A leglényegesebb elem – hogy a bankoknak a korábbihoz képest nagyobb tőketartalékot kell képezniük – elemzők szerint a legtöbb európai banknak nem fog problémát okozni.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a szigorúbb szabályozás feszítettebbé teszi a bankok működését, és ez hatással lehet a gazdaság finanszírozására, azaz a hitelek mennyiségében és költségében jelentkezhet. Másrészt viszont az is igaz, hogy éppen a szigorítások védik meg a bankokat attól, hogy a bedőlt hitelek magukkal rántsanak pénzintézeteket, és ezzel veszélybe sodorják a gazdaságokat.
A Bázel III. megalkotói is azt emelték ki, hogy a szigorítás hozzájárulhat a pénzügyi stabilitáshoz és a növekedéshez. A követelmények bevezetése fokozatos lesz, így a bankok fel tudnak készülni az alkalmazásukra, miközben támogatni tudják a gazdasági kilábalást – fogalmazott a hétvégi tanácskozást vezető Jean-Claude Trichet EKB-elnök.
Nout Wellink, a bázeli bankfelügyeleti bizottság és egyben a holland jegybank elnöke szerint az új tőkekövetelmények biztosítani fogják, hogy a bankok jobban ellenállnak majd a gazdasági és pénzügyi kihívásoknak, és valójában ezzel támogatják a gazdasági növekedést.
A svájci pénzügyi felügyeletnél azt jelezték, hogy náluk valószínűleg szigorúbb lesz a szabályozás a globálisnál, legalábbis az ország két nagybankjával, az UBS-sel és a Credit Suisse-szel szemben.
