Ami az előnye, az a hátránya is – mondja Anna, aki 2011 októbere óta dolgozik Angliában bentlakásos ápolóként.
„Nem kell lakást bérelni, mert a lakhatás biztosított, egy bőrönddel megoldható minden. Munka alatt szinte semmilyen költsége nincs az embernek, se étkezésre, se rezsire, se mosóporra nem kell kiadni, így viszonylag rövid időn belül szép összeget lehet keresni, és félre is rakni. Ugyanakkor nincs otthonod, nincs olyan, hogy este akkor már semmit nem kell csinálni. Persze, lehet itt is lakást bérelni, de minek, ha valaki folyton dolgozik? Illetve, ez a fizetés itt azért nem sokra elég.”
A jogosítvány előny az ápolói munka megszerzéséhez – Anna éppen Genfbe utazik egyik kliensével
Anna idősgondozással kezdte, de hamarosan váltott, és most két mozgássérült kliense van. Felváltva tölt két hetet egyikükkel Londonban, a másikkal Southamptonban.
„Az Anglián belüli utazást az ügynökség állja, és sokszor szállást is biztosít a két munka között kieső éjjelekre, de ez erősen cégfüggő.”
Éva egyéni vállalkozóként dolgozik – jelenleg egy 92 éves, demenciás nénire vigyáz Londontól nem messze, Addlestone-ban.
„Június óta vagyok a hölgy gondozója, ami időnként nagy kihívást jelent. Nem csak azért, mert a bentlakás miatt kicsit olyan, mintha minden nap a munkahelyeden lennél, hanem mert a néni betegségéből adódóan gyakran nem emlékszik a valóságra. Volt már olyan, hogy a Tescóban menekült előlem, mert azt hitte, egy idegen követi.”
Éva jelenleg egy idős hölgyre vigyáz
Szerencsére az idős hölgy fizikailag teljesen fitt, nem kell fürdetni és pelenkázni. De előfordul, hogy éjszaka felébred, és abban a tudatban, hogy reggel van, felöltözik, és mászkál a lakásban.
Az ápolók munkaideje tehát szinte soha nem ér véget – reggel általában korán kezdenek, és ha kell, éjszaka is kelnek. Az idejükkel szinte egyáltalán nem ők gazdálkodnak – számol be róla Anna is.
„Egyhuzamban kell lehúzni több hetet, nincs esti kimenő, mozi, kocsma, barátok. Gyakorlatilag az ébren töltött idő az a gondozottról szól, amit az Ő otthonában, az Ő “szabályai”, szokásai szerint kell tölteni, felnőtt, független emberként ehhez nem mindig olyan egyszerű alkalmazkodni. Napi 2 szabad óra biztosított, de azt a gondozottal kell egyeztetni, hogy mikor vehetjük ki.”
József szintén ápoló, de nem bentlakó, hanem úgynevezett látogató gondozó Dél-Londonban. Bringával jár, és naponta összesen akár 40 kilométert is teker a klienseihez.
„Naponta 12-15 kiszállásom van – reggel fél hétkor kezdek az első gondozottnál, és este fél kilenckor végzek. Közben van egy több órás ebédszünetem. A látogatások lehetnek 15 percesek, és kétórásak is, attól függően, mire van szüksége a páciensnek.”
József akár 40 kilométert is leteker naponta
Van, akinek csak a gyógyszerét kell beadni, de van olyan is, akinek társaságra és fizikai segítségre van szüksége.
„Előfordul, hogy egy klienshez naponta többször is megyek. Egyik hatvan év körüli gondozottamat például nekem kell fürdetnem esténként, amiről rendszeresen győzködni kell. Korábban alkoholista volt, és a nehéz természete miatt a felesége nem tudott tovább egyedül vigyázni rá. Így most napi kétszer két órában ápoló jár hozzá.”
József korábban a Cityben dolgozott általános asszisztensként, tárgyalótermeket készített elő rendezvényekre, de azt a munkát hamar megunta. Ahogy fogalmaz, nem volt eléggé emberközeli. Az ápolói munkát ugródeszkának tekinti, a jövőjét mindenképpen olyan közegben képzeli el, ahol emberekkel törődhet.
