„Az, hogy valaki ismerős vagy hirdetés útján, saját maga vagy ingatlanközvetítő segítségével keres vagy kínál ingatlant, nagyon változó. Minden esetben igaz viszont, hogy ha vevőként úgy érezzük, hogy végre rátaláltunk álmaink ingatlanára – legyen az egy helyes kis lakás vagy egy nagyszerű kertes ház – ne ragadjanak el az érzelmeink; az ingatlan komoly vagyontárgy, hozzunk alapvetően racionális döntést” – mondja a szakértő.
Vásárlás esetén alapvetően három fontos dologgal kellene kezdeni a lakásvásárlást:
- az ingatlan megtekintése,
- műszaki állapot felmérése,
- ingatlan jogi helyzetének megismerése.
Ha megvan a kiszemelt ingatlan, az első és legfontosabb lépés mindenképpen az ingatlan figyelmes megtekintése, bejárása, megismerése; kérdezzünk rá, hogy pontosan mi tartozik hozzá, mi az, ami közös használatú (például tároló vagy kert), milyen közművek vannak, hol vannak a telekhatárok. Ezzel szorosan összefügg a műszaki állapot felmérése, amihez szükség esetén kérjük szakember segítségét, aki megvizsgálja az ingatlant és megítéli annak állapotát, az esetleges problémákat és azok okát (mitől nedves a fal, milyen a tető állapota, és így tovább). A tájékozódás része az ingatlan jogi helyzetének megismerése is: kik a tulajdonosok (van-e tulajdonostárs), van-e haszonélvező vagy bérlő, aki az ingatlan használatára jogosult, van-e teher az ingatlanon, mondjuk bankhitel, de ide tartozik a közös költség és a közmű tartozás is.
Ha házeladásról van szó, fontos, hogy támogassuk a vevőt: mind a műszaki, mind a jogi helyzetről adjunk részletes tájékoztatást, ez az eladói érdek is, ne a szerződéskötés előtt derüljön ki, hogy van egy bérlője az ingatlannak, vagy a beköltözés után, hogy fennáll egy régi műszaki hiba. Ezek ismertetése az eladónak is érdeke, később nem lesz vitás, hogy a vevő ennek ismeretében vásárolta meg az ingatlant.
Ezt követheti a felek elképzeléseinek egyeztetése, például a végleges vételár meghatározása, fizetési ütemezés, előleg/foglaló és tehermentesítés kérdései, birtokbaadás, egyebek
– mondja az ügyvéd.
A szerződéskötés lépései
Az ingatlan, illetve annak műszaki és jogi állapotának megismerése, továbbá az egyeztetés, a feltételek meghatározása és a megegyezés után az ügyvéd – a tulajdoni lap, esetleg más okiratok és a felek okmányainak ellenőrzését követően – elkészíti a szerződéstervezet szövegét. Ezután kerül sor az adásvételi szerződés részletes megbeszélésére, a jogi tájékoztatásra, majd a szerződés (és a kapcsolódó iratok) aláírására és ügyvédi ellenjegyzésére. Általában az ügyvéd intézi a szerződés benyújtását a földhivatalhoz, illetve bankhitel esetén a szerződést a bankhoz is el kell juttatni, ezt a leggyakrabban a vevő intézi.
Az első lépésekhez nincs szükség ügyvédre, de ha megvan a vásárlási szándék, érdemes minél előbb egyeztetni, hiszen egy ügyvéd jobban átlátja az adásvételt, mint egy laikus. „Az említett jogi tájékozódásban már az ügyvédnek is komoly szerep jut, hiszen az ingatlan tulajdoni lapját lekérve ismertetni tudja annak jogi helyzetét, ellenőrizni tudja a felek személyazonosságát – ez kötelessége is a szerződéskötést megelőzően” – magyarázza dr. Molnár Adél. „Elengedhetetlennek tartom az ügyvéd bevonását azt megelőzően, hogy bármilyen jogcímen vagy megnevezéssel pénz kerül átadásra bárki részére, továbbá, ha írásbeli nyilatkozat tételére kerül sor, legyen az vételi ajánlat, elfogadó nyilatkozat, előszerződés, vagy éppen az ingatlanközvetítővel kötendő megállapodás.”
