Gazdaság

Mérséklődnek, de még nagyok a pénzügyi kockázatok

Jóllehet a magyar pénzügyi szektor kockázatai a 2008 szeptemberét követő fél évben tapasztalt rendkívüli helyzethez képest számottevően mérséklődtek, de még mindig nagyok.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) első ízben tette közzé új típusú negyedéves pénzügyi kockázati jelentését, amely szerint a gazdaság finanszírozhatósága és a pénzügyi közvetítőrendszer likviditása érdemben javult.

A kockázatok főként a hitelpiaci területen összpontosulnak. A bankrendszer 2009-ben nagyarányú portfólióromlást szenvedett el, miközben megőrizte jövedelmezőségét. Több fontos strukturális mutatója jelentősen javult, beleértve például a hitel-betét arányt. Javult a bankok tőkeellátása, ám a nagy kockázatot hordozó devizahitelek állományi súlyát nem sikerült érdemben csökkenteni.

A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége 2009-ben mérsékelten romlott, az értékvesztési fedezet számottevően csökkent. A szektor hitelbiztosítéki fedezettsége ugyanakkor magas szintű, piaci kockázatai korlátozottak, s likviditási helyzete is kedvező.

A PSZÁF szerint a válság a gyenge helyzetű ingatlan- és gépjárműszektort finanszírozó pénzügyi vállalkozásokat sújtotta leginkább. Tavaly e szektor egésze veszteséges volt. A pénzügyi csoportokhoz tartozó szolgáltatók esetében a negatív eredmény a csoport jövedelmezőségét csökkenti, miközben az újratőkésítés terhe is rájuk hárul. A független vállalkozások esetében a veszélyeztetettség jóval nagyobb, mert kérdéses, hogy a negatív jövedelmezőségű, tőkehiányos szolgáltatók képesek lesznek-e a közeljövőben új tőkét, illetve finanszírozást szerezni.

Az elemzés alapján a hitelpiaci szolgáltatók hiteleinek minősége 2009-ben jelentősen romlott. Az év végén az összes hitelnek a szerződések darabszámát tekintve nagyjából egyharmada, állományi arányok szerint pedig egy hatoda késedelmes volt. A becslések szerint tavaly a teljes hitelállomány 3,5-4 százaléka veszett el. A romlást részben elfedi az újratárgyalt hiteleknek az állomány mérete szerint ötszörös, az állományi arányok szerint pedig négyszeres bővülése. Az utóbbi két évben több mint 30 ezer lakóingatlan került végrehajtási vagy egyéb tartozásrendezési, illetve követelés-értékesítési eljárás alá.

A szervezet elemzése alapján a hitelezők fő kockázata 2010-ben az, hogy adósaik jövedelmi-pénzügyi helyzete nem javul, sőt, a munkanélküliségi és a vállalati csődráta tovább nőhet. A hiteladósok fő kockázata pedig az, hogy a tartozásbehajtáskor további több tízezer adós veszíthetné el a biztosítékul lekötött vagyontárgyait, legrosszabb esetben lakóingatlanát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik