Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel – 433 igen, 123 nem és 28 tartózkodás mellett – elfogadta Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti politikusnak a magyarországi jogállam helyzetéről, az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértéséről szóló jelentését.
A jelentés egy fontos politikai lépés a parlamenttől, ugyanis eddig soha nem fordult olyan elő, hogy egy uniós szerv Magyarországot nem demokratikus országnak nevezze. Márpedig a mostani döntés szerint az Európai Parlament hivatalos véleménye az, hogy
Gwendoline Delbos-Corfield Judith Sargentinitől vette át a magyarországi demokrácia állapotával kapcsolatos jelentést az Európai Parlamentben, melynek akkor is árnyékraportőre volt, amikor az még Sargentinihez tartozott. A Sargentini-jelentés azért volt fontos, mert ez volt az alapja a Magyarország ellen elindított hetes cikk szerinti eljárásnak.
Magyarország ellen jó ideje folyamatban van ez az eljárás, és egyelőre nem látszik, mikor lehet lezárni. Arról is jogi vita van, hogy valójában van-e bármilyen következménye az eljárásnak, ami ellenünk folyik. A magyar kormány egyik kérése volt a pletykák szerint a költségvetési vétó körüli vitában, hogy rendezzék a hetes cikk ügyét. Ez azóta sem történt meg, és igazából azt sem tudni pontosan, hogy mikor záródhat le végre.
A mostani jelentés ennek az eljárásnak gyakorlatilag a frissítése. A Sargentini-jelentés kifejezetten régi jogállami problémákkal foglalkozott, amelyek egy része vagy megoldódott azóta, vagy kifejezetten rosszabb lett, esetleg jelentőségét is vesztette, Delbos-Corfield jelentése pedig ezeket frissítette a legújabb fejleményekkel.
Szó van benne például a Meseország Mindenkié című könyv körüli ügyekről, hogy csak egy aktuális példát hozzunk fel. A jelentést készítő küldöttség többször is járt Magyarországon, hogy az érintett szervezetekkel egyeztessen. Arról is szó van benne, hogy 2018 óta, amikor elindították a hetes cikk szerinti eljárást, rosszabbodott a helyzet Magyarországon, amiért az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is felelőssé teszik, mert nem léptek fel elég határozottan. Egyben fel is szólítják benne a két szervet, hogy lépjenek fel határozottan, és ne adjanak pénzt Magyarországnak.
Politikailag viszont kifejezetten fontos. Az utóbbi években az Európai Parlament az az uniós szerv, amely a leghatározottabban követeli a fellépést Magyarországgal szemben. A parlament egyben a leggyengébb uniós szerv is, de van egy nagyon fontos jogköre: bármikor leválthatja a bizottságot egy bizalmatlansági indítvánnyal. Ez a politikai nyomás vezetett oda, hogy a bizottság és a magyar kormány nagyon nehezen tud megegyezni a jogállami mechanizmussal és a helyreállítási alap pénzeivel kapcsolatban is. Miközben a bizottság és a kormány is törekedett a megegyezésre, az Európai Parlament politikai nyomása kifejezetten erőteljes volt.
A jelentés elfogadásának ezen a héten még fontos szerepe lehet, mert a bizottság vasárnap dönthet arról, mennyi pénz megvonását kéri Magyarországtól. Ez akár nagyon jelentős összeg is lehet, ám, ha igazak a hírek, adnak egy kibúvót is a magyar kormánynak.
A tanácsnak ugyanis egy hónapja van a döntésre, amelyet meghosszabbíthat három hónapra. A három hónap lejárta majdnem pontosan egybeesik azzal, ameddig meg kell egyezni a Helyreállítási Alap pénzeiről, hogy ne veszítsük el a vissza nem térítendő támogatásokat. A bizottság alapvetően azt szeretné, ha a magyar kormány elfogadná azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket korábban beígért, és ezek nyomán például felállna a közbeszerzési ügyeket vizsgáló Integritás Hatóság is. A bizottsági időhúzás egyben nyomást is jelenthet Magyarországra, hogy a vállalt változtatásokat tényleg vigye végig.
A Magyarország és az Unió közötti vitákról itt írtunk részletesebben, itt pedig arról, hogy miért pont az Integritás Hatóság felállítását kérte tőlünk az Európai Bizottság.
