Közelkép: bankárok, neves hazai és külföldi döntéshozók, közgazdászok, elemzők, vállalatvezetők konferenciát tartanak a Hiltonban. Az adósságválság enyhítése, a gazdasági növekedés is téma.
Mindeközben a devizakárosultak civil szervezetei kint, a szálloda előtt, zuhogó esőben, árkádok alá húzódva, hangszórókkal, szónokokkal. A Portfolio.hu igen rangos Budapest Economic Forum 2012 konferencia rendezvényét szemelték ki arra, hogy világgá kürtöljék: a bankok jogtalanul jártak el a devizaalapú hitelszerződéseknél. S hogy mit szeretnének ezzel elérni? A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, Kásler Árpád szerint azt, hogy bíróság elé állítsák a bűnösöket. Értsd: a bankárokat és akik még közreműködtek a devizaalapú hitelek kihelyezésében. Ez szerinte csak idő kérdése.
Jogalap nélkül gazdagodtak?
Kásler Árpád meggyőződése, hogy a bankok a devizaalapú hitelezéssel jogalap nélkül gazdagodtak. A szervezet ezt peres úton be is bizonyította. Az emlékezetes perben a Szegedi Ítélőtábla a következőt mondta ki ítéletében: tisztességtelen az az elszámolási mód, hogy a pénzintézet a kölcsön folyósításakor a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét, viszont a törlesztő részletet aztán devizaeladási árfolyamon számították ki. A pert egyébként Kásler és felesége kezdeményezte, és az OTP volt az alperes.
Az érdekvédő azonban nem elégszik meg ennyivel. Mert szerinte azt sem tehették volna meg a bankok, hogy a forintban megkapott hiteleket devizában számítva követeljék vissza.
Árfolyamról nem lehet beszélni?
Felvetettük, hogy a bankok (optimális esetben) tájékoztatták az ügyfeleket az árfolyamkockázatról. S az ügyfelek ennek tudatában szerződtek. Kásler erre azt válaszolta: árfolyamról nem lehet a devizaalapú hiteleknél beszélni. Mindegy, hogy miről tájékoztattak. Kölcsönösszegnek csak azt lehet nevezni, amit rendelkezésre bocsátottak. Ez forint volt. A forintnak pedig nincs árfolyamkockázata – szögezte le.
Hiába követelik az „ellenértéket” devizában. Mert az ügyfél nem ellenértéket, hanem kölcsönt vett fel. A kettő nem lehet egyenlő egymással. Ezért van szó jogalap nélkül gazdagodásról – tette hozzá.
Amivel nem mellesleg rengeteg ember életét tették tönkre. S a bankárok azóta is köszönik, jól vannak: bent kaviároznak, meg libamájat esznek a Hiltonban – adott hangot nemtetszésének.
Nem követelhetnek devizában?
Megemlítettük, az emberek felvehettek volna forinthitelt is. Csak annak magasabb volt a kamata. Ezért választották a devizahitelt. Kockáztattak. Igaz, valószínűleg senki nem számított arra, hogy ilyen elviselhetetlenül nagy is lehet a kockázat.
Erre ismét visszautalt rá: szerinte a törvény nem teszi lehetővé, hogy devizában számolva követelje a bank a forintban felvett hitelt. Ezt a véleményét kifejti a Kúria devizahitelesek pereivel kapcsolatos munkaanyagának véleményezésében is.
Mint megírtuk, a Kúria 50 devizahiteles per ítéletén rágta át magát, hogy olyan állásfoglalást készítsen, amely segítheti a bírákat, a hitelfelvevőket és a bankokat is a szerződésmódosítások ellentmondásos kérdéseinél. A munkaanyag egyébként az ún. fogyasztói devizahitelekre (kölcsönszerződésekre) vonatkozik, a lakáscélú devizahitelekre nem.
Kásler azt is megjegyezte: nem lehetett volna felső határérték nélkül kockázatot vállaltatni az emberekkel. Hogyan vállalhatna korlátlan kockázatot az adós, amikor a bére korlátos? – kérdezett vissza.
Szerinte egyetlen hibájuk volt az adósoknak: hogy hittek a jogállamiságban, a bankok tisztességében.
Nincs szükség az állami megmentő programokra?
Kíváncsiak voltunk arra is, mit szólnak a kormányzati segítőprogramokhoz: a végtörlesztéshez, az árfolyamgáthoz stb. Kásler szerint a devizahiteleseknek nem kell költségvetési pénzből segítség. Meggyőződése: erre nem kell pénzt pazarolni. Mégpedig azért nem, mert eleve jogtalan a követelés. Az állami segítséggel szerinte a politikai maffia ad a pénzügyi maffiának.
Mi a céljuk?
Az „ellenkonferenciát” a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete, a Hiteles Magyarok Fóruma, a Hiteles Mozgalom és a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztal szervezte. Ez az első közös „fellépésük”.
A kedden demonstráló szervezetek azt tervezik, hogy a jövőben mindenben közösen lépnek fel, együtt indítják a pereket, és nemzetközi fórumok elé viszik a devizahitelesek ügyét. Azt remélik, hogy nemcsak egyszerűen visszakaphatják a devizahitelesek a tőlük jogtalanul beszedett pénzeket, hanem a bíróságok kártérítésre is kötelezik majd a bankokat.