A kliensek
Az ápolásra szorulók lehetnek idős emberek, mozgássérültek vagy éppen mentális problémákkal küzdők, esetleg mindhárom egyszerre.
József szerint minden egyes ügyfél egy élettörténet.
„A pácienseim között van totálisan leépült háborús veterán, aki a Falkland-szigeteken harcolt, megjárta Észak-Írországot és még a délszláv háborúkban is részt vett, mostanra viszont az alkohol problémái miatt ágyhoz van kötve. Egy másik tolószékes kliensemnél a falakat aranylemezek díszítik, a ’80-as évek zenekarainak hangtechnikusaként kalandos élete volt. Szellemileg teljesen fitt, de nem bír emelni, ezért kisebb munkákat nekem kell elvégeznem neki. Szeret főzni, de egyedül például nem tudja felaprítani a hagymát, így én mindig előkészítem neki a hozzávalókat.”
Éva tavaly április óta van kinn, és mostani munkája előtt helyettesítő ápolóként dolgozott. Volt már dolga gerincsérült motorversenyzővel, válogatott rögbi játékossal vagy úszóbalesetben lebénult beteggel is.
„Időnként nem egyszerű a páciensek minden kívánságát teljesíteni, mindenkinek megvannak a maga bogarai. Egyik kliensem például szerette megmondani, pontosan mennyi vizet öntsek a fazékba, ha tojást főztem neki vagy hogy melyik irányba vakarjam a fülét.”
Anna mindkét mostani gondozottja tolószékhez kötött, de aktív, vagyis mindennap dolgoznak. Egyikük egyetemi professzor, a másik pedig egy jól ismert fotós. Mindkettőjüket Anna hozza-viszi, és kvázi személyi asszisztensként is dolgozik nekik.
„Az ügyfeleink ránk vannak szorulva, így többé-kevésbé normálisak. De néha vannak nagyon kellemetlen, bántó dolgaik. Az eszünkkel mind tudjuk, hogy ez a helyzetnek szól, és nem nekünk, de attól még nem esik kevésbé rosszul. Előfordul, hogy megmondják, milyen programot használhatunk a mosógépen, vagy például van, aki előszeretettel kapcsolja le a meleg vizet és a fűtést a lakrészemben, így mindig hideg szoba és épphogy langyos víz vár.”
Anna válasza arra, hogy akkor miért is maradnak meg egy-egy ügyfélnél az, hogy nem vagyunk egyformák. Öt-tíz pácienssel való tapasztalat után az ember el tudja dönteni, ki az, akivel hosszabb távon is meg tud maradni, az apróbb problémák ellenére.
A pénz
Anna szerint a bérezés függ a tapasztalattól és az ügyféltől is.
„Egy bentlakásos ápoló napi bruttó 65 és 95 font között kereshet. Ledolgozott napra kapunk fizetést havi utalásban. Egyedüli fix kiadás az az angol mobil telefon, de ezen kívül gyakorlatilag az egész nettó bér félretehető, ha valaki nem tapsolja el.”
Éva szerint a live-in ápolók heti átlagfizetése olyan 500 font körül van, de ő ennél valamivel kevesebbet keres, mert mostani kliensével nincs olyan sok tennivaló.
József pedig kijáró ápolóként körülbelül heti nettó 300-350 fontot visz haza – ezért heti öt napot dolgozik.
A nyelv
Néhány hónapja a brit sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó ápolók egy része, elsősorban a kelet-európaiak nem beszélnek jól angolul. Ez pedig megnehezíti a kommunikációt a sokszor egyébként sem teljesen beszámítható kliens és a gondozója között.
Anna azt mondja, neki soha nem akadt problémája a nyelvvel.
„Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnék velünk éreztetni, hogy nem értik, amit mondunk vagy hogy nem helyes, amit mondunk. Simán javítgatnak, ha éppen olyanjuk van, és negédes mosollyal kérdezik, hogy ugye nem bánjuk? De miután az angolok csak elenyésző számban vállalnak teljes munkaidős live-in ápolást, így pontosan tudják, hogy csak mi, kelet-európaiak és afrikaiak vagyunk.”
