A tervezettnél magasabb az infláció, ami rossz hír nekünk, mert többe kerül az életünk. Az állam viszont sokat nyerhet a megnövekedett adóbevételek miatt. De mivel más tényezők is vannak, összességében lehet, hogy még az állam sem jár jól.
Mellár Tamás közgazdász úgy becsüli, 100-140 milliárd forintot nyerhet a kormány, ha a tényleges infláció egy százalékkal magasabb lesz a tervezettnél. Az egyszázalékos inflációs plusz ugyanis szerinte mintegy fél százalékkal mérsékli a költségvetési hiányt. Márpedig most nagyjából erről van szó: 4,2 százalék volt a tervezett infláció, a tényleges pedig 5,5 százalék körül lehet az idén.
Fotó: Kummer János
Direkt rontanák a pénzt?
Pogátsa Zoltán közgazdász szerint azt mondani, hogy a kormány szándékosan tartaná magasan az inflációt azért, hogy ezzel nyerjen, hasonló spekuláció, mint amikor azt mondták, hogy a csődre játszanak. Nem sokkal magasabb az infláció, mint eddig, és nem a kormány „csinálja” – tette hozzá.
Mellár Tamás más véleményen van. Szerinte a korábbi kormányok és a mostani is előszeretettel használják az inflációt költségvetési egyenleg javítására. Ez azért igazságtalan, mert a lakosságnál lévő készpénz értéke is romlik. Így kevesebbet tudnak vásárolni a pénzükért, emiatt többe kerül nekik, hogy fedezzék a szükségleteiket, fizessék a számláikat. Olyan ez, mint egy különadó: inflációs adó. Ami persze a szegényeket sokkal jobban sújtja, mert ők a jövedelmük nagyobb arányát (vagy egészét) kénytelenek a megélhetésükre költeni – jegyezte meg.
Róna Péter viszont arról van meggyőződve, hogy nálunk az infláció egyszerűen a meggondolatlan gazdaságpolitika miatt magas.
Min nyerhet az állam?
Elvileg elég sokat nyerhet az állam azzal, ha magas az infláció – erősítette meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója, Kopik Tamás is. A két nagy bevételi forrás közül elsősorban az áfánál jelentkezhet jelentős plusz: a magasabb áfakulcs és a magasabb árak miatt. Az utóbbi hangsúlyosabb. Elméletileg az szja-ból is lehetne pluszbevétel, ha a vállalkozók (költségeik megnövekedése miatt) olyan jelentős áremeléssel reagálnának az inflációra, hogy abból bért is fejlesztenének. De ez ma nem igazán jellemző. Inkább az ellenkezője.
Érdekes ilyen szempontból a kiadási oldal is. Mivel a kormányok (így a mostani is) rendszerint alultervezik az inflációt, költségvetési oldalon emiatt megtakarítást realizálhatnak. Mégpedig azért, mert számos kiadásnál (pl. nyugdíjak, állami intézmények finanszírozása) az infláció emelkedéséhez kötött, hogy mekkora növekedés lehetséges. Ha pedig az infláció alultervezett, akkor kevésbé növekedhetnek a kiadások, így kevesebbet költ az állam. Igaz ez még akkor is, ha a nyugdíjaknál szeptemberben korrekciót számolnak. S mivel a bevételek nőnek, a kiadások csökkennek, ezzel együtt még többet nyer az állam.
Az infláció felpörgetése egyébként a forintban jegyzett államadósság mérsékléséhez is jó eszköz lehet (élnek is vele a világban sok helyen). Gondoljunk csak az ötéves állampapírokra. Kamatoznak ugyan, de ha közben jelentős az infláció, akkor a lejáratkor végül is kevesebbet ér a befektető pénze. Vagyis ezzel is az állam jár jól.
