Miért lett a tavalyinál is hosszabb a tanév az általános iskolákban, miközben csökkentették a szabadon felhasználható napok számát?
Ezt kérdezte a belügyminisztertől Brenner Koloman (Jobbik). Az ellenzéki politikus biztosra vette, hogy Pintér Sándor ezt a kérdést már megkapta a pedagógusokat képviselő szakszervezetektől, de válaszra sehol sem bukkant, és neki sem rémlik olyan érv, szempont, amely indokolta volna egy ilyen döntést. Arra is választ várt, milyen szakmai szempontok szóltak a döntés mellett? Kivel egyeztettek, kiket vontak be a döntést megalapozó álláspont kialakításának menetébe?
Rétvári Bence belügyi államtitkár válasza szerint a 2022/2023. tanév rendjéről szóló rendelet alapján a tanév valamennyi köznevelési intézménytípusban szeptember 1-jétől 2023. június 15-ig tart. Egységesen 187 az iskolai munkanapok száma, ami tanítási napokból és tanítás nélküli munkanapokból adódik össze.
Eltérés — az intézmények működési sajátosságainak megfelelően — a tanítási és a tanítás nélküli munkanapok számában van. Szerinte ez megegyezik a korábbi tanévek gyakorlatával. A tanítás nélküli munkanapok száma csak egyes intézménytípusokban változik (csökken), így az általános iskolában, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában.
Ezt az államtitkár azzal magyarázta, hogy ebben az intézményi körben a kormány
több időt kíván adni a tananyag elsajátítására és a személyes tanórai részvételre.
Arra is emlékeztetett, hogy a tanítási napok száma tanévenként változik, általában 180-185 tanítási nap között mozog. Ennek oka, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskolákban minden év szeptemberének első munkanapja és június 15. közötti összes munkanap tanítási napnak minősül, figyelembe véve, hogy a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap a tanuló számára tanítás nélküli pihenőnap.
Miután tanítási napokaz éves naptárhoz igazodnak, ezért azok száma tanévenként változhat
zárta magyarázatát Rétvári államtitkár.
