Vadai Ágnes írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Polt Péternek, miután a Direkt36 megírta, hogy orosz hackercsoportok évek óta kibertámadás alatt tartják a külügyminisztériumot. A DK politikusa arra volt kíváncsi, hogyan értelmezi a legfőbb ügyész a hazaárulás bűntettének Btk. 258. paragrafusa szerinti tényállását.
Vadai Ágnes már a cikk megjelenése napján jelezte, Polt Péternek hivatalból eljárást kellene indítania Szijjártó Péter ellen. Akkor arról beszélt, az oroszok már nem a spájzban, hanem a kormány dolgozószobáiban vannak, amihez a külügyminiszter is asszisztált.
Vadai Ágnes a kérdésében azt írta, nem az orosz kibertámadás a meglepő, hanem a magyar külügy védtelensége.
A cikkre a külügyi tárca korábban mindössze annyival reagált, hogy nem foglalkozik kampányhazugságokkal, de nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor maga ismerte el, hogy az összes magyar minisztérium folyamatos kibertámadás alatt áll.
Vadai Ágnes szerint a kormány illetékeseinek, jelesül Orbán Viktor miniszterelnöknek a támadásokról tudnia is kellett, mert azokat szinte lehetetlen úgy véghez vinni, hogy fölismerhető nyoma ne maradjon.
A kormány ehhez képest szervezetileg úgy alakította át a
magyar kibervédelmet, hogy az éppen ezeknek az átalakításoknak köszönhetően jó ideje tehetetlen a támadásokkal szemben, a támadások tényét pedig eltitkolta a nyilvánosság és az ország előtt.
Emlékeztetett rá, hogy orosz kibertámadások értek más országokat is, csak azok kormányai másként reagáltak. A cseh kormány például nemcsak a nyilvánossághoz fordult, hanem értesítette a támadás tényéről a szövetséges országok társszerveit is.
A legfőbb ügyésznek Vadai Ágnes idézte a Btk. 258. § (1) bekezdését, amely szerint
hazaárulást az a magyar állampolgár követ el, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn.
Az ellenzéki politikus szerint Magyarország alkotmányos rendjének megsértését a kormány önerőből megoldotta, nem volt szüksége
külföldi szervezettel fenntartott kapcsolatra, de ha a Direkt36 értesülése helytálló, akkor
az oroszok már nem is a spájzban vannak, hanem a magyar külügyben és a magyar kormányban – ami pedig az ország orosz csatlósállammá válásához vezető egyenes út, és mint ilyen, függetlenségének és szuverenitásának súlyos sérelme.
A kormánynak és a kormányfőnek tudnia kellett, hogy az ország rendszeres orosz kibertámadás célpontja, erre pedig úgy reagált, hogy előbb leépítette a kibervédelmet, majd ezt az egészet eltitkolta – tette hozzá. Szerinte minisztériumi levelezéseket, államtitkokat átengedni az oroszoknak fölveti
a Btk. 258. § (1) bekezdése szerint megvalósuló, (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő hazaárulás, tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűntettének alapos gyanúját.
Ezért arról is megkérdezte a legfőbb ügyészt:
- indított-e hivatalból eljárást a cikk alapján állam elleni bűncselekmények, például hazaárulás, alapos gyanúja miatt, ha nem, kíván-e eljárást indítani az írásbeli kérdés nyomán, amint arra az elmúlt években nem ritkán sor került?
A legfőbb ügyész válaszában arra nem tért ki, ő hogyan értelmezi a hazaárulást, de jelezte, a kérdést feljelentésként értékelte és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította. A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint már a cikk megjelenése napján, hivatalból nyomozást rendeltek el
a Btk. 423. § (1) bekezdésébe ütköző információs rendszer vagy adat megsértése vétségének gyanúja miatt. A nyomozó hatóság eljárásának minden büntetőjogi szempontból releváns tényre ki kell terjednie
– írta Polt Péter.