Nem csak nyereség lehet
Az látszik még, hogy a kormány nehéz helyzetben van, amikor szeretné egyensúlyba hozni a költségvetést, főleg úgy, hogy néhány nagy adóbevétel bevezetésétől elzárkózik (többkulcsos szja, ingatlanadó). Az egyensúlyjavítás terhét igyekszik jó részben a vállalatokra terhelni, például a minimálbéremeléssel, különböző díjak, különadók, kamarai regisztrációs díj bevezetésével. Ezek eltérő nagyságú tételek, de összesítve hatalmas összeget jelentenek – hívta fel a figyelmet Kopik Tamás.
Mi történik ilyenkor egy céggel és mit tehet? Ha több a befizetnivalója, csökken a nyeresége. Hogy ezt ellensúlyozza, emeli az árait. Ezzel (ha áttételesen is) az állam szintén továbbgerjeszti az inflációt. Persze kérdés, hogy a megemelt árakat megadja-e a piac vagy sem. Ha nem, akkor nem nő a cégek bevétele, a foglalkoztatás, végső soron az adóbevétel sem.
A másik oldalról, mivel a reálkeresetek és emiatt a fogyasztás is csökken, ez visszavetheti az adóbevételeket. Kopik Tamás szerint a fogyasztáscsökkenés olyan mértékű is lehet az idén, hogy akár el is tűnhet a magasabb árak miatt várt áfabevétel-növekedés.
Nehéz megmondani, tényleg nyer-e az állam
A magasabb adók és árak miatt pedig az emberek tömegesen reagálhatnak úgy, hogy kikerülik a számlaadást és az adófizetést. A mai helyzetben, amikor már sokadik éve széles körben csökkent a jövedelem és közben a megélhetés terhei emelkedtek (közüzemi díjak, élelmiszerárak, üzemanyag, törlesztési részletek), ez várható.
Ezek miatt az előre nehezen számszerűsíthető tételek miatt mondta azt Kopik Tamás, hogy nehéz megmondani, mennyit nyer a kormány az inflációval. Még az sem kizárt, hogy a remélt pluszbevétel végül nem folyik be – jegyezte meg.
Fotó: Neményi Márton
A meglepetés ára
Másrészt a „meglepetésinflációnak” jelentős terhei is vannak. Bizonytalanságot okoz (a cégeknél is), hogy folyton változnak az árak, ennek adminisztratív költségei is lehetnek, kiszámíthatatlanná válik a költekezés, nehezedik a tervezés, stb. Az infláció növekedésének hosszú távon csak költségei vannak – összegzett.
Ennek ellenére nem számít arra, hogy rövid időn belül lejjebb menne az infláció. Nincs annyi bevétel, hogy az állam fenntartását a meglepetésinflációk nélkül finanszírozni tudná. Így pedig az infláció beépül a várakozásokba, emiatt a cégek tovább emelik az áraikat. Ezt az öngerjesztő folyamatot pedig nagyon nehéz visszafordítani. Ezért veszélyes a tartósan magasan tartott infláció – tette hozzá Kopik Tamás.
Máshol orvosság
Az adósságállomány elinflálása világszerte törekvés, az USA-ban, Japánban, Európában is. Még akkor is, ha tagadják ezt – mondta Róna Péter. Ennek egyik eszköze a valuta leértékelése, ami segíti az exportot is (a devizabevételek növekedésével), a másik, hogy magasan tartják az inflációt. Azonban mindkettővel óvatosan kell bánni. Kis mértékben orvosság ilyen módon csökkenteni az adósságot. De ha elszabadul ez a két eszköz, akkor az „halálos lehet” – mondta.
Magyarországon jelenleg egyik eszköz sem használható az adósságkezelésre a devizaadósságunk nagy aránya miatt. Akkor lehetne 4-5 százalék körüli inflációval eredményesen javítani a jelenlegi helyzeten, ha a devizaadósságunk legfeljebb 20-30 százalék lenne és nem 65 százalék körüli, mint most. Így ugyanis a magas infláció és a leértékelt forint miatt tovább nő a devizaadósságunk. Szerinte ezért nem tud nyerni a kormány a magas inflációval.
