Egy olasz állampolgár Romániába tartott, amikor autójával balesetet szenvedett Makó közelében. A férfit súlyos sérülésekkel vitték kórházba, ahol az orvosok megmentették az életét. A beteg már jobban volt, amikor kiderült, hogy Olaszországban, ahol él, nem fizet tb-t és utasbiztosítása sincs. A kórház megpróbálta behajtani a 3 millió forintos számlát, de ennek már három éve, a férfi azóta sem fizetett.
A makói Diósszilágyi Sámuel Kórház orvos igazgatója az FN.hu-nak elmondta, hogy minden évben előfordul hasonló eset, legutóbb egy hete egy agyrázkódást kapott román férfit láttak el, de ő sem tudott fizetni. Dehelán Aurélia szerint hiába fordulnak az OEP-hez, a veszteséget mindig kénytelenek elkönyvelni.
Hasonló a helyzet a szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikán is, ahol évente több tízmillió forint a „kár” a fizetés nélkül távozó betegek miatt. Resch József gazdasági igazgató azt mondta, sok esetben tehetetlenek. Kiküldik a számlát, a fizetési felszólítást és várnak.
Nem ez hozza nehéz helyzetbe a kórházakat
A Kórházszövetség elnöke úgy véli, minden forint számít, de nem ezek az esetek hozzák nehéz helyzetbe az egészségügyi intézményeket. Varga Ferenc, aki a siófoki kórházat is vezeti, évente durván egy tucat olyan esettel találkozik, amikor a páciens semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Szerinte ez a jelenség elsősorban a tranzitútvonalak közelében fekvő kórházaknak okozhat problémát, mivel egy-egy súlyos közlekedési balesetnél több millióba is kerülhet az életmentés.
Arról, hogy pontosan mennyit buknak évente a kórházak, nincs pontos statisztika, de az általunk megkérdezett kórházvezetők nem tartják túlzónak az évi százmilliós veszteséget, már csak azért sem, mert az országban működő 130-150 intézmény fele nem egyszer kénytelen ilyen jellegű karitatív tevékenységet is ellátni.
A kórház sosem mérlegelhet
Kovácsy Zsombor ügyvéd azt mondja: az azonnali ellátást igénylő beavatkozás a jogszabály szerint minden külföldinek jár. Ha például valaki összetöri magát Magyarországon, vagy éppen itt indul be egy asszonynál a szülés, akkor a kórháznak kötelessége ellátnia az illetőt. A jogász szerint az intézményeknek nem származhat káruk abból, ha egy beteg mögött nincs fedezet, a központi költségvetés ugyanis garanciát vállal ezekre az esetekre.
Hasonlóan fogalmaztak az OEP sajtóosztályán is: a hatályos jogszabályok szerint minden Magyarország területén tartózkodó embernek jár a sürgősségi ellátás. Orvosnak, intézménynek kötelessége ellátnia a sürgős esetet függetlenül attól, be tudott-e mutatni valamilyen azonosító okmányt.
Ezen esetek finanszírozását kormányrendelet szabályozza. E szerint, ha a kórház az ellátást követő hat hónapon belül sem tudta azonosítani a beteget vagy kifizettetni a felmerült költségeket, akkor az állam áll helyt. Ahhoz, hogy ez érvényesíthető legyen, a szolgáltatónak igazolnia kell, hogy megpróbálta behajtani a költségeket.
A magyar kórházak egyébként tavaly csaknem 18 ezer olyan uniós állampolgárt láttak el sürgősségi ellátás keretében, akik rendelkeztek biztosítással, azaz európai egészségbiztosítási kártyával. Ezért 271 milliót számlázott az OEP a külföldi biztosítóknak, ugyanakkor a magyar biztosító közel 11 ezer esetben csaknem 1,4 milliárd forint értékben kapott számlát EGT tagállamok biztosítóitól bajba került magyarok kezelése után.
