok egyszerű: ha valami robbanékonyat építesz, akkor az előbb-utóbb felrobban

– David Arahamija, a Nép Szolgája párt vezetője a Telegramon.

És ez még csak a kezdet. A megbízható építkezés ugyanis nem olyasmi, amiről Oroszország híres lenne

– teszi hozzá.

Az augusztusi Krímen történt robbanásokhoz hasonlóan az ukrán tisztviselők ezúttal sem vállalták a felelősséget az akcióért.

(Guardian)

Az ukránok is felköszöntötték Putyint

Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára a lángoló Krími híddal kívánt boldog születésnapot Vlagyimir Putyinnak.

Az orosz elnök tegnap ünnepelte hetvenedik születésnapját, majd szombat reggel hatalmas robbanás érte a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő hidat.

Danilov ezután érezte úgy, hogy ideje elküldi jókívánságait Putyinnak.

Boldog születésnapot, Elnök Úr!

– olvasható Twitter bejegyzésében, melyben a lángoló hídról készült montázs mellé Marilyn Monroe híres születésnapi köszöntője került.

https://twitter.com/OleksiyDanilov/status/1578636142055870464

Videón a robbanás és a híd összeomlása

Íme még néhány felvétel az Oroszországból a Krímbe vezető kercsi-szorosi hídon történt robbanás pillanatáról.

Orosz hatóság: Összeomlott a Krími híd egy szakasza

Az orosz hatóságok szerint teherautó-bomba okozta az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő híd egy szakaszának kigyulladását és összeomlását.

A Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság szerint

a bomba hét, üzemanyagot szállító vasúti kocsit gyújtott fel, ami a híd két szakaszának „részleges összeomlásához” vezetett.

A bizottság arról nem adott tájékoztatást, van-e információjuk arról, ki sejtenek az akció hátterében – írja az Associated Press.

A Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson átívelő 19 km hosszú híd a leghosszabb Európában. Megépítése több milliárd euróba került. A híd létfontosságú összeköttetést biztosít a Krím félszigettel, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt el Ukrajnától, továbbá kulcsfontosságú a Dél-Ukrajnában harcoló orosz katonák ellátása szempontjából.

Ukrán tisztviselők többször is azzal fenyegetőztek, hogy lecsapnak a hídra.

(Guardian)

Hodorkovszkij: Putyint a környezete késztetheti távozásra

Mihail Hodorkovszkij, száműzetésben élő orosz üzletember szerint az ukrán sikerek a hadszíntéren arra kényszeríthetik az orosz elnök környezetét, hogy saját életük védelmében távozásra késztessék Vlagyimir Putyint, akinek félelemre épített hatalma meggyengülhet az őt körülvevő emberek körében.

A korábban börtönre ítélt, most Londonban élő orosz milliárdos a Fox News-nak adott interjút az orosz elnök 70. születésnapja előtt egy nappal, amelyben saját tapasztalataira hivatkozva lehetségesnek mondta, hogy Putyin tisztában van azzal, és fél attól, hogy a környezete távozásra kényszerítheti.

Ami ugyanakkor az elnök körül álló emberek számára újdonság, az az annak tudata, hogy a háború még csúnyább szakaszba fordulhat, és akkor mindnyájuknak vége lehet – fejtette ki.

Hodorkovszkij megfogalmazása szerint

Putyin környezete egy gengsztermiliő, elnöki hatalmát a félelemre építi, vagyis, ha imázsa megkopik, akkor a tőle való félelem is csökken és a hatalma is veszélybe kerül.

Mihail Hodorkovszkij az interjúban kifejtette: a ma és még inkább a holnap problémái abból a tényből fakadnak majd, hogy nem csak Oroszország és az orosz emberek nem értik a Nyugatot, de a Nyugat sem érti az orosz embereket.

Hodorkovszkij Vlagyimir Putyin egyik leghevesebb kritikusa, akit 2004-ben Oroszország leggazdagabb, a világ 16. legvagyonosabb embereként tartottak számon. 2003 és 2013 között gazdasági bűncselekmények miatt börtönben volt Oroszországban. Nemzetközi közbejárásra szabadult elnöki kegyelemmel. Jelenleg Londonban él és a Nyitott Oroszország nevű alapítványban dolgozik, amely az oroszországi ellenzék támogatására jött létre.

(MTI)

Lángol a Krími híd

Hatalmas robbanás rázta meg a Krímet és Oroszországot összekötő Kercsi-szorosi hidat, amely nem csupán a 2014-es annexió gyűlölt szimbóluma, de a a vasúti közlekedés szempontjából is kulcsfontosságú: a híd ugyanis a Krímben és a megszállt dél-ukrajnai területeken állomásozó orosz erők fontos ellátási útvonala.

A hídról készült felvételeken látszik, hogy a hídon közlekedő vonatból legalább két vasúti kocsi hevesen lángol, amelyet hatalmas fekete füstoszlop kísér.

A robbanás, amelyet a szemtanúk szerint kilométerekről is hallani lehetett, szombat reggel 6 óra körül történt, miközben egy vonat haladt át a hídon. Egyelőre nem világos, mi okozta a robbanást.

Nyár végén több robbanás is történt az Oroszország által megszállva tartott Krím-félsziget területén. Augusztus 9-én Novofedorivka térségében működő Szaki légibázis szinte teljesen megsemmisült, augusztus 15-én pedig egy lőszerraktár is felrobbant Dzsankoj térségében. Az ukránok nem vállalták magukra a támadásokat.

Régóta spekuláció tárgya, hogy a Krími híd lehet a következő célpont. Oroszország 2018-ban fejezte be a projektet: a 19 km hosszú Krími híd, Európa leghosszabb hídja Kercsi-szorosban a Krím-félszigetet és az orosz Krasznodari határterületet köti össze.

A Krími hídra mért csapás komoly harcászati siker lehet. Amennyiben az ukránoknak sikerül használhatatlanná tenni a hidat, elvágják a félszigetet Oroszországtól, ugyanis ez a legfontosabb szárazföldi összekötő-útvonala, és egyúttal jelentősen megnehezítik a déli fronton harcoló orosz katonák utánpótlását.

(Guardian)

Olvasói sztorik