Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket a napokban Bence. Az általa küldött képen két diákbérlet látszik, mindkettő szeptember 30-án járt le, vagyis addig voltak érvényesek. Csakhogy az egyiket tulajdonosa augusztus 31-én vásárolta, míg a másikat szeptember 1-jén. Ez azt jelenti, hogy aki augusztus 31-én vette a bérletet, az egy nappal többet utazhatott, ami nem tűnik igazságosnak.
Egy lehetséges magyarázat szerint vásárláskor a rendszer az épp aktuális hónapot számolja, amikor a bérlet érvényességét megállapítja, így a 31 napos augusztusban váltott havi bérlet 31 napig érvényes, míg a 30 napos szeptemberben vásárolt szelvény 30 napig. Akárhogy is, azért ez elég béna. Ha például nem havi, hanem 30 napos bérletet lehetne venni, az ilyesmi elkerülhető lenne.
Frissítés:
A bejegyzésre reagálva a BKK az alábbi tájékoztatást küldte:
A blogban is említett esetek valóban elkerülhetők lennének, ha 30 napos bérletek kerülnének forgalomba, megítélésünk szerint azonban ez ennél az előnynél nagyobb visszalépést jelentene a szolgáltatási színvonalban. 2008. január 1-jétől az úgynevezett csúszó érvényességű, azaz tetszőleges kezdőnappal váltható havi bérletet vezetett be az árakat megállapító Fővárosi Közgyűlés. Az új bérlet ötvözi a két régi fajta termék előnyeit: tetszőleges kezdőnappal váltható, mint a korábbi 30 napos bérlet, és egy hónapig érvényes, mint a korábban használt havi bérlet.
Amennyiben nem havi bérleteket forgalmaznánk, hanem 30 napos bérleteket, akkor a bérletek csak 12×30=360 napon keresztül, azaz 5 (szökőévben 6) nappal rövidebb ideig lennének használhatók, mint 12 darab, egymást követő érvényességű havi bérlet. A havi bérletek használata esetén ez elkerülhető, amelyek dátumozási módját az alábbiakban foglaljuk önnek össze.
A BKK díjszabása rögzíti, hogy „A havi bérletek tetszőleges kezdőnappal válthatók, érvénytartamuk egy hónap, az adott hónap adott napjának (kezdőnapnak) 0 órájától a következő hónapnak a kezdőnappal megegyező napjának 02 órájáig érvényesek. (Például a hónap 10-étől váltott bérlet a következő hónap 10-én 02 óráig érvényes, a február 1-jétől váltott március 1-jén 02 óráig, a március 31-étől váltott május 1-jén 02 óráig érvényes és így tovább).”
Az érvényességi idő végét alapvetően úgy kell megállapítani, hogy a kezdőnaphoz hozzáadunk egy hónapot, majd levonunk belőle egy napot. Például 10-ei kezdőnap esetén az utolsó teljes érvényességi nap a következő hónap 9-ik napja. (A következő havi bérlet pedig újra 10-ei kezdőnappal indul, így az egy évet 12 db havi bérlettel lehet lefedni.)
Ebből a szabályból következik, hogy azok a bérletek, amelyek érvényessége 31-én kezdődik, azok a következő hónap 30-án járnak le. Ha valaki éppen 1-jei kezdőnappal vált havi bérletet, annak értelemszerűen a hónap utolsó napjáig kell érvényesnek lennie. Mivel szeptemberben csak 30 nap van, ezért a szeptember 1-jei kezdetű bérlet érvényességi ideje csak szeptember 30-áig tarthat. Ez a naptári sajátosságok miatt egybeesik az augusztus 31-ei kezdőnapú havi bérlet érvényességi idejének végével.
Az érvényességi időkről szóló táblázat az alábbi linken látható: http://www.bkk.hu/ tomegkozlekedes/jegyek-es- berletek/gyakran-ismetelt- kerdesek/ervenyessegi- tablazatok/. Itt jól látszik az egyes hónapok eltérő hosszának hatása, például az is, hogy február utolsó napja akár 4 féle kezdőnap esetén is lehet az érvényességi idő vége.