„Tipikus szerződés nincsen, azt a felek megállapodása alapján alakítjuk ki” – mondja a szakértő. „Az ügyvéd mindkét felet segíti abban, hogy gyorsan és jogszerűen létrejöjjön a jogügylet, mindenki biztonságban legyen, legyen megoldás az adott helyzetben fontos kérdésekre, szerződésszegésre. Utóbbira például a laikusok tipikusan ritkán gondolnak, pedig a jó szerződés hangsúlyos része az, hogy mi történik akkor, ha valamelyik fél – akaratlanul is akár – nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Az ügyvéd személye biztosítja, hogy mindez érthető, teljesíthető, jogilag megfelelő megállapodássá álljon össze, amely egyik fél számára sem egyoldalúan hátrányos vagy előnyös.” Egy ingatlanügyletnél nem csak a pénzügyi veszteséggel jár a tájékozatlanság vagy egy rosszul megszerkesztett, esetleg hiányos szerződés, hanem más, nagyon komoly következményekkel is, hogy csak egy példát mondjak, egy kiköltözési kötelezettség is okozhat legalább akkora gondot.
A jogszabályi előírásokat – ideértve az adó- és illetékszabályokat is – az okiratot szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd jól ismeri és a konkrét ügylethez kapcsolódóan tájékoztatja is róla a feleket, részletesen elmagyarázza az előírásokat és a lehetőségeket.
Biztatnék is mindenkit, hogy kérdezzen bátran, már a kifejezések is idegenek lehetnek, a szabályok bonyolultak, muszáj érteni, mit írunk alá, mit vállalunk
– mondja dr. Molnár Adél.
Az új és a használt ingatlanok esetében máshol fordulnak elő a tipikus problémák, amit előre lehet kezelni a szerződésben. Új lakás esetén két gyakori problémával találkozhatunk: az egyik az, hogy a dolog természeténél fogva legtöbbször előre finanszíroz a vevő, azaz még nincs készen, nem beköltözhető az ingatlan. „Emiatt pontosan és részletesen szükséges szabályozni a fizetési ütemezést, a késedelem jogkövetkezményeit, a birtokbaadást, az elállási jogot, ne járjunk úgy, hogy fizettünk már akár egy komolyabb összeget, a határidő csúszik, vagy akár további, eredetileg nem várt fizetési kötelezettségünk jelentkezik” – mondja az ügyvéd. A másik nehézség, hogy sokszor tömeges szerződéskötés történik, ezért az eladó készít egy minta-szerződéstervezetet, és nehézségbe ütközik, hogy minden vevővel külön-külön tárgyaljon az egyedi megoldásokról, igényekről. „Ezzel együtt mindig meg kell próbálni elérni, hogy ha számunkra fontos egy rendelkezés, vagy épp ellenkezőleg, hátrányos vagy vállalhatatlan, akkor a végleges okirat számunkra megfelelően készüljön el – ha ez nem sikerül, akkor inkább ne szerződjünk, sajnos erre is van példa, hogy ezt javasoljuk.”
Használt ingatlan esetén az előnyünk az, hogy az ingatlan létezik, megismerhető. „Ismerjük is meg – ahogy említettem, akár szakember segítségét kérve. Az ingatlanokkal kapcsolatos peres ügyek jó része szavatossági jellegű, az egyszerű megtekintéssel nem felfedezhető rejtett hibákkal kapcsolatos, érdemes megpróbálni elkerülni egy ilyen pert.” A másik nehézség, hogy gyakran „láncolatban” van a vevő és az eladó, maguk is eladnak és vesznek, a szerződésnek tekintettel kell lennie egy másik létező vagy tervezett szerződésre, eladásra, vételre.
Lényegesnek tartom, hogy a fizetési, teljesítési láncolat végig legyen gondolva, sok álmatlan éjszakát megspórolhatunk, ha sikerül olyan konstrukciót kialakítani, hogy beleférjen egy-egy nap csúszás
– tette hozzá a szakértő.
„Főszabályként azt lehet tanácsolni, hogy vevői oldalon ne fizessük ki a teljes vételárat, ha nem léphetünk birtokba, ugyanígy eladóként ne engedjük meg a vevő tulajdonjogának bejegyzését és ne adjuk birtokba az ingatlant, ha nem fizette meg a teljes vételárat. Természetesen az élet ennél sokkal változatosabb élethelyzeteket produkál (mondjuk a vevő szeretné elkezdeni a felújítást a teljes vételár megfizetése előtt vagy az eladó a vételár kézhezvétele után is maradna még), ezekben az esetekben még fontosabb, hogy egyeztessünk” – tanácsolja dr. Molnár Adél. „Gyakori kérdés például a végrehajtás alatt álló vagy a bank által visszavett ingatlanok témája és a házassági vagyonjogi vonatkozások, ezekben az esetekben is érdemes az ügyvéd tanácsaira támaszkodni. Az ügyvédi megbízás egy bizalmi viszony, bátran kérjenek tanácsot, így tudjuk közösen kialakítani a legelőnyösebb, betartható, és jogilag is megfelelő szerződést.”