Éva otthon autókölcsönző céget vezetett, és a külföldi ügyfelek miatt már otthon is használnia kellett az angolt. Bár kezdetben akadtak nehézségei, mostanra mindent maga intéz.
József pedig azt mondja, az angolja nagyon sokat fejlődött, mióta ápolóként dolgozik, hiszen ügyfeleivel állandóan beszélget. Ráadásul közöttük is van mindenféle nemzetiségű, pakisztáni, Sri Lanka-i és természetesen brit is, ami az akcentusok megértésében segíti. Igaz, sok olyan ápolót ismer, akik bizony napi szinten küzdenek a nyelvvel.
„Nagyon sok magyar és lengyel van ennél a cégnél, illetve most felbukkantak a románok, és afrikaiak is vannak. Tudnak kommunikálni, de azért előfordulnak nehézségek, főleg a telefonon keresztül. Éppen ezért mindent jelenteni kell a cégnek, naplót is vezetünk. Ha valamilyen szokatlan dolgot tapasztalunk, mondjuk hiányzik az adminisztráció vagy a gyógyszer, felhívjuk az irodát, vagy sms-t írunk. Ezzel védjük a klienst és saját magunkat is.”
Arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e bármilyen hátrányos megkülönböztetést a származása miatt, József azt válaszolta, hogy nem jellemző, de van olyan kliense, aki például nem tűri el az afrikai gondozókat maga körül.
És hogy vajon miért nem vállalják ezt a munkát a britek? Nekem, a szerkesztőnek ennek megértéséhez elegendő volt egyszer hallanom Annától, milyen járulékos részei vannak az ápolói munkának.
„A különböző testnedvekkel is napi szinten kell foglalkozzunk, akinek ehhez nincs gyomra, az jobb, ha nem is jelentkezik. Katéter, vécéztetés, vagy sztóma-zsák, felfekvések kezelése mind a munkánkhoz tartozik. Időbe telhet ehhez hozzászokni.”
És brit mércével az ápolói munka még mindig nagyon alulfizetett. Egy felmérés szerint a szigetországban dolgozó ápolók 20 százaléka bevándorló.
És hogy mégis miért érdemes csinálni?
Anna szerint azért, mert a cégek általában a kifizetésben korrektek, egy rövid tréninggel bárki lehet ápoló, és mivel a brit hatóságok rendszeresen ellenőrzik az ügynökségeket, feketemunkáról szó sem lehet.
„Az összes ilyen állásról és ügynökségről a következő mondható el: folyamatosan van munkaerő felvétel, magabiztos angol nyelvtudás kell hozzá. A jogosítvány előny.”
Emellett pedig, ha a kliens aktív, olyan helyekre is el lehet jutni velük, ahova egyébként a gondozók nem lennének képesek.
Az ápolók olyan helyekre is eljutnak munkájuk során, ahova maguktól nem lennének képesek
Éva egyik ügyfele például heti kétszer vadászatokra járt, ahova ő is elkísérte. Brit családok impozáns otthonaiban és álomszép birtokain jártak.
Éva egyik volt kliense szereti kocsiból követni a vadászatokat
Anna egyik kliense pedig az idén Amerikában töltött három hetet, ahova ápolóként ő is elkísérte. Másik páciense Genfbe utazott üzleti találkozóra, ahova Anna vezetett. De járt már gyönyörű tengerparti üdülővárosban és Skóciában, valamint egy repülő show-n is.
Anna útban Genf felé
Ezen kívül az ápolók megmondhatják azt is, hogy melyik időszakban akarnak, vagy nem akarnak dolgozni. Például ha egy hónapot igen, egy hónapot nem, az általában megoldható. Persze az ünnepek kicsit zűrösebbek – Annát szerződése például arra kötelezi, hogy karácsonykor, szilveszterkor és húsvétkor is rendelkezésre kell állnia.
Varju Éva könyve a napokban jelenik meg
Ha még többet szeretnétek megtudni az ápolói munkáról, Éva könyve éppen a napokban jelenik meg a témáról Útközben címmel.
