Tudomány

A jövő városa: okos és fenntartható, de mit jelent ez pontosan?

Sun xiumin / Imaginechina / AFP
Sun xiumin / Imaginechina / AFP
Az elmúlt évtizedekben a városok elképesztő terjeszkedésen és fejlődésen estek át világszerte, de éppen az urbanizált területek azok, amelyek a leginkább megkövetelik a fenntarthatóságot. Amennyiben csökkenteni akarjuk a bolygóra nehezedő nyomást, gyökeresen át kell alakítanunk településeinket. A megoldást részben az adhatja, hogy miként tervezik és irányítják a várost, illetve hogy a szolgáltatásokat hogyan biztosítják a lakók számára.

A városi népesség már most a globális populáció több mint 50 százalékát alkotja, az arány pedig egyre növekszik. A klímaváltozás korában az urbanizált területek különösen fenyegetettnek számítanak, a városi hősziget-hatás például fokozhatja a forróságot, de a települések légminősége is hagy kívánnivalót maga után. A városlakók érdeke is lenne, hogy minden elérhető eszközzel küzdjünk a környezet átalakulása ellen.

További gondot jelent, hogy a nagy települések jelentős kibocsátónak számítanak. Az ENSZ adatai alapján a városok csupán a szárazföld 2 százalékát foglalják el, mégis az üvegházhatású-emisszió 70 százalékáért felelősek. A települések terjeszkedése, a növénytakaró csökkenése és a fogyasztói szokások ráadásul sok helyen egyre nagyobb nyomást helyeznek a környezetre.

Okosvárosok jelenthetik a megoldást

Sok szakértő véli úgy, hogy a fenti problémák megoldásához intelligens technológiákra is szükség lesz. Bár az okosvárosoknak nincs pontos definíciója, nagy általánosságban elmondható, hogy az ilyen urbanizált területeken elektronikus és digitális megoldásokkal gyűjtik az adatokat, illetve azokat felhasználva működtetik a települést. A járművek információi alapján például finomítani lehet a közlekedést, ami nemcsak a gyorsabb célba érést, hanem a fogyasztást, az emissziót is csökkentheti.

Ugyan az okosváros koncepciója meglehetősen friss, a megoldás környezeti szempontjai pedig annál is újabbak, már most megállapítható, hogy az elképzelésben komoly lehetőségek rejlenek. Egy jól funkcionáló okosvárosban mérséklődhet a kibocsátás, javulhat a légminőség, és hatékonyabbá válhat az újrahasznosítás, valamint a vízgazdálkodás. Egyelőre mindez azonban csak terv, a megvalósítás előtt pedig jelentős akadályok állnak.

Angeliki Maria Toli, a University College London munkatársa kollégájával egy 2020-as tanulmányban a fenntarthatóság tényezők tükrében vizsgálta az okosvárosok definícióit a szakirodalomban. A kutatók 43 eltérő meghatározást írtak le, melyekben ugyan akadtak közös elemek, de különbségek is szép számmal voltak. Ez már önmagában jelzi, hogy ingoványos, ellentmondásos kérdéskörről van szó. Ahhoz, hogy egy okosváros fenntartható legyen, mindenekelőtt a szilárd definíciókat kellene lerakni.

Sok a kihívás

2015-ben az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ipari Bizottság tíz urbanizált régió, Nagy-London, Birmingham, Leeds, Glasgow, Sheffield, Bradford, Edinburgh, Liverpool, Manchester és Bristol révén elemezte az intelligens technológiák fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeit és lehetőségeit. A szakértők a pozitívumok mellett a nehézségeket is kiemelték, a jelentésben például megállapították, hogy eddig kevés a kézzelfogható eredmény, ami lassítja a fenntartható megoldások finanszírozását, a nem fenntartható megoldások pedig bizonyos esetekben relevánsabbak. Emellett a zöld célok elérése iránti motiváció hiánya is problémát jelent.

Hogy kicsit a konkrétumok felé is elkanyarodjunk:

egy okosváros komoly beruházást igényel.

Ahhoz, hogy a rendszer igazán hatékony legyen, minden szempontból megfelelő – átjárható, stabil és biztonságos – információs és kommunikációs infrastruktúrára van szüksége. Lényegében ez a rendszer jelenti az alapját annak az adatgyűjtésnek, amely lehetővé teszi az összehangolást. Ahhoz, hogy egy város ne csak okos, hanem fenntartható is legyen, ezt az infrastruktúrát a zöld szempontok alapján kell megtervezni. Olyan szenzorokat kell például telepíteni, amelyek a levegő minőségét is mérik, a rendszer pedig a szennyezettségre vonatkozó információkat is figyelembe veszi a forgalom irányításakor.

Ha az infrastruktúra a zöld szempontok alapján, nem a környezet kárára épül is ki, nem szabad megfeledkezni róla, hogy az okosváros üzemeltetése rengeteg energiát igényel. Amennyiben a város területén sikerül is mérsékelni a kibocsátást, a csökkenés mit sem ér, ha a rendszer által használt áramot fosszilis energiahordozók égetésével állítják elő. A fenntarthatóság miatt ezért az is nélkülözhetetlen, hogy az okosváros energiaigényét megújuló forrásokkal, lehetőleg helyben fedezzék. Nagyon fontos továbbá, hogy a település lakói is okosak legyenek: hatékonyan, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva kezeljék a technológiát, közlekedjenek.

A valódi kulcsot az jelentheti, hogy miként tudja a település megtalálni az egyensúlyt az okos és a fenntartható szempontok között. Egy okosvárosban inkább a technológia áll az előtérben, míg a fenntarthatóság oldaláról a környezetbarát és ellenálló tervezés van a fókuszban. Egy város közlekedése lehet bármennyire finomra hangolt, ha nincs határain belül elég zöldterület; és rendelkezhet kiterjedt tömegközlekedési hálózattal, ha azt nem tudja hatékonyan üzemeltetni.

Okososzlop

A jövő okosvárosaiban az okos közvilágítás is kiemelt szerepű. Az okososzlop ingyenes wifivel, segélyhívó gombbal, térfigyelő kamerával, digitális hirdetőoszlop funkcióval és elektromosautó-töltővel is rendelkezik. A póznák internetes összekapcsolását és az optikai kapcsolatot a Vodafone biztosítja.

A cikk a Vodafone támogatásával készült.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik